Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagi és az evangélikus gyűjteményügy néhány aktuális kérdése

Legutolsó módosítás: 2012. június 07., 09:08

Levéltári Közlemények - 2011/2

Leveltari_kozlemenyek_2011_02.pdf — PDF document, 255Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2:171–186.

171

KOVÁCS ELEONÓRA

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

GYÜLEKEZETEKBEN ŐRZÖTT LEVÉLTÁRI

ANYAGAI ÉS AZ EVANGÉLIKUS GYŰJTEMÉNYÜGY

NÉHÁNY AKTUÁLIS KÉRDÉSE

SOME ACTUAL QUESTIONS OF THE ARCHIVAL MATERIAL PRESERVED AT THE

LUTHERAN CHURCH CONGREGATIONS IN HUNGARY AND THE LUTHERAN

COLLECTION MATTERS. Preparing for the 500

Jubilee of the Reformation, the

Evangelical-Lutheran Church in Hungary surveys the situation of its collections, and it

also pays attention to its archival materials. Data of the past decades have been updated

and completed; new registers have been made. A signiﬁ cant part of their archival material

is not preserved in archives, they can be found at the congregations, in these cases

several problems arise. The study gives a summary of the Lutheran archival materials

survey, of the registration, characteristics and structure of documents preserved at the

congregations. It also shows some experiences regarding the actual questions of reverend
records.

Bevezető

A Magyarországi Evangélikus Egyház a reformáció 500 éves jubileumára, 2017-re
készülve gyűjteményeinek helyzetét igyekszik felmérni, s szándéka, hogy e jeles
évfordulóra az őrizetükben lévő értékek rendezett és védett állapotba kerüljenek.
E nagy feladat alapos előkészítést és nem kevés munkát igényel. E felkészülési
munka a 2007–2008-ban lezajlott országos egyházközségi felméréssel vette kezde-
tét, majd az Útmutató az egyházközségi gyűjtemények kezeléséhez című füzet kiadásával
folytatódott 2009-ben. 2011-től pedig az Evangélikus Élet országos hetilap külön,
havonta jelentkező rovattal próbálja segíteni e munkát: a Thesaurus — Evangélikus
Gyűjteményi Szemle igyekszik ﬁ gyelemmel kísérni a levéltári, könyvtári és múzeu-
mi témák mellett az épített örökség ügyét is, az evangélikus múlt megannyi írott és
tárgyi emlékének sorsát, s az egyes egyházkerületek és egyházmegyék gyűjtemé-
nyi helyzetét és feladatait. Célja ismertetni a gyűjtemények anyagát — az országos
és a kisebb intézményekét egyaránt —, de az általános bemutatás mellett, inkább
megismertetni a gyűjteményügyben dolgozókat az aktuális feladatokkal, eredmé-
nyekkel vagy éppen a szakmai kihívást jelentő kérdésekkel.

Az egyház birtokában lévő iratanyagok őrizete, rendezése, szakszerű kezelé-

se nem könnyű feladat, ugyanis csak részben őrzik levéltárak. A gyülekezeteknél
lévő értékeknek ugyan csak egy részét képezik az írásos dokumentumok, ám je-
len tanulmány kizárólag ezekről szól.

LK-82-2.indb 171

2012.02.07. 15:03:14

172

Közlemények

A Magyarországi Evangélikus Egyház irategyüttesei az Evangélikus Orszá-

gos Levéltáron (EOL) kívül hat kiemelt gyülekezeti levéltárban, valamint az
egyház községeknél találhatóak.

Hat jelentős egyházközségben önálló kisebb levéltár működik, ezek a követ-

kezők: a Békéscsabai Evangélikus Gyülekezeti Levéltár, Győri Evangélikus Gyülekezeti
Levél tár, Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség Levéltára, Orosházi Evangélikus Gyüle-
kezeti Levéltár, Soproni Evangélikus Levéltár, Szarvas–Ótemplomi Evangélikus Egyház-
község Levéltára. Elérhetőségükről, a kutatási lehetőségekről, s a gyűjteményekről
szóló alapvető információk elérhetők az EOL, illetve a Magyarországi Egyházi
Levéltárosok Egyesülete (MELTE) honlapján.

A különböző rendezettségi szintű

anyagokról saját intézményi nyilvántartásaik, raktárjegyzékeik, valamint az
EOL-tól is kérhető alapadatok mellett a Magyarországi egyházi levéltárak fond-
jegyzékei III. kötete ad még információt.

Valamennyi intézmény anyagáról ké-

szültek azonban új segédletek is, ám ezek nyomdailag nem sokszorosítottak, így
csupán a kutatás helyszínén lehet őket megtekinteni.

Az országos és a fent említett kisebb intézmények szakemberein kívül egy-

házmegyénként gyűjteményi megbízottak igyekeznek felügyelni, s koordinálni
a gyűjteményi, köztük a levéltári munkát. E munka során természetesen együtt
kell működniük az illető egyházmegye vezetésével. Az egyházközségekben pe-
dig a lelkész és a gyülekezet világi vezetője (felügyelő) a felelős közvetlenül az
iratanyagok sorsáért.

I. A gyülekezeteknél őrzött iratanyagok nyilvántartása

1. Az 1970. évi országos felmérés és előzményei

1970-ben az akkori két egyházkerület (Északi és Déli) közös püspöki utasítás-
ban tette közzé

kapcsolódva az akkor új levéltári jogszabályok (1969. évi 27. sz.

tvr.) által előírtakhoz, hogy a gyülekezetek és egyházmegyék őrizetében lévő le-
véltári anyagot, annak állapotát, mennyiségét és elhelyezésének körülményeit
országosan fel kell mérni. Kiindulópontul a gyülekezetek őrizetében lévő levél-
tári anyagokról szóló — sok esetben igen részletes információkat tartalmazó —
1951–1952-ben készült lelkészi jelentések szolgáltak. (Közülük több állagszintig
menően tartalmazott adatokat.)

A MELTE honlapja: http://archivum.piar.hu/melte; Az említett levéltárakról és alapadataikról
nyomtatott formában is találhatók információk a „Ki kicsoda az egyházi levéltárakban? Egyházi
levéltárosok, egyházi levéltárak” című MELTE-kiadvány aktuális kiadásában.

AGY

, 1983.; D

ÓKA

, 1989.

A hat kiemelt levéltár anyagáról készített nyilvántartásokért és tájékoztatókért köszönet illeti az
EOL igazgatóját, Czenthe Miklóst, aki azokat munkámhoz rendelkezésemre bocsátotta.

SZEE J 4. É. 370/1969. sz. (Északi Evangélikus Egyházkerület) és D. 33-9/1970. (Déli Evangélikus
Egyházkerület), illetve a 16/1970. számú közös püspöki utasítás intézkedett e kérdésben.

LK-82-2.indb 172

2012.02.07. 15:03:15

173

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

A fent említett püspöki utasítás hivatkozott a lelkészi hivatali munka rend-

tartására (1955) is, amelynek 62. §-a előírta a lelkipásztoroknak, hogy évről évre
egészítsék ki a levéltári anyagról készült korábbi (1951–1952) adatszolgáltatást,
ezenkívül részletesen ki is tért a teendőkre, külön kiemelve a különbséget a lel-
készi irattári anyag és a már levéltári megőrzésre érett iratanyag között. A szö-
vegből kiderül az is, hogy a lelkészektől bizonyos szintű rendezési munkákat is
elvártak, ugyanakkor — igen helyesen — felhívták a ﬁ gyelmet az új levéltári tör-
vény alapján kiadandó központi iratkezelési szabályzat elkészültéig a selejtezés
tilos voltára; e tilalom ekkor még a nyomtatványokra és a sokszorosítványokra is
kiterjedt. Az előírás pontosságára utal, hogy bizonyos speciális dokumentumok,
például fényképek, gondos megőrzésére is ﬁ gyelmeztetett. Foglalkozni kellett —
ha volt különállóan — a gondnoki-pénztári iroda irattára anyagával is, amelyért
szintén a lelkész volt felelős. Ennyi bevezető utasítás után aztán részletesen is-
mertették a kért adatszolgáltatás követelményeit.

2. Az adatszolgáltatás tartalma

Az 1970-es adatszolgáltatás három szakaszban zajlott, s az adatokat minden eset-
ben az EOL összesítette. Első lépésben felmérés készült az iratok elhelyezésé-
ről (épület, helyiség, raktározás módja), az anyaggal foglalkozó személyekről, a
gyülekezet szervezésének adatairól (mikortól létezik, mióta önálló, mióta anya-
könyvez), külön ﬁ gyelni kellett a társult gyülekezetek adataira, több esetben tisz-
tázást igényelt a gyülekezet őrizetében lévő levéltári anyag összefüggése más
egyházközségek levéltári anyagával (például korábbi ﬁ lia státusz esetében). Meg
kellett adni, hogy milyen iratok találhatók az egyházközségek őrizetében azon
az iratanyagon kívül, amelyet a gyülekezet és az általa fenntartott intézmények
— iskola, egyesület — működésük során létrehoztak, vagyis feltárták a valami-
lyen okból az egyházközségeknél visszamaradt egyházmegyei és egyházkerületi
anyagokat, s a hagyatékokat is. Igyekeztek felderíteni a lappangó dokumentumo-
kat, s a volt tisztségviselőknél maradt hivatalos iratok visszaszerzésére is gondot
fordítottak. Az adatszolgáltatás nem csupán a gyülekezeti anyagokra kérdezett
rá, külön egyházmegyei kérdőív is készült, az 1952 óta működő egyházmegyei
szerkezethez igazodva. Az erre választ adó tájékoztatásnak tartalmaznia kellett,
hol őrzik az egyházmegyei közgyűlési, presbitériumi, számvevőszéki, lelkészi
munkaközösségi jegyzőkönyveket, s az esperesi irattár iratait.

A felmérés első fordulója tehát átfogó információkat kért, a második már az

őrzött anyag pontos mennyiségi adatai mellett, iratcsoportjait, állagait derítette
fel. Különös ﬁ gyelemmel voltak az anyakönyvekre, azokat az adatokat is össze-
gyűjtötték, amelyek tudott, de már elveszett kötetekre vonatkoztak.

E második

adatszolgáltatásnál felhívták a ﬁ gyelmet arra, hogy ahol a levéltári anyag már

SZEE J 4. 5. 1960-ban már készült egy kimutatás az 1895 előtti anyakönyvekről és azok mutatóiról.

LK-82-2.indb 173

2012.02.07. 15:03:15

174

Közlemények

rendezve, jegyzékelve van, ott e struktúrát meg kell hagyni, ahol azonban nem
így áll a helyzet, s nem alakult ki a levéltári anyag belső rendje, ott megadták a
— főbb irattípusok alapján — kialakítandó állagokat. Ezek a következők voltak:
a) Anyakönyvek, mutatóik és mellékleteik; b) jegyzőkönyvek: egyházlátogatási,
közgyűlési, presbitériumi, iskolaszéki, bizottsági, felsőbb hatósági; c) protocol-
lumok, krónikák; d) iktatatlan, jelzet nélküli, vagy fajta szerint csoportosított
iratok; e) iktatott iratok; f) lelkészi szolgálati naplók, határidőnaplók; g) háztar-
tási (gazdasági iratok); h) nyilvántartások a gyülekezet tagjairól; i) a gyülekezet
jogi életével kapcsolatos nyomtatványok, sokszorosítványok; j) vegyes, máshova
nem sorolható levelek, kéziratok. Az itt feltüntetett, állagként meghatározott irat-
csoportokat csupán példának szánták, sem sorrendjükben, sem címükben nem
tekintették minden esetben követendő mintának. Az előbbi állagoktól azonban
megkülönböztetve, s külön felsorolandóként említették az iskolai iratokat, az
egyesületek és egyházi intézmények anyagát, valamint a lelkészek és más egy-
házi személyek tevékenységével kapcsolatos iratokat és hagyatékokat. (Ennek
később jelentősége lesz!)

A felmérés harmadik fordulója már a raktári egységenkénti jegyzékeket kér-

te, pontos utasítást adva ezek elkészítéséhez. Az eddigiekből is kitűnik, hogy az
ekkor készült adatszolgáltatások sok részletes információt tartalmaznak a jelen-
leg evangélikus iratanyaggal dolgozók, de az ezekben kutatók számára is, hiszen
megismerhető belőlük az őrzött anyag összetétele, szerkezete stb. (Megjegyezzük,
hogy ez az 1970. évi felmérés a levéltári anyagokon kívül még a könyvtári anya-
gokra is kiterjedt, amelyre vonatkozóan ugyancsak részletes rendeletet adtak ki.)
E felmérést ismertető püspöki utasításból egyértelműen kiderült, hogy a lelké-
szeknek, vagy ha akadtak erre munkatársak, ott helyben, az egyházközségben
voltaképpen levéltárosi feladatokkal kellett megbirkózniuk.

3. A 2007–2008-as országos felmérés és jelentősége

Az időközben eltelt közel négy évtized azonban új iratokat termelt, s a gyülekeze-
tekben kint lévő régebbi anyagok állapotáról is új ismeretekre volt szükség. Ezért
az egyház Országos Gyűjteményi Tanácsa 2007–2008-ban új felmérést kezdemé-
nyezett, amely a levéltári, könyvtári anyagokon kívül már a műtárgyakra is ki-
terjedt. A levéltári anyagok esetében elhelyezésük, terjedelmük, ﬁ zikai állapotuk
mellett típusaikat (jegyzőkönyv, iktatott irat, lelkészi hagyaték stb.) is fel kellett
tüntetni, megadni az őrzött anyakönyvek típusát és évkörét, az iratok rendezett,
vagy rendezetlen voltát, a legrégebbi irat keletkezésének évét, az anyag segédlet-
tel való ellátottságát, s hogy őriz-e az egyházközség esperesi iratokat. Rákérdeztek
az iratok veszélyeztetett, károsodott voltára, annak mértékére, jellegére, a táro-
lás módjára, s az őrzési körülmények biztonsági fokára is. Fontos megjegyezni,
hogy a technikai, informatikai eszközök meglétét is igyekeztek felmérni. Külön
adatlapot kellett kitölteni a társult egyházközségek társegyházainak, s a leány- és

LK-82-2.indb 174

2012.02.07. 15:03:15

175

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

ﬁ ókegyházaknak is, amennyiben külön iratanyaggal rendelkeztek. Az adatszol-
gáltatás egy példánya — akárcsak a korábbi felmérések anyaga — az Evangélikus
Országos Levéltárba került, a másik az iratanyagot őrző helyszíneken maradt.
Ez jelentősen megkönnyíti a tájékozódást az országban őrzött, sokszor kevéssé is-
mert helyen található evangélikus gyülekezeti anyagokat illetően. (Később külön
felmérés készült a gyülekezeti kiadványok, periodikák adatairól is.)

Az új országos gyűjteményi felmérés jelentősége nemcsak abban állt, hogy

feltérképezte a gyülekezeti iratanyagokat, azok állapotát, az információkat össze-
vetette a korábbi felmérés eredményeivel (ellenőrizve a már dokumentált anya-
gok meglétét ), s az új adatokat egy helyen egyesítette, megkönnyítve ezzel a ku-
tatást, de szerepe volt abban is, hogy az adatszolgáltatásokat követően — 2008
óta az egyház saját berkein belüli, évente lezajló gyűjteményi pályázatok segítsé-
gével — számos helyen rendezni kezdték az iratanyagot egy ajánlott szisztémá-
hoz igazodva. E pályázatok nem csupán rendezésre, de restaurálásra, szakszerű
tárolóeszközök és biztonsági berendezések beszerzésére is kiterjedtek.

II. A gyülekezeteknél őrzött iratok

1. Rendezettségük, alapelvek, különbségek a gyakorlatban

A Magyarországi Evangélikus Egyházban őrzött irategyüttesek valamelyest más
elvek alapján rendezettek, mint a közlevéltárak anyaga. Ez a megállapítás mind
a kis gyülekezeti levéltárakra, mind pedig az egyházközségeknél kint lévő irat-
anyagokra érvényes. Utóbbiakat az illető egyházközség lelkészi hivatala kezeli,
s itt találhatóak az eredeti anyakönyvek is. A gyülekezetekben őrzött irategyüt-
tesek több esetben egymástól is egészen eltérő rendszer szerint strukturáltak, de
találkozhatunk még rendezetlen iratcsoportokkal is.

A levéltári anyagok rendezésének alapelve az evangélikus gyűjteményekben

is nagyrészt a proveniencia elve, amelynek alapján az iratokat a származásuk
szerinti rendben őrzik, s ha e rend megbomlott, azt igyekeznek helyreállítani.
A gyülekezetek őrizetében lévő iratanyagok emellett belső tagolódásukat tekint-
ve vagy korábbi, például 18–19. századi rendezések nyomát viselik magukon,
vagy ahhoz a rendszerhez igazodtak, amelyet Sólyom Jenő professzor dolgozott
ki az 1970-es években az EOL iratanyagait rendezve, s a kialakított iratcsopor-
toknál az egyházközségi iratfajtákat vette alapul.

Ezeket az iratfajtákat sorolja

fel a már említett 1970. évi felmérést előkészítő püspöki utasítás is, amikor a ren-
dezetlen gyülekezeti anyagok szerkezetének kialakításához ad mintát. Ettől kis-
sé eltérő csoportosítást mutat a 2009-ben megjelent Útmutató az egyházközségi
gyűjtemények kezeléséhez című kiadvány, de a legfontosabb elvek természetesen
azonosak.

MEE GYT 2009. 16–19.

LK-82-2.indb 175

2012.02.07. 15:03:15

176

Közlemények

A Magyarországi Egyházi Levéltárak fondjegyzékei sorozatban az evangé-

likus levéltári anyagról készített segédlet igyekezett a közlevéltárak anyagához
hasonlóan fond, állag szintű tagolás szerint közölni az egyházközségi iratokat,
ugyanakkor igazodott az 1970-es felmérésben megadott mintákhoz. (A jegyzék-
ben szereplő adatok is az ekkori adatszolgáltatásban közölt információkból szár-
maztak.)

Ennek megfelelően egy egyházközség alkotott egy fondot, s ezen belül álta-

lában irattípusokkénti állagok jöttek létre. Ez nagyjából azonos volt a gyülekeze-
tekben alkalmazott rendezési elvekkel. Vannak azonban különbségek is a fond-
jegyzékben közölt és a gyülekezeti rendezések során a gyakorlatban kialakított
szerkezet között. Az 1970. évi utasítással egybehangzóan a fondjegyzék anyaga is
külön kezelte az iskolák, egyesületek, személyek anyagát. Például míg egy iskola
iratanyaga a gyülekezeti iratrendezéseknél rendszerint az úgynevezett iskolai
iratok kategóriába tartozik és állagszintű helyzetben van

, ugyanígy az egye-

sületek anyagai az egyesületek, alapítványok iratcsoportba tartozóan hasonló-
képpen, addig a fondjegyzék, ahol megállapítható volt, hogy belügyminiszteri
jóváhagyással működő egyesületről van szó, ott önálló fondként szerepeltette az
egyesületi anyagot.

Amennyiben pedig iskolai anyakönyvek, tanulókra, taná-

rokra vonatkozó feljegyzések voltak a gyülekezeti anyag között, azt a fondjegy-
zék külön iskolai fondnak tekintette. Egyes magánszemélyek iratait ugyancsak
külön fondként szerepeltette, míg a gyülekezeti rendezések ezeket néha például
a kéziratok, vegyes iratok állagba sorolták. (Vagyis a fondjegyzék és az 1970. évi
egyházi felmérési utasítás „egyfelé tartott”, ám a gyakorlatban ez sokszor más-
ként valósult meg.) A fondjegyzékben azt a tényt, hogy mégis azonos gyülekezet
a keletkeztetője az egyes fondoknak, alszámokkal ellátva tükröztették az alábbi
példa szerint:

188. Budapest-Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet iratai
188/1. A kelenföldi Evangélikus Nőegylet iratai
188/2. A kelenföldi Evangélikus Leányegyesület iratai
188/3. A kelenföldi Templomépítő Egyesület iratai
188/4. A kelenföldi Székely Misszió iratai
188/5. A kelenföldi Evangélikus Gyülekezeti Énekkar iratai
188/6. A kelenföldi Evangélikus Szeretetotthon iratai.

Mindezen különbségek ellenére a fondjegyzék is követhető, de tudnunk kell,

hogy a gyülekezeteknél őrzött iratoknál jórészt az irattípusonkénti rendezéshez
igazodtak.

Nem mindig tettek különbséget, hogy az egyházi iskola fenntartásával vagy építésével kapcsola-
tos gyülekezeti iratról, vagy magának külön az iskolának mint önálló intézménynek az iratairól
(például anyakönyvek, tantestületi jegyzőkönyvek, tanmenetek) van-e szó.

AGY

, 1983. 33–35.

LK-82-2.indb 176

2012.02.07. 15:03:15

177

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

Foglalkozott a kérdéssel a 2009-ben kiadott Útmutató az egyházközségi gyűj-

temények kezeléséhez című kiadvány is, amely külön fejezetet szentelt Az egyhá-
zi levéltárak és iratanyagok kezelése fejezetben a témának. Itt a következő csopor-
tosítás szerepelt: Anyakönyvek; presbitériumi jegyzőkönyvek és protocollumok;
lelkészi hivatal levelezése (iktatott és iktatatlan); gazdasági iratok; gyülekezeti
nyilvántartások; lelkészi naplók; egyházi iskolai iratok; leány- és ﬁ ókegyházak;
egyéb iratok (krónika, aranykönyv, hagyatékok, egyesületi iratok, szeretetházi
iratok, egyházlátogatási jegyzőkönyvek).

Az itt felsorolt csoportosítás alapvetése azonos a korábbival: e kategóriák sem

szolgaian követendők, s egyébként nagyjából egyeznek is a korábbi iratcsoporto-
sítással. Két különbség azért mégis észlelhető. Kevésbé differenciálja az iratféle-
ségeket, ugyanakkor már valamennyi irattípust állagszintűnek tekint, nem tér
ki az iskolai, egyesületi anyagok helyzetére. Utóbbival tehát inkább már a gya-
korlatban alkalmazott rendezésekhez igazodik. Emellett megjegyzendő, hogy itt
az iratcsoportokat (állagokat) nyomtatott nagybetűkkel különböztetik meg egy-
mástól.

Az eddig említett iratféleségek nem minden gyülekezetben találhatók meg

természetesen, például egyesületi vagy iskolai iratok nincsenek mindenütt, s mi-
vel nem levéltárak, hanem egyházközségek őrzik őket, igen nagy különbségek
lehetnek az anyagok rendszerében. Az is előfordul, hogy rendezetlen, illetve nem
teljesen az említett kategóriák szerint rendezett az iratanyag. Számos esetben a
rendezést végző személy jól ráérzett arra, hogy mit, hogy kell elkülönítenie és
milyen csoportokat kell kialakítania, de nem a fenti rendszer, csak a tapasztalat
alapján dolgozott. Olyan irategyüttessel is találkozhatunk, főként a 18–19. szá-
zadban rendezett anyagok esetében, amelyek szerkezete teljesen más elvekhez
igazodik. Mindezek ellenére viszonylag könnyen kutathatók a gyülekezeti ira-
tok, bármely szisztéma szerint történt is csoportosításuk, ha ismerjük alapvető
típusaikat, s azok információtartalmát.

2. Alapvető gyülekezeti irattípusok

A lelkészi hivatalokban őrzött anyakönyvek nem csupán születési, házassági és
halotti anyakönyvek lehetnek. Találhatunk közöttük hűtlenek (kitérők), később
más elnevezéssel: áttértek, kilépők anyakönyvét, fellelhető betérők, konﬁ rmál-
tak anyakönyve, jegyesek jegyzőkönyve. Van arra is példa, hogy az anyaköny-
vekbe különböző névsorok is bekerültek: tanulók lajstroma, gyülekezeti névsor.

Természetesen a kutatás, a családi viszonyokban való eligazodás, vagyis az alap-

SZEE, A 8. A Székesfehérvári Evangélikus Gyülekezet anyakönyvei között található például
az kötet, amelyben nem csupán anyakönyvi adatok, de más igen értékes névsorok lelhetők fel:
Székesfehérvári ág. ev. hitv. iskolai tanulók lajstroma az 1860–84. iskolaévekről; Konﬁ rmáltakról
vezetett jegyzetek 1867–1871; Saját iskolák tanulói 1885–1894; Reversalis korszak adatai 1895. okt.
1. – 1913. nov. 19.; Gyülekezet tagjainak névsora 1864.

LK-82-2.indb 177

2012.02.07. 15:03:15

178

Közlemények

adatok az anyakönyvekből nyerhetők, ám, ami azon túl, a „vázra” felépíthető, a
család gazdasági, társadalmi viszonyai, a gyülekezetben betöltött szerep, a vi-
selt tisztségek, s a tisztségviselés során tanúsított aktív, vagy passzív magatartás,
az adakozás mértéke, egyesületi tagságok stb. már más irattípusokból tudhatók
meg.

Az anyakönyvek mellett említendő az úgynevezett anyakönyvi mellékletek

iratcsoport is, ezek többnyire a keresztelési, esketési iratok, halotti értesítők, ha-
lottvizsgálati jegyzőkönyvek és bizonyítványok, a kitérők és betérők iratai, iga-
zolásai, különböző, a lelkész által kiállított tanúsítványok (születésről, házasság
megkötéséről), vegyes házasságokról szóló kimutatások, válást igazoló iratok,
bizonyítványok esketéshez, elbocsátó levelek, diszpenzációs iratok, névváltozta-
tások dokumentumai.

A jegyzőkönyvek között az egyházközség közgyűlési jegyzőkönyveit és a pres-

biteri ülések jegyzőkönyveit (esetleg különböző bizottságok ilyen jellegű doku-
mentumait) találjuk.

A 18–19. században szokásban lévő úgynevezett protocollumok (rendeleti

könyvek) a világi és egyházi hatóságok rendeleteit rögzítették.

A lelkészi hivatal iktatott és iktatatlan iratai a gyülekezetnek mint közösségnek

az ügyeiről tartalmaznak elsősorban adatokat. Több helyen szerencsére megma-
radtak az iratok betűrendes mutatói is, így könnyebb lehet az információk fel-
tárása és összegyűjtése.

A szolgálati könyvek között a lelkészi naplókat, határidőnaplókat, hitoktatási

naplókat, templomi hirdetőkönyveket (lapokat) találjuk.

Az úgynevezett gazdasági/háztartási iratok közé a főkönyvek, pénztári naplók,

kartotékok és mellékletek, adóbevallások, költségvetések és zárszámadások, lel-
tárak, gondnoki nyilvántartások, adókönyvecskék, adóívek tartoznak.

A nyilvántartások között szerepelnek az egyháztagok névsorai, amelyek he-

lyenként évente készültek, de számos más névsort is említhetünk: választói név-
jegyzékek, hitoktatási névsorok, elvándoroltak és kilépettek névsora, presbiterek
jelenléti íve, név és lakcímjegyzékek, az 1950–1970-es években alkalmazott nyil-
vántartólapok, egyházadót ﬁ zető egyháztagok névsora, iskolai tanulók névsora
(iskolával nem rendelkező gyülekezetek esetében is), hittanosok, konﬁ rmandu-
sok, jubiláló konﬁ rmandusok, idősek, elhunytak névsora, konﬁ rmációs évfor-
dulókkal kapcsolatos feljegyzések és névsorok, konﬁ rmálatlan ﬁ atalok névsora.
Előfordulnak egészen érdekes jegyzékek is. Például a Nagyvelegi Evangélikus
Egyházközség iratai között található egy nyilvántartás betegségekről, betegekről
1820-ból, s a helyi reformátusok névsorát is rögzítették.

Az iskolai iratok közül az iskolai anyakönyvek, tanulói névsorok, tanítóválasz-

tások iratai, haladási naplók, névjegyzékek (tanfolyami, vallásoktatás, hittan),

NEE, H 3. és H 5. A Nagyvelegi Evangélikus Egyházközség levéltári anyaga az egyházközség
őrizetében található. A 2010-ben rendezett iratanyag részletes raktári jegyzékkel rendelkezik, s a
fent említett iratfajták alapján rendezett.

LK-82-2.indb 178

2012.02.07. 15:03:15

179

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

tanítói, kántortanítói, kántori hiványok (meghívólevelek) és álláspályázatok
(benne életrajzok), az iskola alkalmazottainak személyi anyagai, tanítók illet-
ményének iratai, iskolai jelentések rendelkeznek értékes adatokkal elsősorban.
Ahol az iskolai iktatott iratoknak betűrendes mutatói is megtalálhatók, ott persze
könnyen tovább bővíthető a kutatás.

A nyomtatott jegyzőkönyvek (országos egyházi, egyházkerületi, egyházmegyei

közgyűlésekről), egyházközségi és egyéb éves értesítők (tudósítványok) képezik a
következő csoportot fontos összefoglaló adataikkal.

Az egyesületek (nőegyletek, ifjúsági körök, leányegyletek, olvasókörök, kü-

lönböző jótékony egyesületek) és alapítványok iratai között az egyesületi jegyző-
könyvek, a tisztségviselő-választások dokumentumai, az egyesületi névsorok,
alapszabályok, tagnévsorok, igazolások, adományozók listája, tagdíjat beﬁ zetők
névsora a leggazdagabb forrás.

A kéziratok iratcsoportban sok gyülekezettörténeti munka töredéke található,

lelkészek prédikációi, egyéb kéziratai, de tanítók feljegyzései, vagy a gyülekezet
és a település történetével foglalkozók írásai is fellelhetők. Ezekben elsősorban a
lelkészi életpályák megírásához találhatunk gazdag adalékot.

A vegyes iratok között gyakran fellelhetünk esküvői meghívókat, házassági

értesítéseket, valamint halotti értesítőket is.

Külön szerepelnek — ha tartozik az egyházközséghez ﬁ lia — a leányegyház,

s a szórványok iratai: ebben az iratcsoportban tulajdonképpen az anyaegyház irat-
típusai ismétlődnek. Kutatásuk jóval nehezebb, mert adatokban szegényebb is, s
kevesebb iratot is termeltek. (Fontos ﬁ gyelemmel kísérni, hogy miként változott
egy egyházközség státusza: meddig volt ﬁ lia, mikor lett önálló stb., és tudnunk
kell, hogy korábbi ﬁ liaként termelt anyagai hol lelhetők fel. Ugyanígy ﬁ gyelni
kell a korábban társult egyházközségek esetében is, mivel irataik őrzési helye
nem egyértelmű. Erre vonatkozóan, a beküldött raktárjegyzékek ismeretében
tud információkat adni az EOL.)

III. Az egyházközségi levéltári anyagok

és a lelkészi irattárak aktuális kérdései, tapasztalatok

Amit egyházközségi levéltárnak nevezünk, a valóságban tulajdonképpen több-
funkciós intézmény, feladatai a jelenben együtt élnek, s olykor igen kevéssé
különülnek el térben is. Egyrészről lelkészi hivatal aktuális, igen sokrétű ügy-
intézéssel és keletkező iratokkal, irattárral, ugyanakkor régebbi iratoknak is

helyet ad, amely már a levéltár részt képez(né), ám működése, sokszor elhelyezé-
se is problémás. A levéltári anyagnál a szakszerű őrzés és kezelés az alapköve-
telmény, a jelenben keletkező iratoknak pedig még el kellene jutniuk odáig, hogy
velük szemben ez a követelmény egyáltalán felléphessen.

A már említett 2009-es kiadvány — Útmutató az egyházközségi gyűjtemé-

nyek kezeléséhez — megtette az első lépést a ﬁ gyelemfelkeltés felé. Nemcsak

LK-82-2.indb 179

2012.02.07. 15:03:15

180

Közlemények

valamennyi gyűjteménytípusra vonatkozóan közli az alapismereteket, vagyis a
legfontosabb alapelvekre hívja fel a ﬁ gyelmet, de kiemeli, hogy a helyi gyűjte-
ményekért az egyházközségek a felelősek, s ez igen lényeges. Megadja a bővebb
tájékoztatást adó szakirodalom, valamint a szakmai tanácsért felkereshető sze-
mélyek és hivatalok adatait is. Az Útmutató szerzői az egyes szakágak vezetői,
levéltáros, könyvtáros, muzeológus, művészettörténész szakemberek.

A kiadvány többhelyütt is hivatkozik a Gyűjteményi szabályrendeletre

(4/2008.), amelyet a MEE Országos Presbitériuma a 2005. évi V. törvény 61/A (5)
bekezdésének felhatalmazása alapján alkotott az egyházi gyűjtemények műkö-
déséről, s amelyben külön fejezet szól az egyházi szervezetek (egyházközségek)
gyűjteményeiről.

A szabályrendelet részletesen rögzíti az iratok őrzésének felelősségére, a

megfelelő állományvédelemre, az irattári és levéltári anyagok megkülönbözteté-
sére, nyilvántartására vonatkozó kötelezettségeket. A levéltári anyagok kezelésé-
hez a jogszabályi hátteret egyházi részről tehát e rendelet adja. Állami részről a
levéltári törvény (1995. évi LXVI.) az irányadó, s a levéltári anyaggal kapcsolatos
szakmai követelményeket a 10/2002. NKÖM rendelet tartalmazza.

A gyűjteményi rendelet szabályozza az egyházmegyei gyűjteményi megbí-

zottak feladatait is, akik a rájuk bízott egyházmegye gyűjteményi anyagainak
nyilvántartásáért, azok változásának dokumentálásáért felelős választott — le-
hetőség szerint szakképzett — tisztségviselők. Szakmai felügyeletüket az orszá-
gos könyvtári, múzeumi, levéltári ágazatvezetők látják el, a levéltári anyag eseté-
ben az EOL igazgatója. E munkatársaknak nagy szerepük van az egyházmegyén
belüli pályázati munkákban, s mindenféle gyűjteményi feladatra való ösztönzés-
ben, tanácsadásban, valamint a konkrét munkák szakmai vezetésében.

A pályázati lehetőségek segítségével lehetővé tett iratrendezéseket is csak

szakember irányításával, s lehetőleg személyes közreműködésével végezhetik
az egyházközségek; e feladatok szakfelügyeletét is az EOL látja el. A rendezés
munkája is gyakran a gyűjteményi megbízott munkatársaktól, s a helyi vállal-
kozó szellemű, történeti érdeklődésű segítőktől függ elsősorban. Bármifajta vál-
tozás, rendezés, gyarapodás, vagy akár káresemény történik arról az egyházme-
gyei gyűjteményi megbízottat és az EOL-t mindig értesíteni kell. A gyűjteményi
szabályrendelet értelmében lelkészváltáskor az egyházközségi gyűjteményt át-
adás-átvételi jegyzőkönyv készítése és ellenőrzés mellett kell az utódnak átven-
nie. Külön odaﬁ gyelést igényelnek még ma is a lappangó anyagok, s a gyüleke-
zeteknél kint lévő esperesi iratok, amelyek általában annál az egyházközségnél
maradtak, ahol az éppen hivatalban lévő esperes paróchus lelkész volt.

Az egyházközségeknél kint őrzött anyagok helyzetéről, az esetleges kutatá-

sokról, a rendezések szintjéről, a digitalizálásról, vagy a jelenben keletkező ira-
tok sorsáról egyházmegyénként, sőt egyházközségenként lenne értelme áttekin-
tést adni. Jómagam a Fejér–Komáromi Egyházmegye helyzetét ismerem, ahol
évente gyülekezetenként haladva — 2010-ben 2 helyen, 2011-ben 3 egyházköz-
ségben — zajlott, illetve zajlik most is a levéltári anyagok rendezése. Az ebben

LK-82-2.indb 180

2012.02.07. 15:03:15

181

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

részt vevő munkatársak száma 2-3 fő. 2008-ban az Evangélikus Országos
Gyűjteményi Tanács konferenciájára általam készített egyházmegyei felmérés
(18 egyházközség) adatai tájékoztattak először az anyagok rendezettségéről, az
irattározás módjáról, s egyáltalán azokról a körülményekről, amelyek között
működni kell.

Meglepő volt, hogy az akkor megkérdezett 18 egyházközség-

ben 3 helyen volt csak adminisztratív segítője a lelkésznek, s ebből csupán egy
helyen volt a feladatok között a régi iratok rendezése is, többnyire az aktuális
irattári munkák, elsősorban a napi levelezés lebonyolítása volt a fő feladata e
munkatársnak.

Lényeges és fontos kérdés, hogy a gyülekezetek lelkészei kutatókat is kény-

telenek fogadni, s ez újabb problémákat vet fel: a rendezetlen vagy még nem
restaurált iratok csoportját miként kezeljék, a kutató őrzését hogy oldják meg,
s az anyakönyvi anyag kutatására külön ügyeljenek. Természetesen a kutatást
lehetővé tevő lelkésznek ismernie kell nem csupán az egyházi szabályozást, de
a levéltári törvényt, az adatvédelmi törvényt is, ami nem minden esetben prob-
lémamentes. Szerencsére van lehetőség az alapismeretek közlésére, s a ﬁ gyelem
felkeltésére, hogy nem csupán az őrzés, de a kutathatóvá tétel is felelősséggel jár,
de ez messze nem elegendő; sem a rendezés, sem a kutatás problémáját nem oldja
meg. (Az alapismeretek átadására egy-egy helyen többnyire a levéltári anyagok
rendezésekor kerül sor.)

A lelkészi irattárak jelenben keletkező iratai újabb kérdést vetnek fel. Az ügy-

intézésben tért hódító e-mailek kinyomtatása, iktatása sarkalatos pontja a jövő
számára való dokumentálásnak. Hasonlóan fontos, hogy a teológiáról kikerült
pályakezdő lelkész — mivel általában nem kap adminisztratív segítséget az irat-
tári, napi munkájához — fontos lenne, hogy az ehhez szükséges alapismereteket
tanulmányai idején már megszerezze. A gyűjteményi megbízottak egyházköz-
ségi látogatásainál hasznos lenne, egy a közlevéltárak gyakorlatához igazodó
irattár-ellenőrzés, bár én inkább tanácsadásnak nevezném. Saját tapasztala-
taim szerint erre igény is van, s jelentősen megkönnyítené a későbbiek során az
egyház községi irattári munkát.

A gyűjteményi szabályrendelet megengedi egyházmegyei, egyházkerületi

(regionális) gyűjtőlevéltárak létrehozását, ez irányban azonban egyelőre nem tör-
téntek változások. A gyülekezetek bár bizonyára ragaszkodnak irataikhoz, de ha
biztonságban tudnák, rendezett körülmények között hozzáférhetően, szaksze-
rűen kezelve, feltehetően nem lenne ellenükre a megőrzés e módja. Valószínűleg
a legjobb megoldási lehetőséget ebben az irányban kell keresni.

Továbbra is nagy kutatói érdeklődés övezi országszerte az anyakönyveket.

Ezt az anyakönyvek első példányait őrző egyházközségek is érzékelik. Az utóbbi

Megjegyzendő, hogy a 18 helyből több társult egyházközség, például Hánta–Ászár–Kisbér,
Csákvár–Bicske–Csabdi, de olyan eset is volt, ahol egy lelkész látott el két önálló egyházközséget.
Ilyen helyzetekben az irattári munka, de az iratok nyomon követésének, megőrzésének útja is
még rögösebb és bonyolultabb.

LK-82-2.indb 181

2012.02.07. 15:03:15

182

Közlemények

években az Evangélikus Gyűjteményi Tanács pályázatain is megjelent az anya-
könyvek restaurálásának lehetősége, s ez is ráirányította a ﬁ gyelmet e dokumen-
tumok ügyére. Levéltáros szakmai körökben, a kutatók között, sőt egyesületek
körében is felmerült az az igény, hogy az anyakönyveket digitálisan (is) lehessen
kutatni, akár az interneten keresztül. Vannak kezdeményezések az evangélikus
gyülekezeti anyakönyvek fotózására, scannelésére vonatkozóan is, apró lépé-
sekben itt-ott vannak eredmények, de e téren ugyancsak hasznos lenne egyesült
erővel cselekedni. Nem csupán az anyakönyvek, hanem más gyűjteményi anya-
gok esetében is felmerült e kérdés.

2011. november 23-án „Gyűjteményi anyagok

digitalizálása — hosszú távú megőrzés” címmel, ezzel a témával foglalkoztak a
Gyűjteményi Tanács tanácskozásának résztvevői.

Összegzés konkrét példával

Ne feledjük, hogy az egyházközségi levéltári anyag sok esetben sérült, hiányos,
így meg kell becsülni, ami rendelkezésre áll. A kutatást persze ki lehet egészíte-
ni más gyűjtemények anyagából származó információkkal, (de ez nem minden
esetben van így). Példaként említhető a székesfehérvári evangélikus gyülekezet
iratainak esete. A II. világháború után készült lelkészi jelentés az iratok csak-
nem teljes megsemmisüléséről számol be. Az 1971 februárjában Nagy Tibor
lelkész által leadott levéltári adatszolgáltatás szerint is az anyakönyvek kivé-
telével csupán az 1945 utáni jegyzőkönyvek, iktatókönyvek, az egyházközség
nyomtatott értesítői, valamint a templomépítés iratai maradtak fenn, s voltak az
egyházközség birtokában.

Az ezt megelőző időkből származó iratok egy része

fellelhető — Székesfehérvár várossal való levelezés folytán — a város levéltárá-
ban, a korai gyülekezeti értesítők egy része pedig az EOL-ban és az OSZK-ban.
Azonban az egyházközségnek másokkal folytatott levelezése — ami szintén
értékes forrás lehetne — áldozatul esett a háborúnak. A korábban keletkezett,
s elpusztult iratok jellegéről és a rendezési elvekről csupán egy 1897. évi püs-
pöklátogatás alkalmával készült visitatiós jegyzőkönyv alapján kapunk képet.

Az iratokat az imaház oltárfülkéjében tartották, az egyház 272 kötetből álló
iskolai könyvtárával együtt. „…a levéltár iratai 7 szakra vannak beosztva, nevezete-
sebb iratok: az acsai értekezlet, zsinati munkálat, nagygeresdi egyesség és Karsay emlék.
— Az anyakönyvek 1867 óta vezettetnek, 2 kötet; gyülekezeti jegyzőkönyvek 2 kötet;
jegyzőkönyvek és hivatalos levelek iktató könyve; papi napló 3 kötet.” E feljegyzés-
ből is látszik, hogy mely 1867–1945 közötti, a ma kutatója számára igen értékes

A 2017. jubileumi évre történő felkészülést célzó „reformáció.500” program keretében a Refor má-
ciói Emlékbizottság régi könyvek, folyóiratok digitalizálását indította el, amelyeket az evangé-
likus egyház interneten ingyenesen közzétesz. Az eddig elkészült anyagok a Magyar Evangélikus
Digitális Könyvtárban (MEDK) érhetők el, a http://medk.lutheran.hu honlapon.

SZEE J 4. Az E/370/1969., ill. 16/1970.sz püspöki utasításra történt az adatszolgáltatás.

EOL IX. 2. Fejér-Komáromi Egyházmegye, Székesfehérvár. 1897. június 18.

LK-82-2.indb 182

2012.02.07. 15:03:15

183

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

iratanyag semmisült meg, s hogy a meglévők sorsa már csak azért is fontos,
mert a már megsemmisült anyagokra vonatkozóan is hordozhatnak informá-
ciókat, ugyanakkor a — sok esetben már hiányos — egyházközségi anyagok,
nem levéltári körülmények között lévén, továbbra is veszélyeztetettebbek, így
különös ﬁ gyelmet érdemelnek.

***

A tanulmány végén bemutatom a Fejér-Komáromi Egyházmegye gyülekezetei-
nek 2008-ban általam összeállított és kiküldött kérdőívét, amely elsősorban a je-
lenben keletkező iratokra igyekezett fényt deríteni, de a levéltári anyagokra, a
kutatási igényre, s az evangélikus múlt egyéb emlékeire vonatkozó kérdéseket
is megfogalmazott. Ha egyik-másik kérdés talán feleslegesnek vagy különösnek
tűnhet is, a gyakorlat azt mutatja, hogy nem hiábavaló azokat feltenni.

***

LK-82-2.indb 183

2012.02.07. 15:03:15

184

Közlemények

Gyűjteményi adatlap

A kérdésekben felvetett valamennyi probléma esetében természetesen hozzáfűz-
hető kiegészítő, értelmező megjegyzés!

Az egyházközség
neve:
Az adatlapot kitöltötte:

I. „Ami ma irattár, holnap levéltár”

1. Az Ön egyházközségében ki végzi a nem szorosan a lelkészi munkához

tartozó adminisztrációt, irattári munkát? (a személy beosztása,
esetleg végzettsége)

Van-e segítsége a lelkészi hivatal, iroda írásbeli munkáiban?

Ha igen, rendszeres-e a segítség?

Milyen

jellegű adminisztrációt végez a segítő, a munkatárs?

Iktatják-e a beérkező, illetve keletkező iratokat?

Ki végzi a hivatalban az iratok iktatását?

Irattáruk az Ön megítélése szerint: rendezett

a célnak megfelel, de lehetne rajta javítani

rendezetlen

Ha rendezetlen az irattár, igényelne, illetve elfogadna-e segítséget:

Kb. hány irat keletkezik évente?

2. Van-e példa e-mailben való ügyintézésre?

Ha igen, kinyomtatják-e az e-maileket?

Van-e példa faxon érkezett hivatalos, iktatandó, megőrzendő iratokra
az irattárban?

Lefénymásolják-e a faxon érkezett iratokat?

3. Az iktatás módja: (aláhúzandó)

hagyományos (papír alapú) — számítógépen történik

számítógépen történik, milyen programmal:

Ha számítógépes az iktatás kinyomtatják-e a segédleteket
(iktatókönyvet, betűrendes név- és tárgymutatót)?

Kinyomtatják-e, használják-e a számítógépes iktatás során
a program által felajánlott előadóívet?

4. Hagyományos (papír alapú) iktatás esetén:

Az iktatókönyv évente le van-e zárva?
(Záradék, aláírás, pecsét)

Vannak-e az iratok visszakeresését megkönnyítő segédkönyvek?
(Betűrendes név- és tárgymutató)

Használnak-e

előadóívet?

LK-82-2.indb 184

2012.02.07. 15:03:15

185

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagai…

5. Milyen

jellegű iratokat nem iktatnak?

Mi szabályozza az adminisztráció, az irattározás módját?

Van-e az egyházközségnek iratkezelési szabályzata?

Mikor

készült?

6. Az Ön egyházközségében őrzött iratokkal kapcsolatban

(akár anyakönyv, akár hivatali iratok, jegyzőkönyvek,
fényképek, tervrajzok stb.) merült-e fel kutatási igény,
s ha igen kb. milyen gyakran fordul elő?
(Pl. családfakutató, gyülekezet-történetet író kutató, szakdolgozatíró)

Ilyen esetekben ki foglalkozik a látogatóval, ki „felügyeli”?

Ha találkozott ilyen igénnyel, felvetett-e ez valamilyen problémát,
okozott-e ez nehézséget? Ha igen, mit?

7. Terveznek-e az Önök őrizetében lévő levéltári anyagok rendezésére,

vagy a régi, károsodott iratok védelmére iratmentő, restaurálási pályázaton
való részvételt?

Ha igen kérnek-e ehhez szakmai segítséget?

Vettek-e már részt ilyen jellegű pályázaton?

II. Evangélikus emlékek

1. Van-e az egyházközségben (a templomban, gyülekezeti házban,

vagy ezen épületek falán) emléktábla?

Ha igen, mit örökít meg?

Milyen állapotban van?

Ha állapota nem megfelelő, tervezik-e a felújítást?

Ha nincs emléktábla, felmerült-e, hogy valamely eseménynek
vagy személynek emléket állítsanak? (Akár hajdani evangélikus épület
helyét jelölendő.) Ha van/volt ilyen ötlet, mire vonatkozott?

2. Tudomása szerint az Önhöz tartozó egyházközség(ek)ben

esetleg közvetlenül a templom vagy a gyülekezeti ház közelében
van-e utca, tér elnevezve evangélikus személyről?

3. A rendszerváltozás óta gyakoriak a közterületek átnevezései.

A közelmúltban felmerült-e ilyen szándék az önkormányzat részéről?
Tud-e ilyenről?

Az Ön egyházközségében a lelkészi hivatal, a templom, esetleg más
egyházi ingatlan utcájának elnevezése:

III. Van-e tervben vagy folyamatban olyan gyűjteményi kérdést érintő ügy,

amelyben segítséget igényelne a gyűjteményi megbízottól, s miben?

Van-e az egyházközségben olyan személy, aki segítheti, tehermentesítheti
Önt gyűjteményi ügyek esetén?

Képzettsége:

LK-82-2.indb 185

2012.02.07. 15:03:16

186

Közlemények

Forrás- és irodalomjegyzék

1. Kiadatlan források

EOL

Evangélikus Országos Levéltár (Bp.)

IX. 2.

Tematikus gyűjtemények.
Egyházlátogatási jegyzőkönyvek.

SZEE

Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség iratai

A 8.

Anyakönyvek és mellékletei. Vegyes anyakönyv.

Nyomtatott

jegyzőkönyvek, körlevelek, sokszorosított

értesítők. Püspöki körlevelek.

NEE

Nagyvelegi Evangélikus Egyházközség iratai

H 3.

Nyilvántartások, névsorok.
Nyilvántartás megbetegedésekről

H 15.

Nyilvántartások, névsorok. Reformátusok névsora.

2. Szakirodalom

DÓKA

1989

Protestáns egyházi levéltárak térképeinek katalógusa 1–2. Szerk. D

ÓKA

LÁRA

, Bp., 1989. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei II–III.)

AGY

1983

A Magyarországi Evangélikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzéke.
Szerk. N

AGY

AJOS

. Bp., 1983. (Magyarországi egyházi levéltárak fond-

jegyzékei III.)

MEE GYT

2009

Útmutató az egyházközségi gyűjtemények kezeléséhez. Szerk. a MEE
Gyűjteményi Tanácsa. Pro Cultura Lutherana, Bp., 2009. (Evan gé li-
kus Gyűjteményi Kiadványok 5.)

LK-82-2.indb 186

2012.02.07. 15:03:16

Személyes eszközök

Bekezdések

Kovács Eleonóra: A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezetekben őrzött levéltári anyagi és az evangélikus gyűjteményügy néhány aktuális kérdése

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek