Törvények - 2005

Legutolsó módosítás: 2013. október 08., 08:04

Evangélikus Közlöny - 2005. 3. szám

torvenyek_2005.pdf — PDF document, 392Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

A Magyarországi Evangélikus Egyház szolgálattevõi és az
érdeklõdõk ismét kézbe vehetik a Magyarországi Evangé-
likus Egyház hatályos törvényeinek gyûjteményét. A leg-
utóbbi kiadás óta a Zsinat jelentõs módosításokat vitt
véghez a törvények szövegén, átalakítva egyházunk irá-
nyítási struktúráját, valamint a mûködés folyamán alkal-
mazandó szabályokat is – jelentõs részük ebben a gyûjte-
ményben kerül kihirdetésre. Ahhoz, hogy a gyakorlatban
zökkenõmentesen lehessen eljárni, elengedhetetlen,
hogy az érintettek ismerjék a vonatkozó szabályokat. Az
egységes törvénykönyv kiadása – amelynek hatályos vál-
tozata elérhetõ egyházunk honlapján is – ezt szolgálja.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy bizonyos törvényhe-

lyek hatályban vannak még a korábbi törvénygyûjte-
ménybõl. Ilyen például a tábori lelkészi szolgálatra vo-
natkozó szabályozás, valamint több rendelkezés, melyek
hatályon kívül helyezése és az új szabályok hatályba lépé-
se 2006 folyamán évközben történik meg. Elsõsorban az
egyház szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2006. évi IV.

törvényben találunk ilyen részeket, melyek azt biztosít-
ják, hogy a meglévõ testületek még a korábbi, az általá-
nos tisztújítás során megválasztott új testületek pedig a
most kézbe vett szabályok szerint végezhessék munkáju-
kat. A 2006-ban esedékes általános tisztújítást már az új
törvényekre figyelemmel kell megszervezni és lebonyolí-
tani.

A 2006. évben még állnak a Zsinat elõtt törvényalko-

tási feladatok, ezért év végéig várható, hogy bizonyos vál-
tozások történnek még törvényeinkben, így a tábori lel-
készi szolgálatra vonatkozóan, az egyház háztartásáról
szóló 2000. évi I. törvényben, valamint az egyházi nyug-
díjra vonatkozó szabályok megfogalmazásában. Remé-
nyeink szerint az év végén egyszerûbben kezelhetõ, a vál-
tozásokat a törvény szövegébe beilleszthetõen követõ
szabálygyûjteményt adhatunk ki.

Smidéliusz Zoltán s.k.

Bárdossy Tamás s.k.

a Zsinat lelkészi elnöke

a Zsinat nemlelkészi elnöke

ELÕSZÓ

EVANGÉLIKUSOK VAGYUNK

A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus Krisztus egy-
házának részegyháza, az evangélikusság világméretû csa-
ládjának tagja, hálát ad Urának, hogy mindeddig meg-
õrizte és abban a biztos reménységben és örömben él,
hogy a jövõben is megtartja. A Magyarországi Evangéli-
kus Egyház Zsinata (1991-tõl) mind a folyamatosságot,
mind a megújulást fontosnak tartja, amikor újra fogal-
mazza szolgálatának rendjét zsinati munkája során. Õse-
ink a reformáció idején is hangsúlyozták az elsõ 15 év-
század örökségét, noha élesen bírálták is az egyházban
tapasztalt visszaéléseket. A múlt kincseinek õrzése és a
javítás egyaránt jelentõs volt. Ez ma is példaértékû. Hit-
ték, hogy a Szentlélek megõrzi és megújítja az egyházat.
Hitünket elsõsorban az „egyedül Krisztus” (solus Chris-
tus) megvallása határozza meg. Mi is valljuk: „nincs üd-
vösség senki másban, mert nem is adatott az emberek-
nek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk”
(ApCsel 4,12). Ez hitünk középpontjának tekinthetõ ma
is gyülekezeteinkben. Valljuk a reformáció három másik
alapelvét is : „egyedül a Szentírás” (sola Scriptura), „egye-
dül kegyelembõl” (sola gratia), „egyedül hit által” (sola
fide). Ezek az alapvetõ hitvallások ma is összekötnek
minket a protestantizmus nagy családjával. Az elsõ évez-
redbeli ökumenikus hitvallások pedig összekötnek a tör-
ténelmi keresztyénség három nagy ágával: az orthodoxiá-
val, a római katolicizmussal és az anglikanizmussal.

Ma is mértékadó számunkra az Ágostai Hitvallás és

Védõirata, élõ kincsünk a Kis- és Nagykáté, és a Konkor-
dia könyv minden irata. Ezek a hitvallásaink segítenek Jé-
zus Krisztushoz igazodni, ugyanakkor arra indítanak,
hogy mi is kövessük Õt és kortársainknak megvalljuk: Jé-
zus Krisztus Úr! Gondozzuk az evangéliumi keresztyé-
nek kegyességének életformáit, a személyes és közösségi
bibliaolvasást, az imádságot és gyakoroljuk a személyes
elkötelezettségû hívõ életet.

KÜLDETÉSÜNK

Hisszük, hogy Jézus Krisztus követésében Isten egész né-
pe – ki-ki elhívatása szerint – hallgatja és hirdeti az evan-
géliumot Isten törvényével együtt abban a bizonyosság-
ban, hogy Isten igéje élõ és ható és a Szentlélek munká-
ján keresztül képes hitet és új életet teremteni ma is.

Hisszük és tapasztaljuk, hogy Isten egész népe – ki-ki

elhívatása szerint – él és szolgál az evangéliumot hordo-

zó szentségekkel, tanul és nevelõdik, tanít és nevel. Vall-
juk, hogy a missziói parancsban a keresztelés és tanítás
együtt jár (Mt 28). A tanításhoz tartozik a nevelés felada-
ta is: az emberformálás.

Egyházunk nem e világhoz igazodik, de keresi azt, ami

Isten kinyilatkoztatott akarata számunkra e világban
(Róm 12,2). Ezért kell figyelembe vennünk környezetün-
ket, korunkat, a helyi és idõbeli tényezõket. Tudatosan
vállaljuk, amiért Jézus imádkozott: „Nem azt kérem,
hogy vedd ki õket a világból, hanem hogy õrizd meg õket
a gonosztól.” (Jn 17,15).

Hitünk alapján végezzük a szeretet cselekedeteit Jézus

kicsinyei között: az árvák, özvegyek, betegek, elesettek
között, de Urunkat szolgáljuk minden rossz megelõzésé-
ben is. Luther Mártonnal valljuk: „A hit nem kérdezi,
kell-e cselekednie a jót, de még meg sem kérdeztük, õ
már meg is cselekedte”. Tisztában vagyunk korlátainkkal,
erõtlenségeinkkel, de jelt akarunk adni Krisztusról, aki-
nek szolgálatában állunk, aki erõsebb minden bûnnél,
bajnál, betegségnél, sõt még a halálnál is, és aki új eget
és új földet ígér. Az Õ erejével merünk és tudunk szem-
beszállni a romlás erõivel. Az emberek nyomorúsága, el-
esettsége éppenúgy állandó feladatot jelent számunkra,
mint a jólét kísértései, hiszen arra a szolgálatra hívunk,
hogy az embereket mindkétféle kísértéstõl megõrizni
igyekezzünk.

FELELÕSSÉGÜNK – KÖZÖSSÉGVÁLLALÁSUNK

Isten elõtti felelõsségünk kötelez arra, hogy testvérként
tekintsünk minden emberre.

Egyházunk tagjainak jelentõs része él szórványban

más felekezetû testvérek között. Szeretettel, megbecsü-
léssel fordulunk szórványban élõ híveinkhez és kérjük,
õrizzék meg hitüket, evangélikus örökségüket.

Elfogadó és adakozó egyháznak tudjuk magunkat a vi-

lág keresztyénségében. Szívesen tanulunk másoktól és
bizonyosak vagyunk abban, hogy mi is tudunk adni lelki
értékeket testvéregyházaknak.

Közösségben vagyunk az Egyházak Világtanácsa tage-

gyházaival, velük együtt valljuk: Jézus Krisztus Úr, Meg-
váltó és velük együtt hiszünk a Szentháromság Istenben.
Közösségben vagyunk a Lutheránus Világszövetség tag-
egyházaival az õsi reformátori hitbeli kincsek alapján és
századunkban megtapasztalt kölcsönös, építõ kapcsola-
taink révén.

Felelõsséget érzünk az Európai Egyházak Konferenciá-

ZSINATI HITVALLÁS

ja tagegyházai iránt, jelentõsnek tekintjük ezt a felekezet-
közi szervezetet mind az új Európa, mind az új világrend
kialakulásának folyamatában.

Szeretettel figyelünk hazai testvéregyházaink életére

és munkájára: a református egyházra, amellyel Magyaror-
szágon a reformáció kezdeteitõl sorsközösség, helyen-
ként szószék- és úrvacsora-közösség köt össze, a római
katolikus egyházra, amellyel a 2. Vatikáni Zsinat óta a ré-
gebbinél jobb kapcsolatok kötnek össze, a gazdag litur-
giájú orthodox egyházra és a kisebb protestáns közössé-
gekre is. A magunk részérõl jó kapcsolatokra törekszünk
a magyarországi keresztyénség minden ágával. Ez a test-
véri közösség erõsítheti mai missziói szolgálatunkat, kö-
zös Urunkról szóló bizonyságtételünket.

Testvéri szeretettel vagyunk a zsidó hitközösség iránt

is, a közös Szentírás (Ószövetség) és a közös múltbeli
gyökereink alapján.

Párbeszédre készen fordulunk a hazánkban új jelen-

ségnek számító más vallások képviselõi felé (buddhisták,
hinduisták stb.), tudva, hogy nekik is tartozunk az evan-
géliummal.

Több nemzetiségû egyház vagyunk, ezért különös fele-

lõsséget érzünk a magyarországi nemzetiségek és a kör-
nyezõ országok népei iránt. Vannak gyülekezeteink, ahol
rendszeresen tartunk szlovák, illetve német istentisztele-
teket, szertartásokat, lelkigondozást. Nem feledkezünk
meg a határainkon túl élõ magyar testvéreinkrõl és felis-
mertük az egyházak hídépítõ szerepét a századvég bo-
nyolult helyzetében. Iránymutatónak tartjuk az apostoli
figyelmeztetést: „Legyetek készen mindenkor számot ad-
ni mindenkinek a bennetek élõ reménységrõl, de tegyé-
tek ezt szelíden és tisztelettudóan.” (1Pt 3,15–16).

EGYHÁZI TÖRVÉNYEINK ÉRTELME

A jelenlegi Zsinatunk által hozott egyházi törvényeink
életünk és szolgálatunk jó rendje érdekében szüksége-
sek, hogy tisztán és igazán hirdethessük az evangéliu-
mot, Krisztus rendelése szerint éljünk a szentségekkel,

hatékony legyen szeretetszolgálatunk, botránkozás és ren-
detlenség mindezt meg ne erõtlenítse.

Evangélikus testvéregyházainkkal egyek vagyunk ab-

ban, hogy a rend és a törvény nem öncél, hanem mindig
csupán eszköz ahhoz, hogy Jézus Krisztus szabadító és
megújító munkája folyjék az egyház által e világban.
Örömünknek adunk kifejezést, amiért az 1990. évi IV.
törvény és a Magyar Köztársaság Alkotmánya új helyze-
tet teremtett országunkban az állam és egyház valódi
szétválasztása tekintetében és ezáltal újra visszanyertük
autonómiánkat.

Az államtól való szétválásunk nem jelenti azt, hogy egy-

házunk többé már nem tudja magát a társadalom szerves
részének. Itt akarunk élni és értékeinkkel szolgálni.

Egyházi törvényeinknek nem tulajdonítunk tévedhe-

tetlen jelleget, de azt valljuk, hogy az egyházi élet és szol-
gálat számára jó rendet biztosíthatnak. Az egyházi törvé-
nyek biztosítéka az egyház autonómiája, amelyet évszá-
zados demokratikus gyakorlat, valamint a szabadságjo-
gok kiteljesítése tesz lehetõvé. Egyházunk egyház kíván
maradni a jövõben is.

Egyházunk a hitélet körébe tartozó munkálkodás mel-

lett kulturális, nevelési-oktatási, szociális-egészségügyi
tevékenységével, valamint a nemzeti tudat ápolásával je-
lentõs szerepet kíván betölteni az ország életében. Ezért
tudatosan és önként szánjuk el magunkat az érvényes
egyházi törvények megtartására mindaddig, amíg egy új
Zsinat azokat meg nem változtatja. A jórend szükséges-
ségérõl meggyõzõdve magunkra nézve elismerjük egyházi
törvényeink kötelezõ erejét és azokat minden kényszer
nélkül önként teljesítjük.

Mindezt a Szentírás intése alapján valljuk: „Éljetek

méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, tel-
jes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek
el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek
egységét a békesség kötelékével. Egy a test és egy a Lé-
lek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is; egy
az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja
mindeneknek, õ van mindenek felett, és mindenek által
és mindenekben.” (Ef 4,1–6).

Zsinati hitvallás

1997. ÉVI I. TÖRVÉNY

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS

EGYHÁZRÓL

1.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy, szent,

egyetemes, apostoli, keresztyén anyaszentegyház része, a
Magyarországon élõ evangélikusok jogilag szervezett kö-
zössége. Tanítása a Szentíráson, az egyetemes hitvalláso-
kon (az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi Hitvalláso-
kon) és a reformáció lutheri irányzatának hitvallásain
(különösen az Ágostai Hitvalláson és a Kiskátén) alapul.

2.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház a hitvallás

azonossága alapján szószék- és oltárközösségben van
más országok evangélikus egyházaival, a Lutheránus Vi-
lágszövetség tagegyházaival.

3.§

A Magyarországi Evangélikus Egyházat a Magyar-

országi Református Egyházhoz szoros kapcsolat köti, mely
az évszázados történelmi hagyományokon és a Leuenber-
gi Konkordia együttes elfogadásán alapul.

4.§

A Magyarországi Evangélikus Egyházat a Jézus

Krisztusba vetett hitbeli közösség révén testvéri kapcso-
lat köti össze a többi keresztyén egyházzal. Ökumenikus
kapcsolatokat tart fenn a magyarországi és külföldi egy-
házakkal, valamint egyházi szervezetekkel, elsõsorban a
Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsával, az
Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyházak Konferen-
ciája tagegyházaival.

5.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház Jézus Krisz-

tustól rendelt küldetésének tekinti, hogy Isten igéjét tisz-
tán és igazán hirdesse minden embernek, a szentségeket
Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki, és hitének gyü-
mölcseként a szeretetet Jézus Krisztus tanítása és példá-
ja szerint gyakorolja. Ennek megvalósításáért minden
egyháztag és egyházi tisztségviselõ felelõsséggel tartozik.

6.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának

tekinti a szolgálat szervezését, a szervezett missziói és
diakóniai munkát, az evangélikus szellemben való neve-
lést, az egyházi szolgálatra való felkészítést és tisztelet-
ben tartja a teológia mûvelésének szabadságát.

7.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház felajánlja se-

gítségét a más országban, illetve egyházban élõ magyar
ajkú evangélikus gyülekezetek szolgálatához.

8.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházköz-

ségekbõl épül fel. Az egyházközségek egyházmegyét, az
egyházmegyék egyházkerületet, az egyházkerületek pe-
dig országos egyházat alkotnak.

9.§

A Magyarországi Evangélikus Egyházat önkor-

mányzati jog illeti meg, amelyet az évszázados joggyakor-
lat és az állami törvények is megerõsítenek. A Magyaror-
szági Evangélikus Egyház önálló jogi személy, az egyhá-
zat érintõ ügyekben – a törvény keretei között – önállóan
intézkedik.

10.§

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden

egyházközsége jogi személy.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden önkor-
mányzattal és önálló gazdálkodással rendelkezõ szerve-
zeti egysége közgyûlési határozata alapján jogi személy
lehet, és ezek további önálló jogi személyként mûködõ
szervezeteket és intézményeket hozhatnak létre. Mindez
azonban nem bontja meg a Magyarországi Evangélikus
Egyház egységét.
(3) Törvény a Magyarországi Evangélikus Egyház más ré-
szének is jogi személyiséget adhat.
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája
nyilvántartást vezet a jogi személyiséggel rendelkezõ evan-
gélikus önkormányzati egységekrõl és intézményekrõl.

11.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház – a törvé-
nyesség érvényesülése érdekében, a törvényben rögzített
módon – a törvényhozást, az egyházkormányzást, a bí-
ráskodást egymástól elválasztja.

12.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényho-
zásában, kormányzásában és bíráskodásában az egyházi
szervek összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi és
nemlelkészi elem azonos mértékû befolyása érvényesül.
Az egyházi élet minden területén a nõk és a férfiak azo-
nos jogokat élveznek.

13.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a
magyar állampolgár és az a Magyarországon élõ személy,

A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ

TÖRVÉNYEI

Hatályos: 1995. december 1-tõl. Egységes szerkezetbe foglalta a

2000. évi XIV. törvény. Hatályos: 2001. január 1-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 1.§-a. Hatályos: 2006. január 1-

tõl.

aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a
Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja
és képességei szerint megtartja.

14.§ Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagság-
ban valósul meg. Az egyházközség tagja az az egyháztag,
aki annak gyülekezeti életében és fenntartásában lelki,
szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz és általában
az egyházközség területén lakik. Az egyházközség tagjai-
ról nyilvántartást vezet.

15.§

Az egyháztagság elhalálozással, illetve az egyház-

ból való kilépéssel szûnik meg.

16.§ Minden egyházközségi tag, aki az egyházi törvé-
nyekben megfogalmazott feltételeknek megfelel, jogosult
a Magyarországi Evangélikus Egyház közéletében és kor-
mányzásában részt venni. Az egyházjogi hatalom az ösz-
szes jogosult egyháztag közakaratán alapul. Az egyházi

törvényekben megfogalmazott feltételek fennállása ese-
tén minden egyházközségi tag egyházi tisztségre választó
és választható.

17.§ Egyházi tisztségre az olyan feddhetetlen életû,
egyházához hûséges egyházközségi tag választható, aki a
Magyarországi Evangélikus Egyház jogszabályaiban meg-
határozott feltételeknek megfelel. Az egyházi tisztségvi-
selõk felelõsséggel tartoznak a rájuk bízott feladat elvég-
zéséért és az anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre tör-
tént választás meghatározott idõtartamra szól. Egyházi
tisztségrõl érvényesen lemondani csak írásban vagy tör-
vényben meghatározott más módon lehet.

18.§

Minden egyházi tisztségviselõ és testület csak sa-

ját illetékességi területén, a feladat- és hatáskörébe tarto-
zó ügyben jogosult hivatalosan nyilatkozni, egyéb ügyek-
rõl csak saját nevében nyilváníthat véleményt.

A Magyarországi Evangélikus Egyházról

Módosította a 2002. évi III. törvény 1.§-a. Hatályos: 2002. március

5-tõl.

Az utolsó mondatot módosította a 2003. évi II. törvény 1.§-a. Ha-

tályos: 2003. június 10-tõl.

Módosította a 2002. évi III. törvény 2.§-a. Hatályos: 2002. március

5-tõl.

2005. ÉVI III. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRÓL ÉS AZ

EGYHÁZI SZOLGÁLATOT VÉGZÕKRÕL

Az egyház elsõdleges szolgálata az evangélium hirdetése
és a szentségek kiszolgáltatása annak érdekében, hogy a
Jézus Krisztusban való megigazító hitre eljussunk. Az
evangélium az egyház létének forrása és értelme, hirdeté-
se az egyház missziói küldetése és minden egyéb szolgá-
latának alapja.

A Jézus Krisztusról szóló tanúságtétel minden Krisz-

tusban hívõ ember egyetemes feladata. Az egyház min-
den tagja részese ennek a szolgálatnak hitének és lelki
adományának mértéke szerint.

Az egyház hivatalos szolgálatát, a nyilvános tanítást és

a szentségek kiszolgáltatását az egyház jó rendje érdeké-
ben az azzal megbízott egyházi munkások végzik. Min-
den egyházi szolgálatban álló munkás a feladat- és hatás-
körében felelõs azért, hogy az egyház sajátos küldetését
betöltse.

Mindezek keretéül a Magyarországi Evangélikus Egy-

ház zsinata a következõ törvényt alkotja:

ELSÕ RÉSZ

BEVEZETÕ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1.§

(1) A törvény hatálya kiterjed a Magyarországi

Evangélikus Egyház önálló képviselettel rendelkezõ szer-
vezeti egységeinél (a továbbiakban: egyházi önkormány-
zat), intézményeinél, evangélikus egyesületeknél szolgá-
ló lelkészekre, nemlelkészi egyházi munkásokra és a
szolgálatba állítót megilletõ jogok gyakorlóira.
(2) Az e törvény alapján szolgálati jogviszonyban álló lel-
kész, illetve nemlelkészi egyházi munkás egyházi személy.

Fogalommeghatározások

2.§

E törvény alkalmazásában:

a) szolgálatba állító: az az egyházi önkormányzat, intéz-

mény, evangélikus egyesület, amely az egyházi szol-
gálat ellátására szolgálati jogviszonyt létesít,

b) szolgálati jogviszony evangélikus lelkész, illetve nem-

lelkészi egyházi munkás és szolgálatba állítója, vala-
mint e kapcsolat révén a Magyarországi Evangélikus
Egyház között az egyház törvényeinek megfelelõen az
egyházi szolgálat ellátására létrejött jogviszony,

c) a szolgálatba állítót megilletõ jogok gyakorlói: azok a

személyek, illetve testületek, akik/amelyek a Magyar-
országi Evangélikus Egyház nevében a szolgálatba ál-
lítót megilletõ jogok törvényben, illetve írásbeli szer-
zõdésben meghatározott részét gyakorolják,

d) szolgálati szerzõdés: a szolgálatba állító és a lelkész,

illetve nemlelkészi egyházi munkás közötti szerzõ-
dés, amely tartalmazza az egyházi szolgálat ellátásá-
nak legfontosabb feltételeit és elvárásait. Ahol jogsza-
bály díjlevelet vagy híványt említ, ott szolgálati szer-
zõdést kell érteni.

MÁSODIK RÉSZ

A LELKÉSZI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

A lelkészi szolgálat

3.§

(1) Az evangélium hirdetésére és a szentségek ki-

szolgáltatására Jézus Krisztus külön szolgálatot rendelt.
Az egyház rendjének megfelelõen ezt a szolgálatot az arra
szabályszerûen elhívott lelkész végzi.
(2) A lelkészek szolgálati jellege és a kegyelmi eszközök-
kel való szolgálatuk – a lelkészi alkalmazás helyétõl és az
egyházigazgatási hatáskörtõl függetlenül – azonos.
(3) A lelkészeknek az alkalmazási helyükbõl és egyház-
igazgatási hatáskörükbõl adódó képviseleti és kormány-
zási teendõirõl a Magyarországi Evangélikus Egyház kü-
lön törvényben rendelkezik.

4.§

(1) Minden egyházi szolgálatban álló lelkész és lel-

készi szolgálattal megbízott személy kötelessége a lelké-
szi szolgálat hûséges végzése, különösen

a) Isten igéjének, törvényének és evangéliumának

hirdetése,

b) az egyház építése,
c) a hívek pásztorolása.
d) a lelkigondozás szolgálata,
e) a bûnökbõl való feloldozás,
f) a fiatalok és idõsek tanítása,
g) a szeretetszolgálat szervezése,
h) önmaga továbbképzése egyéni és egyházi

továbbképzés keretében.

(2) Az egyházi szolgálatban álló lelkész sajátos joga és
kötelessége:

a) a szentségek kiszolgáltatása,
b) a házasság egyházi megáldása,
c) az egyházi temetések végzése.

5.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház férfiakat és

nõket egyaránt képez, felavat, illetve kiküld a lelkészi
szolgálatra.

6.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkésze fele-

lõs egyháza biblikus és hitvallásos tanításának érvénye-
süléséért.

7.§

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészé-

tõl elvárja, hogy

a) belsõ elhívásból kötelezze el magát az egyházi

szolgálatra,

b) lelkészi hivatásában feddhetetlenül éljen és szol-

gáljon,

c) családját példaadóan, evangélikus hitben pászto-

rolja.

(2) A lelkész köteles magatartásával, viselkedésével és
külsõ megjelenésével is hivatalának megfelelni.

8.§

(1) A lelkészi szolgálatban álló személy köteles a

lelkipásztori titkot megõrizni, az egyház törvényes rend-
jét megtartani és védelmezni. A lelkész lelkiismeretesen
és híven köteles magát minden tevékenységében lelkészi
esküjéhez tartani.
(2) A lelkész az egyházban rendszeresített liturgikus öl-
tözetet istentiszteleteken és az egyéb liturgikus alkalma-
kon viseli.

9.§

A lelkész olyan személlyel köthet házasságot, aki csa-

ládi és magánéletében, valamint hivatásában egyaránt vál-
lalja házastársa evangélikus egyházi szolgálatát. A lelkész
házasságkötési szándékát köteles a házasság megkötése
elõtt 3 hónappal az esperesen keresztül a püspöknek beje-
lenteni, és a házasságkötéshez engedélyt kérni. Az egyházi
szolgálatra készülõ teológiai hallgató és a lelkészjelölt is
csak a püspök elõzetes engedélyével köthet házasságot.

10.§ A lelkész a köz szolgálatában választott tisztséget
betölthet, ugyanakkor pártpolitikai tevékenységet nem
folytathat, pártnak tagja nem lehet.

II. fejezet

A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészei

11.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház felava-
tott lelkésze az, aki

a) az elõírt teológiai tanulmányoknak eleget tett és

errõl egyetemi, illetve ezzel egyenértékû oklevelet
szerzett,

b) érvényes lelkészi oklevéllel rendelkezik,
c) lelkésszé avatásában a lelkészi szolgálatra megbí-

zást és felhatalmazást kapott,

d) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek

nyilvántartásában szerepel.

(2) A lelkészi oklevél feltételként való megjelenése elõ-
ször az 1996. évben Budapesten az Evangélikus Hittudo-
mányi Egyetemre felvett hallgatóknál lép hatályba.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott lelké-
sze, valamint az is, akit az Evangélikus Teológiai Akadé-
mia levelezõ teológiai vagy hitoktatói tanfolyamának el-
végzése után, de 2003. június 10. elõtt lelkésszé avattak

és gyülekezeti szolgálatba kiküldtek. E lelkészek 2005.
december 31-ig az illetékes egyházkerületi lelkészképesí-
tõ bizottság elõtt vizsgát tesznek. Eredményes vizsga
hiányában más lelkészi beosztásba nem választhatók.
(4) Püspöki, püspökhelyettesi, esperesi, espereshelyette-
si és igazgató lelkészi tisztségek betöltéséhez – a tör-
vényben rögzített egyéb feltételek mellett – az (1) bekez-
dés a) pontjában meghatározott oklevél szükséges.

12.§ (1) A lelkésszé avatás (ordináció) feltétele az
evangélikus hittudományi egyetemi diploma megszerzé-
se, valamint a lelkészképesítõ vizsga letétele. A lelkészje-
lölt az egyetemi diplomát az ötéves elméleti képzés után
letett szigorlatokkal és a hatodik év gyakorlati képzése
után az országos lelkészképesítõ bizottság elõtt tett ered-
ményes lelkészképesítõ vizsgával szerezheti meg. Ennek
során a bizottság a lelkészi szolgálatra való alkalmassá-
got is megvizsgálja. Amennyiben a bizottság a jelöltet a
lelkészi szolgálatra alkalmasnak találja, a lelkészjelölt lel-
késszé avatható.
(2) Az országos lelkészképesítõ bizottság öttagú. Társel-
nökei hivataluknál fogva a rektor és a lelkészjelölt egy-
házközsége szerint illetékes püspöke, akadályoztatásuk
esetén az általuk megbízott teológiai tanár és püspökhe-
lyettes. További egy bizottsági tagot az Evangélikus Hit-
tudományi Egyetem, 2 bizottsági tagot pedig – a megvá-
lasztott egyházkerületi lelkészképesítõ bizottság tagjai
közül – az illetékes egyházkerületi elnökség küld. A lel-
készképesítõ vizsgát megállott lelkészjelöltek egyetemi
diplomát és avatás után lelkészi oklevelet kapnak, ame-
lyeket az Evangélikus Hittudományi Egyetem képviselõ-
je és a bizottság társelnöke ír alá.
(3) Az egyházkerületi lelkészképesítõ bizottság elnöke
hivatalánál fogva a püspök, akadályoztatása esetén he-
lyettese. Az egyházkerületi lelkészképesítõ bizottság 5
tagját, valamint 3 póttagját az illetékes egyházkerületi
közgyûlés választja 6 évre. A vizsga anyagát és követel-
ményrendszerét az egyházkerületi lelkészképesítõ bizott-
ságok együttes ülése állapítja meg.
(4) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen vagy annak
jogelõdjén a korábbi ötéves képzés alapján egyetemi vég-
zettséget szerzõk vagy más külföldi intézményekben ki-
állított teológiai végzettséget igazoló oklevéllel rendelke-
zõk az egyházkerületi lelkészképesítõ bizottságok elõtt
tesznek vizsgát.
(5) A Magyarországi Evangélikus Egyházban használt nem-
zetiségi nyelveken leteendõ lelkészképesítõ vizsgákra az
egyházkerületi lelkészképesítõ bizottságoknál jelentkez-
hetnek a lelkészjelöltek vagy lelkészek.

13.§ A lelkészjelölt az avatás alkalmával kapja meg a
lelkészi címet és a lelkészi oklevelet. Ezt követõen beosz-
tott lelkészként a kibocsátó egyházkerület püspökének
rendelkezése szerint áll szolgálatba a parókusi alkalmas-
sági vizsgálat megállásáig.

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

14.§ (1) A lelkész 2 év beosztott lelkészként eltöltött
idõt követõen – amelybõl legalább egy év gyülekezeti
szolgálat – jelentkezhet parókusi alkalmassági vizsgálat-
ra. A vizsgálatot végzõ testület tagja:

a) az illetékes püspök,
b) a szolgálati hely szerint illetékes esperes(ek),
c) a közvetlen felügyeletet ellátó lelkész(ek),
d) az illetékes egyházközségi felügyelõ(k), illetõleg

egyházi fenntartású intézményben végzett szolgá-
lat esetén annak vezetõje.

(2) A testület megvizsgálja, hogy a vizsgálatra jelentkezõ
jelölt szolgálatában hogyan valósulnak meg a hitvallásos-
ság szempontjai, hogyan tudja alkalmazni az egyházkor-
mányzati és az egyházi ismereteit. A vizsgálat szempont-
rendszerét országos szabályrendelet rögzíti.
(3) Az önálló lelkészi szolgálatra alkalmasnak talált jelölt
nevét, választhatóságát a testület az egyház hivatalos lap-
jában kihirdeti. Így a jelölt lelkészi szolgálati helyre vá-
lasztható, amennyiben a törvényben rögzített egyéb fel-
tételeknek megfelel.
(4) Amennyiben a testület az önálló lelkészi szolgálatra
alkalmatlannak találja a jelöltet, ezt a döntését vele – in-
dokolással együtt – írásban közli. A jelölt legközelebb to-
vábbi egy év beosztott lelkészi szolgálat után jelentkezhet
alkalmassági vizsgálatra. A harmadik alkalmatlan minõ-
sítés után újabb vizsgálatnak helye nincs, és a jelölt kizá-
rólag beosztott lelkészként szolgálhat tovább.

15.§ (1) A lelkészt a lelkésszé avatás után fel kell venni
a lelkészi nyilvántartásba. A lelkészi nyilvántartásban
szerepel az,

a) aki e törvény alapján létesített szolgálati jogviszony-

ban áll,

b) akinek a lelkészi jogviszonya megszûnése óta keve-

sebb, mint 5 év telt el,

c) aki lelkészi szolgálatból ment nyugdíjba.

(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell a lelkészt, ha

a) a lelkészi jogviszonyának – nem nyugdíjazás miat-

ti – megszûnésétõl legalább 5 év eltelt,

b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegérõl lemondott,
c) írásos nyilatkozatával a Magyarországi Evangéli-

kus Egyházból kilépett,

d) jogerõs bírói ítélet alapján lelkészi jellegétõl meg-

fosztották.

(3) Minden lelkész a szolgálati helye szerint illetékes
egyházkerület megjelölésével szerepel a lelkészi nyilván-
tartásban. Bármilyen formában végzett lelkészi szolgálat
tanítási tisztasága és a lelkész erkölcsi magatartása fölött
a lelkész nyilvántartása szerint illetékes püspök gyakorol
felügyeletet.
(4) A lelkészi nyilvántartás vezetésének módjáról, hozzá-
férhetõségérõl, a rendelkezési állományban lévõk jelölé-
sérõl és egyéb, részletes szabályairól országos szabály-
rendelet rendelkezik.

16.§ Amennyiben a lelkész megszakítás nélkül 5 éven
keresztül nem állt egyházi alkalmazásban, az egyházkerü-
leti lelkészképesítõ bizottság elõtt tett vizsga szükséges
ahhoz, hogy a lelkészi nyilvántartásba visszakerüljön, s
beosztott lelkészként újra szolgálatba álljon. Választha-
tóságát – legalább 2 év elteltével – a parókusi alkalmassá-
gi vizsgálat megállását követõen nyeri vissza.

17.§ Az a lelkész, aki az egyházi szolgálatból kilép, vagy
akit az egyházi bíróság hivatalvesztésre ítél, lelkészi jelle-
gét elveszti, lelkészi szolgálatot nem végezhet, liturgikus
öltözetet nem viselhet és a lelkészi címet nem használ-
hatja.

18.§ (1) Az a lelkész, aki az elõírt egyházi továbbképzés
törvényben vagy országos szabályrendeletben rögzített kö-
vetelményeinek – az illetékes püspök 6 hónappal korábbi
elõzetes felszólítása ellenére – nem tett eleget, beosztott
lelkészi státuszba kerül, s a szolgálati helye szerint illeté-
kes püspök határozza meg szolgálati helyét, valamint a
szolgálatát felügyelõ parókus lelkészt. A követelmények
nem teljesítését a püspök állapítja meg megindokolt ha-
tározatával. A püspök határozatával szemben a lelkész az
egyházi bírósághoz fordulhat.
(2) A lelkész választhatóságát az elmulasztott tovább-
képzési követelmények teljesítését, valamint a parókusi
alkalmassági vizsgálat – leghamarabb a választhatóság
megvonását kimondó határozat jogerõre emelkedésétõl
számított 2 év elteltével történõ – megállását követõen
nyeri vissza.

19.§ (1) Külföldi evangélikus egyházban felavatott lel-
kész a Magyarországi Evangélikus Egyházban lelkészi szol-
gálatba csak akkor léphet, ha az egyházkerületi lelkészké-
pesítõ bizottság által elõírt (különbözeti) vizsgát letette.
Szolgálatba állításáról a leendõ szolgálati helye szerint il-
letékes püspök dönt.
(2) A külföldi egyetemen, fõiskolán teológiai végbizo-
nyítványt szerzett, fel nem avatott, a Magyarországi
Evangélikus Egyházban lelkészi szolgálatra készülõ sze-
mély köteles végbizonyítványát honosíttatni.

20.§ Más keresztyén felekezetekben szerzett lelkészi
oklevél birtokosa a Magyarországi Evangélikus Egyház-
ban lelkészi alkalmazásba csak úgy léphet, ha a lelké-
szekre vonatkozó jogszabályokban rögzített feltételeken
túl az egyházközsége szerint illetékes püspök engedélyé-
vel az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanári kara ál-
tal megállapított tantárgyakból vizsgát tett, és az egyház-
kerületi lelkészképesítõ bizottság az alkalmasságáról
meggyõzõdött. Az avatásra a lelkészképesítõ bizottság
tesz javaslatot az illetékes püspöknek.

21.§ A lelkészek számára az egyház biztosítja a paróku-
si alkalmassági vizsgálaton való megfeleléshez szükséges

2005. évi III. törvény

szolgálati jogviszonyt, beosztott lelkészként legfeljebb 4
év idõtartamra, valamint ennek során legalább a minden-
kori lelkészi minimálbérnek megfelelõ illetményt. Ezen
túlmenõen a Magyarországi Evangélikus Egyház, az egy-
házi önkormányzatok és intézmények igényeikhez iga-
zodva létesítenek szolgálati jogviszonyt.

22.§ (1) A lelkészek nyugdíjkorhatára 65 év.
(2) A lelkészi jelleg nem szûnik meg a nyugdíjba vonu-
lással.
(3) Amennyiben a lelkész egészségügyi okból korábban
kéri a nyugállományba helyezését, a szolgálati ideje alatt
befizetett egyházi nyugdíjjárulék arányában jogosult egy-
házi nyugdíj-kiegészítésre az állami nyugdíj mellett.
(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek és
egyházi munkásainak nyugdíjáról külön törvény rendel-
kezik.

III. fejezet

A lelkészi szolgálat formái

23.§ (1) Az önálló szolgálatot végzõ lelkész olyan szol-
gálati helyre választott lelkész, amelyben nem áll másik
lelkész közvetlen irányítása alatt. Önálló szolgálatra csak
parókusi alkalmassági vizsgálatot érvényesen megállott lel-
kész választható. Felelõs azért, hogy egyháza biblikus és
hitvallásos tanítása érvényesüljön munkájában és a szol-
gálatával ellátott területen. Felelõs azért, hogy szolgálati
helyén tévtanítások ne terjedjenek, õrködik a rábízottak
egységén. Egyházközségben e felelõsségében osztoznak
vele az egyházközségben szolgáló lelkészek, valamint az
egyházközség tisztségviselõi és a presbitérium tagjai is.
(2) Az egyházközségben önálló szolgálatot végzõ lelkész
(gyülekezeti, parókus lelkész) felelõs az igehirdetõi és
gyülekezeti lelkészi munka szervezéséért, tartalmáért és
folyamatos végzéséért.

24.§ A másodlelkész a gyülekezeti lelkész mellé válasz-
tott lelkész, aki munkáját a gyülekezeti lelkész irányításá-
val és felelõssége mellett végzi, de személyében felelõs a rá-
bízott munka elvégzéséért és lelkészi munkája tartalmáért.

25.§ (1) A beosztott lelkész munkáját püspöki kiküldés
alapján, valamely kijelölt önálló szolgálatot végzõ lelkész
irányításával, beosztottként végzi, de személyében fele-
lõs a rábízott feladatok elvégzéséért és lelkészi munkája
tartalmáért. A beosztott lelkész a parókus lelkész jogait
nem gyakorolhatja.
(2) A beosztott lelkészt a püspök küldi ki az egyházköz-
ségbe, vagy más szolgálati helyre. A kiküldés történhet
határozatlan vagy határozott – legfeljebb 3 éves – idõtar-
tamra.

26.§ (1) Helyettes lelkész az, akit a tartósan betöltetlen
lelkészi szolgálati helyre a püspök küld ki. A helyettes

lelkész a helyettesített lelkész feladatköre és jogköre sze-
rint mûködik.
(2) A helyettes lelkész megbízatása meghatározott, leg-
feljebb 3 éves idõszakra szól. Helyettes lelkészként nyug-
díjas lelkész is megbízható.

IV. fejezet

A lelkészi szolgálati jogviszony

27.§ (1) Az e törvényben meghatározottak szerint szol-
gálatban álló lelkészek – a szolgálatba állító egyházi ön-
kormányzaton, intézményen, illetve egyesületen keresztül
– szolgálati jogviszonyban állnak a Magyarországi Evan-
gélikus Egyházzal. Szolgálati jogviszony azzal a lelkésszel
létesíthetõ, aki a lelkészi nyilvántartásban szerepel.
(2) A szolgálati idõ számításakor figyelembe vett idõbe
beletartozik az e törvény alapján létesített szolgálati jog-
viszony, különösen

a) az egyházközségben végzett lelkészi szolgálat,
b) más egyházi önkormányzatnál végzett lelkészi szol-

gálat,

c) a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Iro-

dájában (a továbbiakban: országos iroda), vagy
központi beosztásban végzett szolgálat,

d) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatója-

ként végzett szolgálat,

e) az evangélikus intézményben végzett lelkészi jelle-

gû szolgálat,

f) az evangélikus egyesületnél végzett lelkészi szol-

gálat,

g) az egyházi ösztöndíj, illetve hivatalos külföldi ki-

küldetés, amennyiben a kiküldött errõl szerzõdést
köt a Magyarországi Evangélikus Egyházzal,

h) a Magyarországi Evangélikus Egyházzal állandó

kapcsolatban álló szervezetnél végzett szolgálat,

a nem egyházi állományban végzett, de egyházilag
elismert szolgálat (így különösen a börtönlelkészi,
tábori lelkészi, kórházlelkészi szolgálat).

(3) A szolgálati idõ számításakor szintén figyelembe kell
venni:

a) az országos szabályrendeletben szolgálati jogviszony-

nak elismert egyházi tevékenységet,

b) az eddig felsoroltaktól eltérõ beosztású lelkészi

szolgálatot, amelyet a püspöki tanács szolgálati
jogviszonyként elismert.

(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek a
Magyarországi Református Egyházban, valamint külföldi
evangélikus, illetve református egyházban végzett koráb-
bi lelkészi szolgálatának ideje szolgálati idõnek számít.
(5) Az e törvény hatályba lépése elõtt végzett szolgálatok
tekintetében az országos iroda állapítja meg a lelkészi
nyilvántartásban szereplõ lelkészek szolgálati idejét a ko-
rábban hatályos szabályok szerint (beleértve a korábbi
segédlelkészi szolgálatot is), vitás esetben a lelkészi

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

munkaközösségek országos szövetsége, valamint az ille-
tékes püspök véleményének figyelembe vételével.

28.§ A szolgálati jogviszonyban álló lelkészek után a
Magyarországi Evangélikus Egyház a Magyar Köztársaság
jogszabályai, valamint a Kormánnyal kötött megállapo-
dás alapján fizeti meg a közterheket.

V. fejezet

Rendelkezési állomány

29.§ (1) Az a lelkész, aki nem áll szolgálati jogviszony-
ban, rendelkezési állományba kerül.
(2) A rendelkezési állományban lévõ lelkész az utolsó
szolgálati helye szerint illetékes püspök, ennek hiányá-
ban az egyházközsége szerint illetékes püspök felügyele-
te alatt áll.
(3) A rendelkezési állományban lévõ lelkészt a leendõ
szolgálati hely szerint illetékes püspök a felügyeletet gya-
korló püspök egyetértésével küldheti ki szolgálatba.
(4) A rendelkezési állományban lévõ lelkész díjazásra
csak a püspöki kiküldés alapján jogosult, azt megelõzõen
javadalmazásban nem részesül.
(5) A rendelkezési állományban álló lelkész írásban beje-
lentheti az illetékes püspöknél a rendelkezési állomány-
ból való kilépését, ez – erre irányuló külön írásos nyilat-
kozat hiányában – nem jelenti a lelkészi jellegrõl való le-
mondást. A bejelentés visszavonható. Sem a kilépés, sem
annak visszavonása nem befolyásolja a 15.§ (2) a) pont-
jában meghatározott 5 éves idõtartam számítását.

VI. fejezet

A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos

vitás kérdések rendezése

A lelkészi becsületszék

30.§ (1) Az egyházi alkalmazásban levõ lelkész szolgá-
latával kapcsolatban felmerült, illetve beérkezett panasz
elbírálására – amennyiben az illetékes egyházkerületben
mûködik – a lelkészi becsületszék (a továbbiakban: be-
csületszék) jogosult, ha az nem tartozik az egyházi
bíróság hatáskörébe.
(2) A becsületszék illetékessége az adott egyházkerület
lelkészi névjegyzékében szereplõ lelkészek szolgálatával
kapcsolatos kérdésekre terjed ki.

31.§ (1) Becsületszék létrehozásáról az egyházkerületi
közgyûlés dönthet, ebben az esetben biztosítja mûködé-
sének anyagi és egyéb feltételeit.
(2) A becsületszékbe az egyházmegyei lelkészi munkakö-
zösségek delegálnak 1-1 tagot az általános tisztújítás cik-
lusának megfelelõ idõre. A becsületszék elnökét és alel-

nökét a tagok maguk közül választják. Az elnököt akadá-
lyoztatása esetén az alelnök helyettesíti.

32.§ (1) Eljárást kezdeményezhet a becsületében meg-
sértett lelkész is. A becsületszék eljárásának megindítá-
sáról az elnök dönt. A becsületszék legalább háromtagú
becsületszéki tanácsban (a továbbiakban: tanácsban) jár
el. A tanács tagjait a becsületszék elnöke jelöli ki. Az ügy-
ben érintett tag a panasz elbírálásában nem vehet részt.
(2) Ha errõl a becsületszék eltérõen nem dönt, a tanács
maga határozza meg a panasz kivizsgálásának módját és
ütemezését. A tanács a vizsgálatról jegyzõkönyvet készít-
het.
(3) A tanács a kivizsgálás során egyebek mellett jogosult:

a) meghallgatni az érintetteket,
b) a panasszal kapcsolatos iratokba betekinteni, azok-

ról másolatot készíteni,

c) felvilágosítást kérni,
d) szemlét tartani,
e) az érintetteket békítõ tanácskozás meghívni,
f) megbeszéléseire az illetékes püspököt, esperest vagy

más személyt tanácskozási joggal meghívni.

(4) A tanács a panasz kivizsgálásának befejezése után

a) tájékoztathatja a panasz elõterjesztõjét a panasz

kivizsgálásáról, s arról, ha a panaszt nem találta in-
dokoltnak,

b) megállapíthatja a lelkészi szolgálattal kapcsolatos

panasz indokoltságát,

c) felhívhatja a lelkészt a Szentírásnak, a hitvallási

iratoknak, a jogi és erkölcsi elõírásoknak megfele-
lõ magatartás tanúsítására, és az ezekkel ellentétes
magatartás abbahagyására, valamint az attól való
tartózkodásra,

d) javaslatot tehet az illetékes püspöknek, esperesnek,

igazgató lelkésznek, valamint más személynek vagy
testületnek valamilyen intézkedés megtételére,

e) erkölcsi állásfoglalást, közleményt adhat ki, amit az

egyház hivatalos lapjában vagy hetilapjában megje-
lentethet,

f) életviteli vagy egyéb tanácsot adhat,
g) egyéb döntést hozhat.

(5) A tanács a vizsgálat lezárásáról és döntésérõl a pa-
nasztevõt, a többi érintettet, a becsületszék elnökét és a
püspököt tájékoztatja. Írásban érkezett panasz kivizsgálá-
sának eredményérõl a tájékoztatást írásban kell megadni.

33.§ A püspökkel kapcsolatos becsületszéki eljárást az
egyházkerületi becsületszékek elnökeibõl álló tanács
folytatja le, melyet az illetékes becsületszék elnöke vezet.
Amennyiben nincs az egyházkerületben megválasztva
becsületszék, az illetékes elnök a szomszédos egyházke-
rület egyházmegyei lelkészi munkaközösségeinek elnö-
kei közül kér fel tanácstagot.

2005. évi III. törvény

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták

34.§ A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jog-
vita eldöntésére a Magyarországi Evangélikus Egyház bí-
rósága jogosult.

HARMADIK RÉSZ

LELKÉSZI SZOLGÁLAT AZ EGYHÁZKÖZSÉGBEN

VII. fejezet

Az egyházközség lelkészei

35.§ (1) Az egyházi szolgálat ellátása érdekében min-
den egyházközség az egyházközségi tagok számától és az
ellátandó feladatoktól függõen egy vagy több lelkészi ál-
lást tart fent.
(2) Az egyházközség lelkésze:

a) a gyülekezeti lelkész,
b) a gyülekezeti másodlelkész,
c) a beosztott lelkész,
d) a helyettes lelkész.

36.§ Az egyházközség lelkésze köteles:

a) gondoskodni az istentiszteleti és egyéb gyülekezeti

alkalmak ellátásáról,

b) ellátni a kazuális szolgálatokat, valamint a megelõ-

zõ és követõ beszélgetéseket és látogatásokat,

c) végezni és irányítani a hitoktatást, a konfirmációt,

az ifjúsági munkát,

d) szervezni a szeretetszolgálatot,
e) ellátni a gyülekezet lelkigondozói feladatait,
f) végezni a lelkészi hivatali munkát,
g) vállalni és megszervezni az egyházmegyei, egyház-

kerületi és országos egyházi élet alkalmain és fel-
adataiban való részvételt,

h) vállalni és megszervezni a gyülekezeti élet érdeké-

ben szükséges további teendõket.

VIII. fejezet

Az egyházközség lelkészeinek szolgálatba állítása

37.§ (1) Gyülekezeti lelkész szolgálatba állításának az
egyházközségi lelkészi állás szervezésekor vagy megüre-
sedésekor van helye.
(2) Gyülekezeti lelkész az a lelkész lehet, akinek érvé-
nyes lelkészi oklevele van, és az e törvényben szabályo-
zott parókusi alkalmassági vizsgálaton megfelelt, illetve
ezzel egyenértékû vizsgát tett.
(3) A gyülekezeti lelkész szolgálatba állítása az egyház-
községi közgyûlés által meghívás vagy pályázat alapján, –
külön törvény rendelkezéseinek megfelelõen – választás
útján történik.

38.§ A gyülekezeti másodlelkészi állás megszervezésé-
re, valamint a másodlelkész alkalmazására és nyugdíjazá-
sára a gyülekezeti lelkészre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.

39.§ (1) A lelkész szolgálati jogviszonya határozott vagy
határozatlan idõre létesíthetõ. A határozott idõre létesí-
tett szolgálati jogviszony legfeljebb 3 évre szólhat, ennek
lejártakor csak határozatlan idõre újítható meg.
(2) A szolgálati jogviszony kezdõ idõpontját a lelkészvá-
lasztáskor kell meghatározni, ennek hiányában a szolgá-
lati jogviszony a hivatalátvétel idõpontjától számítandó.

40.§ (1) Az egyházközség megválasztott lelkészeinek
beiktatása istentiszteleten történik, melyet egyházközsé-
gi közgyûlés követ.
(2) A gyülekezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt
az esperes, rendkívüli esetben az esperes által megbízott
lelkész iktatja be.
(3) A beosztott lelkész beiktatását a szolgálatát felügyelõ
lelkész végzi.
(4) Az iktatásnak a szolgálati jogviszony kezdõ idõpont-
jától számított 3 hónapon belül kell megtörténnie.

41.§ (1) A tartósan betöltetlen lelkészi szolgálati helyre
– az egyházközség presbitériumának egyetértésével – az
illetékes püspök küld ki helyettes lelkészt vagy beosztott
lelkészt.
(2) Helyettes lelkész küldésének van helye különösen:

a) ha a gyülekezeti lelkészi állás megüresedett,
b) ha a lelkész beteg, teológiai tanulmányai céljából

szabadságot vesz ki, vagy egyéb okból tartósan
nem tudja ellátni feladatát és az egyházmegye nem
tudja megoldani rendszeres helyettesítését,

c) ha a gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztés alatt

áll.

(3) A szolgálat ellátásával a püspök beosztott lelkészt is
megbízhat, egyidejûleg megnevezi a beosztott lelkész
munkáját felügyelõ helyettes lelkészt, és gondoskodik a
szolgálati teendõk és a javadalom megosztásáról. A be-
osztott lelkész kiküldése szólhat határozatlan idõre is.

42.§ A püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati jogviszony
alapja az egyházközség – szükség esetén a presbitérium
által módosított – díjlevele és a püspök kiküldõ rendelke-
zése együttesen. A szolgálati jogviszony kezdete a kikül-
dõ rendelkezésben megjelölt idõpont.

A díjlevél

43.§ (1) Az egyházközség gyülekezeti lelkésze és má-
sodlelkésze az egyházközséggel megkötött szolgálati
szerzõdés (díjlevél, hívány) alapján kerül szolgálati jogvi-
szonyba.

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

(2) A díjlevelet az egyházközség részérõl a közgyûlés fo-
gadja el.
(3) Az egyházközség lelkészeinek díjlevelét az egyház-
megyei és az egyházkerületi elnökségnek kell jóváhagy-
nia. Amennyiben az egyházmegyei vagy egyházkerületi
elnökség a díjlevelet nem hagyja jóvá, azt 14 napon belül
észrevételeivel visszajuttatja. Az egyházközség közgyûlé-
se újabb 14 napon belül köteles az abban javasolt módo-
sításokat megvizsgálni, s a díjlevelet ismételten felterjesz-
teni jóváhagyásra. Amennyiben a közgyûlés a felsõbb szintû
elnökségek észrevételeit figyelmen kívül hagyva fogadja
el a díjlevelet, az elnökségek írásban rögzíthetik ellenve-
tésüket, ekkor a díjlevél aláírásuk nélkül válik véglegessé.
(4) A díjlevélben rögzíteni kell:

a) az ellátandó lelkészi szolgálat fõ területeit és jel-

legzetességeit,

b) szolgálati lakás, és a szolgálati lakással kapcsolatos

fûtés, közüzemi díjak biztosítását vagy az ezekhez
való egyházközségi hozzájárulás összegét,

c) a rendszeres havi pénzjavadalmat, esetleg egyéb

juttatást,

d) a lelkészi hivatal helyiségének, berendezésének,

fûtésének, világításának, takarításának biztosítását,

e) a szolgálati lakás épületének külsõ és belsõ kar-

bantartását, vagyonbiztosítását és közterheit,

f) a szolgálati lakással, a szolgálathoz biztosított esz-

közökkel kapcsolatos kétoldalú vállalásokat.

(5) A díjlevélnek tartalmaznia kell az egyházközség nyi-
latkozatát, amelyben kötelezettséget vállal a lelkész java-
dalmának évenkénti felülvizsgálatára, és legalább az or-
szágosan megállapított lelkészi minimumjövedelem biz-
tosítására.
(6) A díjlevél a kötelezõ elemeken kívül tartalmazhat a
lelkészi szolgálati jogviszony egyéb elemeire vonatkozó
rendelkezést is.
(7) A díjlevelet a lelkész és az egyházközségi közgyûlés
közös megegyezéssel módosíthatja. A díjlevél módosítá-
sára – a lelkész illetményének felülvizsgálatát kivéve – a
létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A lelkész rendszeres pénzbeli illetményének felül-
vizsgálatát a presbitérium végzi, díjlevél kizárólag erre
vonatkozó módosítását nem kell külön felterjeszteni a
felsõbb szintû elnökségeknek jóváhagyásra.
(9) A díjlevelet az egyházmegyei elnökség felülvizsgál-
hatja lelkészválasztási eljárás nélkül is, és annak módosí-
tására javaslatot tehet.

IX. fejezet

A szolgálati jogviszony megszûnése

és megszüntetése

44.§ (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszûnik:

a) a lelkész halálával,
b) a lelkész nyugdíjazása esetén a nyugdíjazást ki-

mondó határozatban megjelölt napon, illetve a ha-
tározat jogerõre emelkedése napján,

c) az egyház törvényes rendjének és békéjének meg-

õrzésérõl szóló 2005. évi IX. törvény 34.§ f) és g)
pontjában leírt fegyelmi büntetésekrõl szóló ítélet
jogerõssé válásának napján,

d) a lelkésznek a lelkészi jellegérõl való lemondásá-

val, illetve az evangélikus egyházból való kilépésé-
vel, az erre vonatkozó szándéka bejelentésének
napján,

e) az egyházközség megszûnése, társulása esetén, an-

nak jogerõre emelkedésével,

f) a határozott idõ lejártával,
g) ha a lelkész egy évet meghaladó idõt tölt betegsz-

abadságon.

(2) Az egyházkerületi elnökség a korhatár elérése elõtt 6
hónappal írásban emlékezteti az illetékes egyházközségi
elnökséget e törvényre hivatkozva arra, hogy az egyház-
község lelkésze eléri a nyugdíjkorhatárt. Amennyiben
egyházi érdekbõl, a nyugdíjkorhatárt elért lelkész továb-
bi szolgálata szükséges, a lelkész – az egyházközség pres-
bitériuma, a lelkész és a püspök írásbeli megállapodása
alapján – legfeljebb 2 évig gyülekezeti lelkészként szol-
gálhat tovább. Ez idõ alatt szolgálati viszonya továbbra is
fennáll.
(3) A lelkész nyugdíjazásával minden olyan választott tiszt-
sége megszûnik, amelyet csak egyházközségi lelkész lát-
hat el.
(4) Egyházközségek társulásakor, a társulás megszünte-
tésekor az egyházközség közgyûlése dönthet a szolgálati
jogviszony folytatásáról, ilyenkor nem szükséges új lel-
készválasztási eljárás megindítani.

45.§ (1) A 37.§ (3) bekezdése alapján létrejött, határozat-
lan idejû lelkészi szolgálati jogviszony megszüntethetõ:

a) a lelkész és a szolgálatba állító közös megegyezé-

sével,

b) a lelkész vagy a szolgálatba állító felmondásával.

(2) A szolgálati jogviszony megszüntetésére vonatkozó
nyilatkozatot, illetõleg megállapodást írásba kell foglalni.
A felmondás a másik féllel való írásbeli közléssel, a meg-
állapodás annak aláírásával válik hatályossá.
(3) A lelkész szolgálati jogviszonyának felmondását az
egyházközség részérõl a presbitérium, az egyházmegyei
elnökség által összehívott és vezetett ülésen az összes
presbiter több mint felének megegyezõ szavazatával in-
dítványozhatja az egyházközségi közgyûlésnek. Az egy-
házmegyei elnökség tagjai által összehívott és vezetett
közgyûlés a jelenlévõ közgyûlési tagok több mint kéthar-
madának szavazatával határozhat a szolgálati jogviszony
felmondásáról.
(4) A felmondási idõ 30 nap. Az egyházközség presbité-
riuma és a lelkész ennél hosszabb idõben is megállapod-
hatnak, amely azonban a 4 hónapot nem haladhatja meg.
(5) Az egyházközség felmondása esetén a lelkészt végki-

2005. évi III. törvény

elégítés illeti meg, amit az egyházközség fizet. A végkie-
légítés mértéke a lelkész háromhavi lelkészi jövedelme.
(6) Az egyházközség, a lelkész súlyos kötelezettségsze-
gése esetén a lelkészi szolgálati jogviszonyt azonnali ha-
tályú felmondással is megszüntetheti.
(7) Azonnali hatályú felmondás esetén a lelkész felmon-
dási idõre és végkielégítésre nem jogosult.

46.§ (1) A 37.§ (3) bekezdése alapján létrejött, határo-
zott idõre szóló szolgálati jogviszony csak közös meg-
egyezéssel vagy súlyos kötelezettségszegés esetén azon-
nali hatályú felmondással szüntethetõ meg.
(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen is megszüntetheti az egy-
házközség az általa határozott idõre létrehozott szolgála-
ti jogviszonyt, a lelkész ez esetben azonban jogosult a
hátralévõ idõre jutó jövedelmére.

47.§ (1) A püspöki kiküldéssel határozatlan idõtartam-
ra létrejött szolgálati jogviszonyt az illetékes püspök át-
helyezéssel megszüntetheti. Az egyházközség presbitéri-
uma a püspöki kirendeléssel, határozatlan idõtartamra
létesített szolgálati jogviszony megszüntetését az illeté-
kes püspöknél kezdeményezheti. A kezdeményezéstõl
számított 3 hónap elteltével az egyházközség az így létre-
jött szolgálati jogviszonyt is felmondhatja a felmondásra
vonatkozó szabályok betartásával.
(2) Beosztott lelkész és helyettes lelkész esetén a határo-
zott idõtartamra püspöki kiküldéssel létrejött szolgálati
jogviszony az idõtartam letelte elõtt csak a kiküldõ püs-
pök, a lelkész és az egyházközség presbitériumának
egyetértésével szüntethetõ meg. Ebben az esetben a lel-
kész kizárólag 30 nap felmondási idõre jogosult.
(3) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a beosztott lelkész és he-
lyettes lelkész jogviszonyát az egyházközség a lelkész sú-
lyos kötelezettségszegése esetén azonnali hatállyal fel-
mondhatja.

48.§ (1) Ha a szolgálati jogviszony az egyházközség kez-
deményezésére szûnt meg, a lelkész a döntéssel szemben
15 napon belül bírósághoz fordulhat. E határidõ elmu-
lasztása esetén igazolásnak helye nincs.
(2) A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése ese-
tén a lelkészt kérelmére az eredeti jogviszony keretében
kell továbbfoglalkoztatni. Ha a lelkész kérésére vagy az
egyházközség magatartása miatt a bíróság mellõzi az ere-
deti jogviszonyba való visszahelyezést, a bíróság az egy-
házközséget a lelkész legfeljebb 6 havi illetményének
megfizetésére kötelezheti.

A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén

követendõ eljárás

49.§ (1) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedését az
egyházközség felügyelõje köteles azonnal jelenteni az es-

peresnek, aki értesíti a püspököt és az egyházi nyugdíj-
szervet.
(2) Az egy lelkészi állással rendelkezõ egyházközségek-
ben a lelkészi állás megüresedésekor az esperes vagy az
egyházmegyének az esperes által megbízott lelkésze:

a) gondoskodik a helyettes lelkész kirendeléséig az

egyházi munka zavartalan folytatásáról,

b) átveszi leltár szerint az egyházközség ingóságait,

amelyek a lelkész kezelésében állottak, és gondos-
kodik azok megõrzésérõl,

c) megállapítja az egyházközség követeléseit és kint-

levõségeit,

d) meggyõzõdik a pénztárkönyv naprakész vezetésé-

rõl és a pénzeszközök meglétérõl,

e) megállapítja az elmaradt vagy elõre felvett javadal-

makat,

f) átadásig zárolja a lelkészi hivatalt.

(3) Az egy lelkészi állással rendelkezõ egyházközségben
az üresedés idején az esperes, illetve megbízottja megha-
talmazása nélkül senki hivatalos lelkészi szolgálatot nem
végezhet, gyûlést nem hívhat össze, összejövetelt nem
tarthat.
(4) A lelkészi állás megüresedésével kapcsolatos eljárá-
sokról jegyzõkönyv készül.

50.§ (1) Az üresedésben levõ gyülekezeti lelkészi állás
fenntartott lelkészi állásnak tekintendõ. A lelkész java-
dalma az üresedés idejére helyettesítésre, illetve lelkész-
alkalmazásra használhatók fel.
(2) A megüresedéstõl számított 2 év elteltével az egyház-
megyei elnökség felülvizsgálja, hogy a gyülekezeti lelké-
szi állás fenntartható-e önálló szolgálati helyként.

X. fejezet

A lelkészi szolgálati jogviszony szabályai

A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlói

51.§ (1) Az egyházközség lelkészeinek szolgálati jogviszo-
nyával kapcsolatban a szolgálatba állítót megilletõ jogok
és kötelességek törvényben meghatározott részét az ille-
tékes egyházkerület elnökségének tagjai, az egyházmegye
elnökségének tagjai, valamint az egyházközség testületei
és tisztségviselõi gyakorolják.
(2) Az egyházkerületi elnökség:

a) jóváhagyja a díjlevet,
b) közremûködik a lelkész ellen indított fegyelmi el-

járásban.

(3) A püspök:

a) egyetértési jogot gyakorol a lelkész rendkívüli sza-

badságának kiadásakor,

b) kiadja a választhatósági igazolást,
c) konzultációs jogot gyakorol a lelkészválasztást

megelõzõen,

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

d) helyettes és beosztott lelkészt küld az egyházköz-

ségbe,

e) közremûködik a nyugdíjkorhatárt elért lelkész to-

vábbi szolgálatáról szóló megállapodás megköté-
sében.

(4) Az egyházmegyei elnökség:

a) jóváhagyja a díjlevelet,
b) közremûködik a szolgálati jogviszony egyházköz-

ség által történõ felmondásra irányuló eljárásban.

(5) Az esperes:

a) egyeztet a lelkészi szabadság kivételénél,
b) meghatározza a szabadságolás miatti helyettesítési

rendet az egyházmegyében.

(6) Az egyházközség közgyûlése:

a) lelkészi állásokat szervez,
b) elfogadja a lelkész díjlevelét,
c) megválasztja a gyülekezeti lelkészt, valamint a

gyülekezeti másodlelkészt,

d) dönt a szolgálati jogviszony egyházközség részérõl

történõ felmondásáról,

e) meghallgatja és megvitatja a lelkészi jelentést.

(7) A (6) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott jog
gyakorlását a közgyûlés átruházhatja a képviselõ-testü-
letre.
(8) Az egyházközség presbitériuma:

a) megfogalmazza a díjlevelet,
b) évente felülvizsgálja a lelkész havi rendszeres já-

randóságát,

c) megköti a nyugdíjkorhatárt elért lelkész további

szolgálatáról szóló megállapodást,

d) meghatározza a helyettes lelkész javadalmát,
e) engedélyezi a lelkész rendkívüli szabadságát,
f) tanulmányi szerzõdést köt a lelkésszel,
g) engedélyezi a további szolgálati jogviszony, vala-

mint munkavégzésre irányuló egyébjogviszony lé-
tesítését,

h) kezdeményezi a szolgálati jogviszony egyházköz-

ség részérõl történõ felmondását.

(9) Az egyházközség felügyelõje:

a) kiállítja a lelkész javadalmazásával kapcsolatos iga-

zolást,

b) közremûködik a lelkészi szabadság kiadásában.

(10) Az igazgató lelkész:

a) meghatározza az egyházközségben szolgáló lelké-

szek munkarendjét,

b) közremûködik a lelkészi szabadság kiadásában.

52.§ A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
tájékoztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kí-
vül esõ körben a lelkész, a lelkész kérése alapján az egy-
házközség felügyelõje, valamint a Magyar Köztársaság hi-
vatalos szerveinek, illetve bíróságainak jogszerû megke-
resése alapján az illetékes püspök adhat.

A munkaidõ és a munkarend

53.§ (1) A lelkészi szolgálat megszakítás nélküli mun-
karenddel és kötetlen munkaidõvel jár együtt. A kötetlen
munkaidõnek megfelel, ha az elõre ütemezhetõ feladatait
a lelkész saját maga ütemezi, osztja be, figyelemmel az
egyházi szempontokra és elõírásokra. Munkájáról tételes
szolgálati naplót vezet. A lelkészi hivatal rendjérõl szóló
egyházközségi szabályrendelet meghatározhat hivatali
idõt is.
(2) Többlelkészes egyházközségben a lelkészek szolgála-
ti tevékenységének beosztását az igazgató lelkész készíti
el, és gondoskodik annak megtartásáról.
(3) A lelkészi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a
lelkész(ek) számára hetente egy pihenõnap biztosított
legyen.
(4) Az egyházközség érdekében tett, illetve a vállalt egy-
házi tisztségekkel összefüggésben végzett tevékenység
(munkavégzés, utazás stb.) a lelkészi szolgálat része,
nem számolható a lelkész szabadságának terhére.
(5) A lelkész köteles a presbitériumnak bejelenteni a (4)
bekezdésen kívül esõ, egyéb egyházi tevékenységét, el-
foglaltságát. Az egyházközség presbitériuma erre vonat-
kozóan korlátot határozhat meg, ami nem lehet évente
21 napnál kevesebb.

Rendes szabadság

54.§ (1) A lelkészt – ha törvény eltérõen nem rendelke-
zik – évente 30 naptári nap fizetett rendes szabadság il-
leti meg. Az éves szabadságot szeptember 1-tõl követke-
zõ év szeptember 1-ig kell kiadni. A ki nem vett szabad-
ság a következõ periódusra nem átvihetõ, pénzre nem
váltható.
(2) A szülõk nyilatkozata alapján a gyermek gondozásá-
ban nagyobb szerepet vállaló lelkész szülõt a 16 évesnél
fiatalabb gyermekek után gyermekenként 2 nap – de ösz-
szesen legfeljebb 8 nap – pótszabadság illeti meg.
(3) A szabadság kiadásának idõpontját a lelkész kérése
alapján a felügyelõ az igazgató lelkésszel, illetve – ameny-
nyiben az egyházközségben nincs igazgató lelkész – az
esperessel egyeztetve határozza meg.

Betegszabadság

55.§ (1) A lelkészt betegsége idejére fizetett betegsza-
badság illeti meg.
(2) A betegség elsõ hónapjában a lelkész korábbi havi illet-
ményét kapja, azt követõen annak 75 százalékát. Ugyan-
ez illeti meg a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek
betegsége esetén az otthoni ápolás idejére a gyermek
gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkész szülõt.
(3) Egy év betegszabadságban eltöltött idõ után a lelkész

2005. évi III. törvény

szolgálati jogviszonya az adott egyházközségben megszû-
nik, a lelkészi állás megüresedik. Ezt követõen – ameny-
nyiben közben a lelkész nem létesít szolgálati jogviszonyt,
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, és nem
részesül állami társadalombiztosítási juttatásban – az or-
szágos egyház költségvetésébõl továbbra is jogosult 6 hó-
napig a korábbi illetménye 75 százalékára.

Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság

56.§ (1) Az áldott állapotban lévõ lelkésznõt 6 hónap
szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság ideje
alatt a lelkészi minimálbér összegét kapja az országos
egyháztól.
(2) A szülõk nyilatkozata alapján a gyermek gondozásá-
ban nagyobb szerepet vállaló lelkész szülõt fizetés nélkü-
li szabadság illeti meg:

a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondo-

zása céljából;

b) a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a lelkész a

gyermek gondozása céljából gyermekgondozási se-
gélyben részesül.

Tartós szabadság

57.§ (1) A szolgálatba állító – az illetékes püspök véle-
ményének kikérése mellett – általa méltányosnak tartott
esetben (elsõsorban egészségügyi, tanulmányi, családi
okok, társadalmi tisztség betöltése miatt, illetve egyéb
méltányos okból) tartós szabadságot nyújthat a lelkész-
nek. A tartós szabadság alatt a lelkész fizetésre általában
nem jogosult.
(2) A tartós szabadság kiadásának feltételeit írásbeli
megállapodásban kell rögzíteni, amelynek tartalmaznia
kell különösen

a) a tartós szabadság kezdõ és záró idõpontját (vagy

azon feltételeket, amelyek esetén ezek beállnak),

b) a szolgálati lakás, valamint a szolgálathoz biztosí-

tott egyéb eszközök használatára vonatkozó ren-
delkezéseket,

c) a javadalommal kapcsolatos megállapodást.

A szolgálati jogviszony ellátásának akadályoztatása

58.§ Ha a lelkész szülõi hivatása miatt lelkészi köteles-
ségeinek nem tud maradéktalanul eleget tenni, akkor a
szolgálatba állítóval munkájára nézve határozott idõre
szóló külön megegyezést köt, amit az esperesen keresz-
tül bejelent az illetékes püspöknek.

59.§ (1) A lelkész, mint aki élethivatásként kötelezte el
magát az egyházi szolgálatra, olyan egyéb elfoglaltságot

nem vállalhat, amely veszélyezteti lelkészi szolgálatának
ellátását, illetve hivatalához méltatlan.
(2) A lelkész a fennálló szolgálati jogviszonya mellett to-
vábbi szolgálati jogviszonyt, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyt, vagy más, tartós idõbeli lekötöttséggel
járó elfoglaltságot, így különösen: tanulmányok folytatá-
sa, társadalmi tisztségek betöltése, – a püspöki kiküldé-
sen alapuló helyettes lelkészi megbízás kivételével – csak
a szolgálatba állító (egyházközség esetén a presbitérium)
elõzetes engedélye alapján létesíthet.
(3) Országgyûlési és önkormányzati képviselõségre, va-
lamint polgármesteri tisztségre való megválasztását a lel-
kész bejelenti az egyházmegyei elnökségen keresztül az
egyházkerületi elnökségnek. A tisztség betöltésével kap-
csolatos döntést meghozó presbiteri ülést az egyházme-
gyei elnökség hívja össze és vezeti.
(4) Amennyiben a lelkész az (1)-(2) bekezdésben felso-
rolt elfoglaltságok valamelyikét elõzetes engedély nélkül
létesítette vagy tartja fenn, fegyelmi vétséget követ el. Az
ilyen elfoglaltság fenntartását a szolgálatba állító megtilt-
hatja.
(5) A szolgálatba állító a (2) bekezdés szerint megadott
engedélyét visszavonhatja, ha úgy ítéli meg, hogy további
fenntartása veszélyeztetné a lelkészi szolgálat ellátását.

60.§ A szolgálatba állító és a lelkész – az illetékes püs-
pök véleményének kikérése mellett – megállapodhat ar-
ról is, mely egyházi szolgálatokat látja el továbbra is a lel-
kész, s milyen juttatásokban részesül. A lelkész olyan
tartós elfoglaltsága esetén, amely nem teszi lehetõvé
szolgálatának ellátását, a szolgálatba állító tartós szabad-
ságot nyújthat.

Tanulmányi szerzõdés

61.§ (1) A szolgálatba állító, illetve a Magyarországi Evan-
gélikus Egyház (e szakaszban együtt: támogató) a lel-
késszel tanulmányi szerzõdést köthet. A szerzõdésben a
támogató vállalja, hogy a tanulmányok folytatásának ide-
jére támogatást nyújt, a lelkész pedig arra kötelezi magát,
hogy a támogatott tanulmányokat folytatja, meghatáro-
zott idõ alatt befejezi, s a tanulmányok befejezése (kép-
zettség megszerzése) után meghatározott idõn keresztül
a szolgálati viszonyát fenntartja.
(2) A tanulmányi szerzõdést írásba kell foglalni és abban
meg kell határozni a támogató által vállalt támogatás for-
máját és mértékét, valamint – a támogatás mértékével ará-
nyosan – a lelkész által a támogatónál kötelezõen szolgá-
latban töltendõ idõ tartamát, amely 5 évnél hosszabb
nem lehet.
(3) A lelkész mentesül a szerzõdésbõl folyó kötelezettsé-
gei alól és kártérítésre is jogosult, ha a támogató a támo-
gatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerzõdéssze-
gést követ el.
(4) Ha a lelkész a tanulmányait nem megfelelõ eredmény-

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

nyel folytatja, a meghatározott idõtartamot nem tölti le,
a meghatározott idõ alatt nem fejezi be vagy egyéb lénye-
ges szerzõdésszegést követ el, a támogató követelheti az
általa nyújtott támogatás teljes vagy részleges megtérítését.

A lelkészi szolgálat díjazása

62.§ (1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél, illetve
a püspöki kiküldés rendelkezik, melyek tartalmazzák a
lelkész havi rendszeres illetményét, valamint az egyéb
juttatásokat.
(2) Az illetmény törvényes magyar pénznemben, havon-
ta, utólag, a tárgyhónapot követõ hónap 5. napjáig fize-
tendõ.
(3) Az illetményrõl a lelkész részére olyan részletes írás-
beli elszámolást kell adni, amibõl a kiszámítás helyessé-
ge ellenõrizhetõ.
(4) Az egyházmegyei elnökség általában nem járulhat
hozzá, hogy a lelkész juttatásait – azonos szolgálati jog-
viszonyon belül – az elõzõ díjlevélhez képest csökkent-
sék. Ha a díjlevél bizonyos tételei korszerûtlenek, az egy-
házmegyei elnökség köteles ezeknek a tételeknek meg-
változtatását és az azokon alapuló javadalomnak megfe-
lelõ egyenértékkel való pótlását szorgalmazni.

63.§ A lelkészek rendszeres havi illetményének mini-
mális mértékét (lelkészi bértábla) a zsinat határozza meg,
rögzítve azt is, milyen elvek alapján nyújtható támoga-
tást azon egyházközségeknek, melyek a lelkész minimá-
lis illetményét nem tudják biztosítani. A meghatározott
elvek alapján az országos presbitérium évente dönt a kö-
vetkezõ évi támogatások nagyságáról.

64.§ Az egyházközség köteles éves költségvetésében a
lelkész rendes éves szabadsága idejére a helyettesítés fi-
nanszírozására forrást elkülöníteni. A helyettesítés meg-
szervezésérõl több lelkészi szolgálati helyet fenntartó
egyházközség esetén – az illetékes esperes értesítése
mellett – az igazgató lelkész, más esetben az esperes gon-
doskodik. Az egyházközséggel szolgálati jogviszonyban
nem álló helyettesítõ lelkészt költségtérítés illeti meg,
valamint jogosult a helyettesített lelkész illetményének
legfeljebb 50 százalékára, a helyettesítés mértékének ará-
nyában.

65.§ (1) A gyülekezeti lelkész betegsége vagy tartós
akadályoztatása esetén az egyházközség presbitériuma az
esperes jóváhagyásával határoz a helyettes lelkész
javadalmazásáról. Ha az egyházközség a helyettesítés ter-
heit nem bírja el, az esperes gondoskodik arról, hogy az
egyházkerülettõl támogatást kapjon. A helyettesítés költ-
ségeinek viselésére az egyházközség csak egy évig köte-
lezhetõ.
(2) A helyettes lelkésszel kötött írásbeli megállapodás

rendelkezik a helyettes lelkészi megbízás idõtartamáról,
javadalmáról és a szolgálati lakás használatáról.
(3) Gyülekezeti lelkész fegyelmi felfüggesztésének esetében
a felfüggesztést elrendelõ egyházi jogszolgáltatási szerv
rendelkezik a helyettesítés költségeinek a biztosításáról.
(4) A gyülekezeti lelkészi állás megüresedése esetén a he-
lyettesítõ lelkész javadalmáról megállapodást kell kötni.

66.§ Az egyházközség megválasztott lelkészeinek és az
egyházközségbe kiküldött helyettes lelkésznek, beosztott
lelkésznek költözködési költségeit a fogadó egyházköz-
ség fizeti.

NEGYEDIK RÉSZ

LELKÉSZI SZOLGÁLAT MAGASABB SZINTÛ

EGYHÁZI ÖNKORMÁNYZATOKNÁL,

EGYHÁZI INTÉZMÉNYEKNÉL

VALAMINT EVANGÉLIKUS EGYESÜLETEKNÉL

XI. fejezet

Lelkészi szolgálat

a magasabb szintû egyházkormányzatoknál

Magasabb szintû egyházi önkormányzatoknál

szolgálatba állított lelkészek

67.§ (1) Bármely jogi személyiséggel rendelkezõ egyhá-
zi önkormányzat közgyûlése dönthet lelkészi szolgálati
jogviszony létesítésérõl. A szolgálati jogviszony létesít-
hetõ határozott és határozatlan idõre. A szolgálatba álló
lelkész tevékenységérõl évente jelentést tesz az illetékes
közgyûlésnek. Az e törvényben a szolgálatba állítót meg-
illetõ jogok gyakorlói az adott egyházi önkormányzat tes-
tületei és tisztségviselõi, alacsonyabb egyházkormányza-
ti szint testületei és tisztségviselõi nem gyakorolnak
ilyen jogokat. A tájékoztatási jogot az adott egyházi ön-
kormányzat felügyelõje gyakorolja.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház magasabb szin-
tû egyházkormányzatainál szolgálatban álló lelkészek
szolgálati jogviszonyával kapcsolatban az egyházközség
lelkészeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e fe-
jezetben, valamint külön törvényben foglalt eltérésekkel.

68.§ Az országos irodában szolgálatban álló lelkészek
szolgálati jogviszonyának részletes szabályairól országos
szabályrendelet rendelkezik.

Az esperesi szolgálat

69.§ (1) Az esperes nem áll szolgálati viszonyban az
egyházmegyével. Tiszteletdíjat az egyházmegyei presbi-
térium megállapíthat számára.
(2) Az esperest és az õt e tisztségében helyettesítõ lel-
kész költségtérítésre jogosult.

2005. évi III. törvény

(3) Az esperesi szolgálat részletes szabályait külön tör-
vény állapítja meg.

A püspöki szolgálat

70.§ (1) A megválasztott és beiktatott püspök szolgá-
latba állítója a Magyarországi Evangélikus Egyház.
(2) A püspök illetményét az országos presbitérium álla-
pítja meg.
(3) A püspöki szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos tájé-
koztatást a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül
esõ körben a püspök, a püspök kérésére az országos iro-
da, illetve a Magyar Köztársaság hivatalos szerveinek, il-
letve bíróságainak jogszerû megkeresése alapján az or-
szágos felügyelõ adhat.
(4) A püspöki szolgálat részletes szabályait külön tör-
vény állapítja meg.

XII. fejezet

Lelkészi szolgálat a Magyarországi Evangélikus

Egyház intézményeinél

71.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház vagy az
egyházi önkormányzatok által fenntartott intézmények-
ben lelkészi szolgálat ellátására csak a lelkészi nyilvántar-
tásban szereplõ lelkész állítható szolgálatba. Ezt megelõzõ-
en ki kell kérni az illetékes püspöktõl a választhatósági
igazolást, és biztosítani kell számára a konzultációs jogot.
(2) Az intézmény lelkészét a fenntartói testület választ-
ja, állítja szolgálatba. Ha törvény eltérõen nem rendelke-
zik, az illetékes presbitérium(ok)nak egyetértési joga van
a szolgálatba állításnál.
(3) Amennyiben ezt a hatályos állami törvények lehetõvé
teszik, a szolgálatba állítás történhet szolgálati jogviszony-
ban is, szolgálati szerzõdés alapján. Amennyiben nincs
lehetõség a lelkész díjlevél alapján történõ szolgálatba ál-
lítására, de a szerzõdésben szerepel lelkészi szolgálat el-
látására történõ utalás, a lelkész jogviszonya e törvény
rendelkezéseinek megfelelõen lelkészi szolgálati jogvi-
szonynak minõsül.
(4) Az evangélikus intézményvezetõi tisztség betöltése a
szolgálati idõ számítása szempontjából lelkészi szolgálati
jogviszonynak minõsül.
(5) Eltérõ törvényi rendelkezés, illetve megállapodás hiányá-
ban az intézmény lelkészére az e §-ban, valamint az egyes
intézményekre vonatkozó jogszabályokban foglalt eltéré-
sekkel az egyházközség lelkészére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.

XIII. fejezet

Lelkészi szolgálat evangélikus egyesületeknél

72.§ Az evangélikus egyesületek belsõ szabályzatuk
szerint állíthatnak szolgálatba lelkészeket. A lelkészi

névjegyzékben szereplõ lelkész evangélikusként elismert
egyesületben végzett szolgálata szolgálati jogviszonynak
minõsül, amennyiben a megbízásban külön utalás szere-
pel a szolgálat lelkészi jellegére.

ÖTÖDIK RÉSZ

A NEMLELKÉSZI EGYHÁZI SZOLGÁLAT

XIV. fejezet

A nemlelkészi szolgálat általános szabályai

73.§ (1) Nyilvános egyházi szolgálatot az egyház nem-
lelkész tagjai megbízott egyházi munkásként végezhetnek.
(2) Egyházi munkás az lehet, aki

a) valamelyik egyházközség nyilvántartott tagja,
b) a szolgálat ellátásához szükséges felkészítésben

részesült,

c) meghatározott szolgálatra megbízást kapott.

(3) Az egyházi munkás megbízatása az alábbi szolgálati
területekre terjedhet ki:

a) igehirdetés,
b) tanítás (hitoktatás),
c) lelkigondozás,
d) diakóniai munka,
e) szervezõmunka,
f) egyházzenei (kántori) szolgálat.

(4) A lelkészi munkatárs az az egyházi munkás, aki az
Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán
eredményes záróvizsgát tett, és akit a püspök 1997. jú-
nius 6. elõtt erre a szolgálatra ünnepélyesen kibocsátott.
Újabb lelkészi munkatársak kiküldése nem lehetséges.
(5) A gyülekezeti munkatárs az az egyházi munkás, aki
az Evangélikus Hittudományi Egyetem nappali tagozatán
vagy levelezõ teológiai tanfolyamán eredményes záró-
vizsgát tett, és akit az illetékes püspök hozzájárulásával
az egyházközség közgyûlése a szolgálattal megbíz. A gyü-
lekezeti munkatársat istentiszteleten a gyülekezeti lel-
kész állítja szolgálatba. A gyülekezeti munkatárs nemcsak
egyházközségi, hanem egyéb egyházi szolgálatra is alkal-
mazható.
(6) A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi mun-
kásától elvárja, hogy

a) belsõ elhívásból kötelezze el magát az egyházi szol-

gálatra,

b) hivatásában feddhetetlenül éljen és szolgáljon,
c) vegyen részt a szolgálatához szükséges felkészítés-

ben, tartós megbízatás esetén továbbképzésben is,

d) szolgálatát a megbízóval összhangban végezze,
e) munkájáról megbízójának rendszeresen beszámol-

jon.

(7) Az egyházi munkás a munkájáért személyében fele-
lõs. Amennyiben szolgálatára méltatlanná vagy alkalmat-
lanná válik, megbízójának joga és kötelessége, hogy a
megbízást visszavonja.

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

(8) Az egyházi munkás feladatát önkéntes munkásként,
szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban végez-
heti. Mindegyik esetben megilleti a szolgálatával kapcso-
latos indokolt költségeinek megtérítése.
(9) Az egyházi munkást az õt érintõ rendelkezésekrõl
megbízója tájékoztatja.

XV. fejezet

Az egyházi munkások megbízatása

74.§ (1) Bármely egyházi önkormányzat vagy intéz-
mény alkalmazhat egyházi munkást.
(2) Az egyházi munkás határozott idejû (adott feladatra
szóló), vagy határozatlan idejû (tartós) szolgálatra kap-
hat megbízást.
(3) Az egyházi munkás határozott idejû megbízást az
egyházi önkormányzat hatáskörrel rendelkezõ tisztségvise-
lõjétõl, határozatlan idejû megbízást presbitériumától kap.
(4) A határozatlan idejû megbízatásról megbízólevelet –
szükség esetén szolgálati szerzõdést – kell kiállítani. Ek-
kor az egyházi munkás szolgálatba állítása és eskütétele
istentiszteleten történik, melynek megtörténtét a követ-
kezõ presbiteri ülésen kell jegyzõkönyvbe venni.
(5) Az egyházi intézményekben az egyházi munkás hatá-
rozott idejû megbízást a hatáskörrel rendelkezõ szakmai
vezetõtõl, határozatlan idejû megbízást – az intézmény
vezetõjének egyetértésével – az igazgatótanácstól kap.
Határozatlan idejû megbízatás esetén az egyházi munkás
szolgálatba állítása és eskütétele az intézményben tartott
istentiszteleten történik.
(6) Az egyházi munkás tartós megbízatás esetén esküvel
kötelezi magát, hogy

a) a közösséget építi,
b) az egyház rendjét megtartja,
c) a szolgálati titkot megõrzi,
d) a rábízott szolgálatot hûségesen végzi.

(7) Az egyházi munkás megbízójától írásbeli bejelentés
alapján kérheti felmentését a szolgálatból.
(8) Az egyházi munkás szolgálatával és megbízatásával
kapcsolatos vitás tanítási kérdésekben a felettes egyházi
önkormányzat lelkészi vezetõje, minden egyéb kérdésben
az adott egyházi önkormányzat presbitériuma, illetve a
fenntartó dönt.

HATODIK RÉSZ

FELKÉSZÍTÉS AZ EGYHÁZI SZOLGÁLATRA

75.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
egyházközségi tagja végezhet hivatalos egyházi szolgála-
tot, ha arra felkészítették és megbízást kapott. Ezért az
egyház feladatának tekinti, hogy az alkalmasnak minõsí-
tett és a szolgálatot vállaló tagjait felkészítse és meghatá-
rozott egyházi szolgálattal megbízza.
(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés céljából a Ma-

gyarországi Evangélikus Egyház a különbözõ egyházi
szolgálatokhoz szükséges mértékben és színvonalon ok-
tatja egyházunknak a Szentíráson és a hitvallási iratokon
alapuló tanítását, a hitvallásokat, az egyház történetét és
életét, feladatait, valamint az egyházi szolgálathoz szük-
séges ismereteket.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladatának tart-
ja és végzi valamennyi szolgálatban álló egyházi munkás
és tisztségviselõ továbbképzését.

76.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjait,
egyházi munkásait a következõ szolgálatokra készíti fel:

a) lelkészi szolgálatra,
b) hittantanári, hitoktatói szolgálatra,
c) kántori szolgálatra,
d) evangélizációs és missziói szolgálatra,
e) diakóniai szolgálatra,
f) egyházi ifjúsági- és gyermekmunka területén vég-

zendõ szolgálatra,

g) egyéb egyházi szolgálatra.

(2) Az egyházi szolgálatra való felkészítés az erre a célra
fenntartott egyházi – megfelelõ megállapodás esetén álla-
mi – intézményekben vagy szervezett tanfolyamokon és
konferenciákon történik.
(3) Az egyházi szolgálatra felkészítés egyházi intézményei:

a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak

részét képezõ Evangélikus Teológus Otthon,

b) egyéb egyházi felsõoktatási intézmények,
c) Kántorképzõ Intézet,
d) missziói intézetek és otthonok,
e) diakóniaimunkás-képzõ intézetek, anyaházak.

77.§ (1) A lelkészi szolgálatra való felkészítés intézmé-
nye az Evangélikus Hittudományi Egyetem és az annak
részét képezõ Evangélikus Teológus Otthon.
(2) A hittantanári és hitoktatói szolgálatra történõ felké-
szítés az Evangélikus Hittudományi Egyetemen és azok-
ban az államilag akkreditált tanár- és tanítóképzõ felsõ-
oktatási intézményekben folyik, amelyek az Evangélikus
Hittudományi Egyetemmel erre nézve megállapodást
kötnek.

78.§ A kántorképzés a Kántorképzõ Intézetben, vagy
más – az országos egyházzenei bizottság által elismert –
intézményben vagy tanfolyamon történik. A Kántorkép-
zõ Intézet a kántori és egyházzenei szolgálatok ellátására
készít fel és képesít. Az országos egyházzenei bizottság
minõsíti és látja el kántori oklevéllel azokat, akik a kán-
tori tanfolyamokat elvégezték. A más intézményben vagy
tanfolyamon végzettek képesítésének elismerésérõl az
országos egyházzenei bizottság dönt.

79.§ Az egyházban folyó evangélizációs és missziói mun-
ka szolgálóinak képzése, továbbképzése tanfolyamokon
történik. A különleges (iszákosmentõ, külmissziói stb.)

2005. évi III. törvény

feladatokhoz szükséges oktatói személyzet biztosítása az
országos evangélizációs és missziói bizottság feladata.

80.§ Az egyházi szeretetintézményekben és az egyház-
községekben folyó szeretetszolgálat hivatalos végzésére a
felkészítés diakóniaimunkás-képzõ intézetekben folytat-
ható.

81.§ Az egyházban folyó ifjúsági és gyermekmunka te-
rületén végzett szolgálatra a felkészítés tanfolyamokon
és konferenciákon történik.

82.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház olyan kép-
zésekre törekszik, amelyek állami akkreditációt nyernek,
de végezhet államilag nem akkreditált képzést is.
(2) A képzésrõl a képzõ intézmény képesítést igazoló ok-
levelet, a tanfolyamokat elvégzésérõl bizonyítványt bo-
csát ki.
(3) Az államilag akkreditált egyházi intézmények által ki-
állított oklevelek általános érvényûek. A nem akkreditált
intézmények oklevelei, valamint a tanfolyamok bizonyít-
ványai egyházi belsõ használatra érvényesek.
(4) Az olyan szolgálatok ellátásához, amelyekhez speciá-
lis (pedagógusi, ápolói, szociális gondozói stb.) szakis-
meret szükséges, figyelembe kell venni a megfelelõ álla-
mi intézményekben szerzett képesítést igazoló oklevelet.
(5) Az egyes állások betöltéséhez, illetve a szolgálatokra
való megbízáshoz szükséges képesítést munkakörönként
kell megállapítani.

83.§ (1) A vizsgakötelezettséggel is járó, az egyházi
szolgálatra felkészítõ tanfolyamokat és konferenciákat
szervezhetik:

a) az önálló önkormányzati testülettel rendelkezõ egy-

házközségek, egyházmegyék, egyházkerületek, or-
szágos egyház,

b) az erre szakosodott intézmények,
c) az egyház egyesületei.

(2) A tanfolyamokon és konferenciákon oktatói megbí-
zást kaphatnak:

a) az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói,
b) a megfelelõ képesítéssel rendelkezõ lelkészek,

c) az erre a célra kiképzett és megbízott egyháztagok,
d) a megfelelõ képesítéssel rendelkezõ szakértõk.

(3) A megbízást a tanfolyamokon és konferenciákon való
elõadásra a tanfolyam vagy konferencia rendezõi adhatják.

84.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház együttmû-
ködhet nem általa fenntartott felsõfokú oktatási intéz-
ményekkel (különösen az egyházi nevelésben, oktatás-
ban, szeretetszolgálatban részt vevõ) egyházi munkások
képzése céljából. Ilyen együttmûködésrõl a zsinat vagy az
Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyetemi Tanácsa
dönthet.

85.§ Az egyházi szolgálatra való felkészítésnek a tör-
vényben nem szabályozott kérdéseit az illetékes intézmé-
nyek, egyházi önkormányzati testületek szabályozzák.

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

86.§ (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel
– 2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatá-
lyát veszti az egyházi szolgálatról és az egyház szerveze-
térõl szóló, többször módosított 1997. évi II. törvény 1-
59.§-a, valamint az egyházközségben végzett egyházi
szolgálatról és az egyházközség önkormányzatáról szóló,
többször módosított 1997. évi III. törvény 1-24. §-a.
(2) Az 59.§, a 60.§ (1) bekezdése, valamint a 64.§ 2007.
január 1-jén lép hatályba. Eddig az idõpontig a zsinat és
az országos közgyûlés köteles megalkotni az érintett tör-
vényhelyekben említett finanszírozási igényekre vonat-
kozó szabályozást.
87.§ (1) E törvény 10. §-ában foglalt összeférhetetlen-
séget minden lelkész köteles 2006. június 30-ig meg-
szüntetni.
(2) E törvény hatályba lépése elõtt létesített elfoglaltsá-
gokat (54.§) 2006. június 30-ig kell bejelenteni az illeté-
kes presbitériumnak.

88.§ Ahol jogszabály segédlelkészt említ, a továbbiak-
ban beosztott lelkészt kell érteni.

Az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl

2005. ÉVI IV. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ SZERVEZETÉRÕL ÉS

IGAZGATÁSÁRÓL

ELSÕ RÉSZ

AZ EGYHÁZKÖZSÉG

I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

Az egyházközség meghatározott területen mûkö-

dõ, a saját vagy más területrõl bejegyzett egyháztagoknak
az ige hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk
gyakorlására szervezett gyülekezeti közössége.

2.§

(1) Az egyházközség területi határait az egyház-

megyei közgyûlés állapítja meg. Magyarország minden
lakóterülete területi, közlekedési vagy nemzetiségi szem-
pontok alapján valamelyik egyházközség része. Az egy-
házközség székhelye az egyházmegyei közgyûlés által jó-
váhagyott és a hivatalos országos evangélikus névtárban
nyilvántartott mûködési és adminisztratív központ.
(2) Az egyházközségnek saját lelkésze, önálló döntésho-
zó és képviseleti testületei, valamint önálló gazdálkodása
van, és istentiszteleti hellyel rendelkezik.

3.§

(1) Az egyházközséget megilleti az önkormányzás

joga. Ügyeit önállóan intézi, tisztségviselõit maga vá-
lasztja, egyházközségi szabályrendeleteket alkothat, in-
tézményeket hozhat létre. Az egyházközség kötelessége,
hogy saját területén az egyházi szolgálat feltételeit bizto-
sítsa, ennek érdekében köteles megalakítani önkormány-
zati testületeit, megválasztani tisztségviselõit, gondos-
kodni a szükséges anyagi eszközökrõl és a lelkészi hivatal
mûködésérõl.
(2) Az egyházközségnek, mint a Magyarországi Evangéli-
kus Egyház részének joga, hogy részt vegyen annak tör-
vényhozásában, kormányzásában és igazságszolgáltatásá-
ban. Ezt a jogát a törvényben meghatározott tagjai és
küldöttei révén gyakorolja úgy, hogy közvetlen vagy köz-
vetett képviselettel jelen van az egyházmegyei, egyházke-
rületi és országos igazgatási és jogszolgáltatási szinteken,
azok választási és döntési folyamataiban, és a zsinat
munkájában. Fentiek teljesülése érdekében joga a Ma-
gyarországi Evangélikus Egyház életének egészét és rész-
területeit ismerni, beleszólni kérdéseibe és döntéseibe,
illetõleg kötelessége arányos mértékben részt vállalni az
egyház egészének feladataiból, gondjaiból és terheibõl. A
jogok és kötelességek mértékénél a szervezett lelkészi ál-
lások számát, az egyházközségi tagok létszámát, vala-
mint a közterhek viselésének mértékét kell lehetõség
szerint figyelembe venni.
(3) Az egyházközségek joga a székhely és az evangélikus
egyházközség megjelölésen túl – az egyházmegyei közgyû-
lés jóváhagyását követõen – választott név használata.

(4) Az egyházközség kötelessége, hogy saját belsõ életét
a hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza.
(5) Az anyakönyvek, az egyházközségi nyilvántartások
vezetése, az irattár és levéltár kezelése, az értéktárgyak
õrzése, az adminisztrációs ügyek intézése a lelkészi hiva-
tal feladata. A lelkészi hivatal ügyrendjét egyházközségi
szabályrendelet szabályozza. A hivatal elõírásos mûködé-
séért az egyházközség elnöksége a felelõs.

4.§

(1) Az újonnan alakult egyházközség a szervezõ-

dés idõszakában gyakorolhatja az egyházközségi jogokat
akkor is, ha az egyházközséget meghatározó követelmé-
nyek mindegyikét még nem teljesíti, amennyiben azt az
egyházmegyei és egyházkerületi közgyûlés jóváhagyja.
(2) Amennyiben az egyházközség az önállóság feltételei-
nek nem tud eleget tenni, az egyházmegyei közgyûlés ál-
tal kijelölt egyházközség vagy egyházközségek részévé
válik. A döntést az egyházkerületi közgyûlés hagyja jóvá.

II. fejezet

Az egyházközség részei

Általános rendelkezések

5.§

(1) Az egyházközség részekre (egyházakra) tago-

lódhat, de az egyházközségi jogok és kötelességek tekin-
tetében egyetlen egységként szerepel.
(2) A szervezettség mértéke szerint az egyes részek le-
hetnek: anyaegyház, társegyház, leányegyház, fiókegyház
és szórvány.
(3) Amennyiben az egyházközség része a meghatározó
feltételeknek nem tud eleget tenni, az egyházközség köz-
gyûlése dönt jellegének megváltoztatásáról, amelyet az
egyházmegyei közgyûlés hagy jóvá.
(4) Amennyiben az egyházközség bármely részének vala-
mely joga gyakorlásához, vagy kötelezettsége teljesítésé-
hez a hatályos magyar jog szabályai szerint szükséges a
jogi személlyé válása, a szolgálati út betartásával az or-
szágos presbitériumtól kérheti önálló jogi személlyé nyil-
vánítását.

Anyaegyház

6.§

(1) Anyaegyház az egyházközség azon része, ahol

az egyházközség székhelye van, és amelyhez legalább egy
leány- vagy fiókegyház, illetve szórvány tartozik.
(2) Az anyaegyház kötelessége, hogy az egyházközséghez
tartozó leány- és fiókegyházakat, illetve a szórványokat
gondozza és segítse.

Társegyház

7.§

(1) A társegyházak a társult egyházközség társulá-

si egyezménnyel létrehozott részei, melyek egymással
egyenrangúak.
(2) A társegyházak közösen tartanak fenn lelkészi állást,
de külön felügyelõjük, presbitériumuk és tisztségviselõik
vannak, saját istentiszteleti hellyel és önálló gazdálko-
dással rendelkeznek. Belsõ ügyeik intézésére önállóan jo-
gosultak, kivéve a társulási egyezményben rögzített kér-
déseket.

Leányegyház (filia)

8.§

A leányegyház az egyházközség azon része, amely-

nek nincs önálló lelkésze és felügyelõje, de presbitérium-
mal (élén gondnokkal), önálló gazdálkodással és saját is-
tentiszteleti hellyel rendelkezik. Az anyaegyház gondozá-
sa alatt áll, gazdálkodását az anyaegyház számvevõszéke
is ellenõrzi.

Fiókegyház

9.§

(1) A fiókegyház az egyházközség azon része, amely-

nek nincs önálló lelkésze, felügyelõje, presbitériuma és
gazdálkodása, általában saját istentiszteleti hellyel sem
rendelkezik, de a helyi ügyek intézésére és szervezésére
gondnokot választ, és az anyaegyház presbitériumába ta-
got delegál. Az anyaegyház gondozása alatt áll.
(2) A fiókegyház a megfelelõ feltételek teljesítésével, sa-
ját elhatározásából leányegyházzá szervezõdhet. Vita ese-
tén az egyházmegyei közgyûlés dönt.

Szórvány

10.§ (1) Szórvány az egyházközség azon része, ahol he-
lyi egyházközségi szervezet és gazdálkodás nélkül egy-
házközségi tagok élnek.
(2) A szórvány a megfelelõ feltétel teljesítésével, saját el-
határozásából fiókegyházzá szervezõdhet. Vita esetén az
egyházmegyei közgyûlés dönt.

III. fejezet

Külön szabályozást igénylõ egyházközségek

Újonnan alakult egyházközség

11.§ (1) Újonnan alakuló egyházközség az az egyház-
község, amelyik társ-, illetve leányegyház önállósodásá-
val, korábban több egyházközséghez tartozó részek egye-
sítésével, nagy lélekszámú egyházközség részekre válásá-
val vagy korábbi egyházközségek társulásával, illetve ösz-
szevonásával újonnan jön létre.
(2) Az egyházközség alakulásához az illetékes egyházmegyei
és egyházkerületi közgyûlés jóváhagyása szükséges. Egyhá-
zi érdekbõl az egyházmegyei közgyûlés az egyházkerületi

közgyûlés jóváhagyásával új egyházközség megalakítását
rendelheti el. Ebben az esetben az egyházmegyei elnökség
összehívja az önállósulni kívánó közösség közgyûlését.
(3) Az egyházközség megalakulásakor meg kell határozni
azt az idõpontot, ameddig az egyházközséget meghatáro-
zó feltételeket biztosítani kell. Amennyiben ez nem tör-
ténik meg, az alakulás elõtti helyzet áll vissza, illetve az
egyházmegyei közgyûlés dönt jogállásáról.

Társult egyházközség

12.§ Társult egyházközség az az egyházközség, amelyben
a lelkészi szolgálat célszerûbb beosztása, gazdasági vagy
egyéb szempontok miatt korábbi egyházközségek vagy újon-
nan alakult egyházközség társegyházai, illetve egy egyház-
község társult viszonyra lépett részei közösen tartanak fenn
lelkészi állást, és ezt a társulást nevükben is hordozzák.

13.§ (1) A társulást az abban érintett közgyûlések hatá-
rozzák el, és társulási egyezményben rögzítik. Ezeken a
közgyûléseken az esperes és az egyházmegyei felügyelõ,
illetve azok helyettesei elnökölnek. A társulást az egy-
házmegyei és az egyházkerületi közgyûlés hagyja jóvá.
(2) A társult egyházközségek részei közös lelkészi állást
tartanak fenn. A társulásban résztvevõk a társegyházak
számára külön választanak saját hatáskörû felügyelõt és
tisztségviselõket. A felügyelõk közül az egyik egyúttal a
társult egyházközség közös felügyelõje, míg a másik (il-
letve a többi) másodfelügyelõ.
(3) Az egyházközségi közgyûlések – a társulás kimondá-
sakor – társulási egyezményben meghatározzák a társult
egyházközség

a) székhelyét,
b) lelkészének díjlevelét,
c) anyagi fenntartásához szükséges hozzájárulás

mértékét,

d) közgyûlése és presbitériuma összehívása módját

és minimális gyakoriságát,

e) presbitériumába a társegyházak által küldött tagok

számát, valamint a presbitérium hatáskörébe tar-
tozó kérdéseket,

f) a felügyelõjének és másodfelügyelõjének (illetve

másodfelügyelõinek) hatáskörét,

g) elnökségének hatáskörét.

14.§ A társegyházak a társulást bármikor megszüntet-
hetik ugyanazon a módon, ahogyan a társulás létrejött.

Szórványegyházközség

15.§ (1) Szórványegyházközség az az egyházközség,
amelyben az egyházközségi tagok számának több mint
60 százaléka szórványokban él.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

(2) A szórványegyházközség jogosult azokra a támogatá-
sokra, melyeket a szórványokkal rendelkezõ egyházköz-
ségek segítésére hoznak létre.

IV. fejezet

Az egyházközség önkormányzati testületei

Egyházközségi közgyûlés

16.§ (1) A közgyûlés az egyházközség legfõbb döntés-
hozó testülete, amely az egyházközség nagykorú tagjai-
ból áll.
(2) A közgyûlésnek hivatalból tagja az egyházközség
összes tisztségviselõje. Távolmaradásuk esetén kötelesek
magukat kimenteni.
(3) A közgyûlés a több közigazgatási területen fekvõ egy-
házközségek esetében az egyházközség részeiben külön-
külön is megtartható. Ebben az esetben a részközgyûlé-
sek szavazatait összesíteni kell. A részközgyûlések eseté-
ben minden közgyûlési tag szavazati jogával egy kérdés-
ben csak egyszer élhet.

17.§ (1) A közgyûlést évenként legalább egy alkalom-
mal össze kell hívni. Az egyházközségi közgyûlést a lel-
kész és az egyházközségi felügyelõ hívja össze, kivéve
azokat az eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az
egyházmegyei elnökségnek biztosítja. Azokban az egy-
házközségekben, ahol képviselõ-testület mûködik, az
évenkénti közgyûlést a képviselõ-testület nyilvános ülése
helyettesítheti.
(2) A közgyûlési tagok egytizedének írásban elõterjesztett
kérelmére az elnökség köteles 3 héten belüli idõpontra
közgyûlést összehívni.
(3) A közgyûlési tagok jogosultak a döntéshez szükséges
iratokba betekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, il-
letve elõzetesen írásos hozzászólást benyújtani.
(4) Az egyházközségi közgyûlést az egyházközség elnök-
ségének tagjai vezetik, kivéve azokat az eseteket, ame-
lyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnökség
tagjainak biztosítja.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályoz-
za. A szavazási eljárás helyi adottságokhoz illeszkedõ
részleteit és formáit egyházközségi szabályrendelet rög-
zítheti.
(6) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amit az el-
nökségnek, a jegyzõnek és 2 jelen lévõ, erre a feladatra
felkért közgyûlési tagnak kell hitelesítenie.

18.§ (1) Az egyházközségi közgyûlés kizárólagos hatás-
körébe tartoznak az egyházközség életének legfõbb jelen-
tõségû kérdései:

a) Megválasztja az egyházközség lelkészét, felügyelõ-

jét, a presbitérium és a képviselõ-testület tagjait,
valamint az általános tisztújítás alkalmával min-

den egyéb nemlelkészi tisztségviselõt, a jelölõbi-
zottság és a számvevõszék tagjait. Az egyházköz-
ség egyes részei saját tisztségviselõiket és presbite-
reiket részközgyûlésükön maguk választják.

b) Alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt

hoz létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket
kezdeményezi.

c) Határoz az egyházközség szervezeti jellegének át-

minõsítésérõl, és ezeket jóváhagyásra az egyház-
megyei közgyûlés elé terjeszti.

d) Dönt új lelkészi állás szervezésérõl.

(2) Az egyházközségi közgyûlés hatáskörébe tartoznak
még a következõ kérdések:

a) Dönt a lelkészválasztás módjáról. Megvitatja és el-

fogadja a presbitérium által szövegezett díjlevelet.

b) Határoz a jelentõsebb egyházközségi beruházások-

ról, eladásokról, felújításokról és a szükségletek
fedezetérõl a presbitérium által elõterjesztett ja-
vaslatok alapján. Az ingatlanok tulajdonjogának a
változásához az egyházmegye elõzetes jóváhagyása
szükséges.

c) Évenként meghallgatja és megvitatja az egyház-

község lelkészének és presbitériumi megbízottjá-
nak jelentését az egyházközség lelki és anyagi hely-
zetérõl.

d) Egyházközségi szabályrendeleteket alkot.
e) Szavazati és küldõ jogával él az egyház szervezete

szerinti tisztségviselõk és küldöttek megválasztá-
sakor.

f) Rendkívüli választás esetén megválasztja – a felügye-

lõ kivételével – az egyházközség nemlelkészi tiszt-
ségviselõit, illetve a jelölõbizottság és a számvevõ-
szék tagjait.

Egyházközségi képviselõ-testület

19.§ Az egyházközség választott testülete a képviselõ-
testület (képviseleti közgyûlés), amelyet a közgyûlés vá-
laszt konfirmált tagjai közül. Az egyházközségi képvise-
lõ-testület a közgyûlés feladatait látja el, kivéve a közgyû-
lés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket. Hatáskörét a
közgyûlés állapítja meg.

20.§ (1) Egyházközségi képviselõ-testületet azokban az
egyházközségekben kell választani, ahol az egyházközsé-
gi tagok száma a 4000-t meghaladja. Azokban az egyház-
községekben is lehet képviselõ-testületet választani, ahol
az egyháztagok száma ennél kisebb. A képviselõ-testület
tagjainak száma 50-nél kevesebb nem lehet. Az anya- és
leányegyházakból álló egyházközségek képviselõ-testüle-
te az egyházközség részeinek presbitériumaiból, vala-
mint választott tagokból tevõdik össze. A képviselõk szá-
mának meghatározásánál az egyházközségi tagok szám-
beli megoszlását kell figyelembe venni.

2005. évi IV. törvény

(2) A társult egyházközségek létszámuktól függetlenül
közös képviselõ-testületet alakíthatnak a közös ügyek in-
tézésére. Az ilyen képviselõ-testületek hatásköre csak a
társulási egyezményben rögzített ügyekre terjed ki.
(3) Az egyházközségi képviselõ-testületnek hivatalból
tagjai a presbitérium tagjai. A képviselõ-testület válasz-
tott tagjainak száma meg kell, hogy haladja a presbitéri-
um létszámát.
(4) A képviselõ-testület azon tagját, aki az írásban össze-
hívott képviselõ-testület ülésérõl – egy választási cikluson
belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad, tiszt-
ségérõl, testületi tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

21.§ (1) Az egyházközségi képviselõ-testületet az egy-
házközség elnöksége hívja össze, az egyházközségi pres-
bitériummal egyezõ módon, kivéve azokat az eseteket,
amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei elnök-
ségnek biztosítja.
(2) Az egyházközségi képviselõ-testület ülései az egyház-
község tagjai számára általában nyilvánosak.
(3) Minden egyéb, nem szabályozott kérdésben a köz-
gyûlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Egyházközségi presbitérium

22.§ (1) Az egyházközségnek, illetve részeinek általá-
nos hatáskörû képviseleti testülete a presbitérium, ame-
lyet a közgyûlés választ konfirmált tagjai közül.
(2) A presbitériumnak hivatalból tagja az egyházközség
összes tisztségviselõje. A több közigazgatási területen
fekvõ egyházközség esetében minden tisztségviselõ hiva-
talból a saját egyháza (gyülekezete) presbitériumában
tag. A presbitérium választott tagjainak száma hatnál ke-
vesebb és negyvennél több nem lehet. A beosztott lelkész
tanácskozási joggal vesz részt a presbitérium ülésein.
(3) A presbitérium azon tagját, aki az írásban összehívott
presbiteri ülésrõl – egy választási cikluson belül – 3 alka-
lommal kimentés nélkül távol marad, tisztségérõl, testü-
leti tagságáról lemondottnak kell tekinteni.

23.§ (1) A presbitériumot szükség szerint, de évente
legalább 4 alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot
az egyházközségi elnökség hívja össze, kivéve azokat az
eseteket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházme-
gyei elnökségnek biztosítja. Leányegyházban a presbiteri
ülést a lelkész és a leányegyház gondnoka hívja össze.
Társult egyházközségek presbitériumának összehívását a
társulási egyezmény szabályozza.
(2) A presbitérium tagjai egynegyedének írásban elõter-
jesztett kérelmére az elnökség köteles 15 napon belüli
idõpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbitérium tagjainak egynegyede, de legalább 5
fõ írásban kezdeményezheti az egyházmegyei elnökség-
nél általa vezetett presbiteri ülés összehívását. Az egy-

házmegyei elnökség – az egyházkerületi elnökség egyide-
jû értesítésével – dönthet az ülés összehívásáról.
(4) A presbiteri ülés idõpontjáról, tárgyáról és napirend-
jérõl a presbitérium tagjait tájékoztatni kell. A presbitéri-
um tagjai jogosultak a döntéshez szükséges iratokba be-
tekinteni vagy szóbeli tájékoztatást kérni, illetve elõzete-
sen írásos hozzászólást benyújtani.
(5) Az egyházközségi presbitérium ülését az egyházköz-
ség elnökségének tagjai vezetik, kivéve azokat az esete-
ket, amelyekben a törvény ezt a jogot az egyházmegyei
elnökség tagjainak biztosítja.
(6) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(7) A presbiteri ülésrõl jelenléti ívet és jegyzõkönyvet
kell vezetni. A jegyzõkönyvet az elnökségnek, a jegyzõ-
nek és 2 jelen lévõ, erre a feladatra felkért presbiternek
kell hitelesítenie.

24.§ Az egyházközségi presbitérium hatáskörébe tar-
toznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a közgyû-
lés, illetve a képviselõ-testület hatáskörébe utalva, így
különösen az alábbiak:

a) Részt vesz az egyházközség lelki, szellemi és anyagi

életének szervezésében, irányításában és felügye-
letében. E célból bizottságokat hozhat létre, ame-
lyek a presbitériumnak beszámolási kötelezettség-
gel tartoznak, javaslataikat a presbitérium hagyja
jóvá, munkájukért a presbitérium felelõs.

b) Eljár az egyházközségi lelkészi állás betöltésénél a

törvény elõírásai szerint, és dönt a helyettes lel-
kész javadalmazásáról.

c) Elõkészíti az egyházközségi közgyûlést, illetve a

képviselõ-testületi ülést. Végrehajtja a közgyûlés,
illetve a képviselõ-testületi ülés határozatait.

d) Magasabb egyházkormányzati szintek tisztségvise-

lõinek megválasztása elõtt az egyházközség nevé-
ben javaslatot tesz az illetékes jelölõbizottságnak.

e) Tárgyalja és jóváhagyja az évi költségelõirányzatot,

felülvizsgálja és jóváhagyja az egyházközségi
számvevõszék jelentése után az éves beszámolót.

f) Intézkedik az egyházi épületek és egyéb ingatlanok

állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasz-
nosítása ügyében, dönt a kisebb beruházásokról,
beszerzésekrõl, a közgyûlés által megállapított ér-
tékhatáron belül.

g) Dönt az egyházközségi alkalmazotti álláshelyek lé-

tesítésérõl és a bérezésrõl. Határozatlan idejû
megbízást ad a nemlelkészi egyházi munkásoknak.

h) Amennyiben errõl egyházközségi szabályrendelet

másképp nem rendelkezik, megválasztja az igazga-
tó lelkészt.

Ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait.

Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótaná-
csaival kapcsolatos feladatait.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

Egyházközségi elnökség

25.§ (1) Az egyházközség képviseleti és végrehajtó tes-
tülete az elnökség, feladata az egyházközség életének irá-
nyítása.
(2) Az egyházközségi elnökség tagjai a lelkész és a felügye-
lõ, akik egyenlõ joggal és felelõsséggel vezetik és képvise-
lik az egyházközséget, és annak összes ügyeit egyetértõ-
leg intézik az erre vonatkozó egyházközségi szabályren-
delet szerint.
(3) Az egyházközségi elnökség lelkészi tisztségviselõje
az egyházközségben megválasztott és beiktatott, vagy
oda kiküldött – helyettes – lelkész.
(4) Az egyházközségi elnökség felelõs a presbitériumi, a
közgyûlési, illetve képviselõ-testületi határozatok végre-
hajtásáért.

26.§ Fontosabb ügyekben, valamint testületi ülések elõtt
kibõvített elnökségi ülést lehet tartani, amelynek tagjai
az elnökségen kívül az egyházközség tisztségviselõi.

27.§ (1) Az elnökség irányítja az egyházközségi tiszt-
ségviselõk szolgálatát és vezeti a presbitérium, a közgyû-
lés és a képviselõ-testület munkáját. Építi a gyülekezeti
közösséget, és õrzi annak belsõ békéjét.
(2) Az elnökség felelõs az egyházközség egész háztartá-
sának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy

a) az egyházközségi számadások és költségvetések az

elõírásoknak megfelelõen készüljenek el,

b) az egyházközség teljesítse adminisztratív és anya-

gi kötelezettségeit,

c) az egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek

megfelelõen folyjék,

d) az egyházközség megszerezze az egyházi felettes

testületek jóváhagyását mindazon esetekben, ame-
lyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek.

(3) Az alkalmazottak és a munkaviszonyban álló nem-
lelkészi tisztségviselõk felett – díjazásuk kivételével – a
munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.
(4) Az egyházközségi elnökség tagjai a vonatkozó jogsza-
bályokban elõírt módon gyakorolják utalványozási jogukat.

28.§ (1) Azokban az egyházközségekben, ahol 2 vagy
több gyülekezeti lelkész szolgál, a gyülekezeti lelkészek
közül az egyik igazgató lelkész. Az igazgató lelkész az
egyházközségi elnökség lelkészi tagja.
(2) Amennyiben errõl egyházközségi szabályrendelet
másként nem rendelkezik, az igazgató lelkészt a presbi-
térium választja, és a megbízás 3 évi idõtartamra szól. Az
igazgató lelkész e tisztségre újraválasztható. Amennyi-
ben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a válasz-
tásig az adott egyházközségben végzett szolgálatára néz-
ve legidõsebb lelkész látja el az igazgató lelkészi feladato-
kat.
(3) Ahol törvény az egyházközségi elnökség lelkész tag-

ját említi, ott többlelkészes egyházközségben az igazgató
lelkész értendõ.
(4) Az igazgató lelkész helyettesítésérõl az egyházközség
szervezeti és mûködési szabályzata rendelkezik.

29.§ (1) Az igazgató lelkész az egyházközség felelõs lel-
késze. Felelõs az egyházközségben folyó minden tevé-
kenységért, az egyházközségben mûködõ többi lelkészt
egyházi tevékenységében felügyeli.
(2) Az igazgató lelkész

a) gondoskodik az egyházközség gyülekezeti alkal-

mainak folyamatos ellátásáról,

b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben,
c) a felügyelõvel egyetértésben irányítja a presbitéri-

umot,

d) biztosítja a lelkészi hivatal elõírásos mûködését.

(3) Az egyházközség területén az igazgató lelkész enge-
délye nélkül – a hivatalosan eljáró esperesen és püspö-
kön, illetve ezek megbízottain kívül – senki egyházi szol-
gálatot nem végezhet, kivéve haldoklónál és szükségke-
resztelésnél.

30.§ (1) Az egyházközségi felügyelõ az a rendezett élet-
vitelû konfirmált egyházközségi tag, akit az egyházközsé-
gi közgyûlés arra a feladatra választ, hogy – a lelkésszel
együtt – az egyházközség vezetõje legyen.
(2) Az egyházközségi felügyelõ joga és kötelessége ügyel-
ni az egyházközség mûködésének feltételeire, segíteni a
gyülekezeti munkát, figyelemmel kísérni és irányítani a
személyi, anyagi és jogi természetû ügyek intézését. Kez-
deményezi az egyházközségi tisztségviselõk és alkalma-
zottak javadalmának évenkénti rendezését.
(3) A felügyelõ munkájának segítésére másodfelügyelõ
választható, aki a felügyelõ helyettese is. Ahol nincs má-
sodfelügyelõ, a felügyelõ helyettese a gondnok, ennek hi-
ányában a jegyzõ.

31.§ (1) A társegyházi felügyelõ a társegyház vezetõje a
lelkésszel és az egyházközségi felügyelõvel együtt.
(2) A társegyházi felügyelõ hatásköre a társegyház belsõ
ügyeiben az egyházközségi felügyelõ hatáskörével azo-
nos. Másodfelügyelõként támogatja a társult egyházköz-
ség felügyelõjének munkáját.

V. fejezet

Az egyházközség tisztségviselõi

32.§ (1) Az egyházközségi közgyûlés az önkormányzati
feladatok ellátására és az egyházközség mûködésének
biztosítására tisztségviselõket választ. Az egyházközség
kötelessége gyülekezeti (parókus) lelkészt, felügyelõt,
gondnokot, számvevõszéki elnököt, jegyzõt, pénztárost,
és lehetõség szerint kántort választani. Szükség szerint

2005. évi IV. törvény

egyházközségi szabályrendeletben meghatározott fel-
adatkörrel egyéb tisztségviselõket is választhat.
(2) Több közigazgatási területen fekvõ egyházközségben
az egyházközségi részek a vonatkozó törvények szerint
önállóan választanak vagy választhatnak tisztségviselõ-
ket, akik hatáskörüket az egyházközség illetékes részé-
ben gyakorolják, és akik az egyházközségi presbitérium-
nak hivatalból tagjai. Feladatkörükrõl és jogaikról az egy-
házközségi közgyûlés külön is rendelkezhet.

33.§ A gondnok, a pénztáros, illetve az egyéb tisztség-
viselõk feladatkörét, illetve a kántori szolgálatot alkalma-
zottak, munkaviszonyban álló tisztségviselõk, illetve ön-
kéntes munkások is elláthatják. A kántori szolgálatot
szolgálati jogviszonyban is el lehet látni.

Lelkészi tisztségviselõk

34.§ Az egyházközség lelkészi tisztségviselõje az egy-
házközségben megválasztott és beiktatott lelkész vagy
oda kiküldött helyettes lelkész.

35.§ Az egyházközség lelkészi tisztségviselõjének fela-
data a presbitérium munkájában való részvétel, valamint
minden olyan feladat, amivel az egyházközségi közgyûlés,
képviselõ-testület, presbitérium vagy elnökség megbízza.

Nemlelkészi tisztségviselõk

36.§ (1) A gondnok az a rendezett életvitelû közgyûlési
tag, akit az egyházközségi közgyûlés meghatározott idõ-
tartamra, de legfeljebb 6 évre az egyházközség anyagi és
dologi természetû ügyeinek intézésére választ.
(2) Különbözõ feladatok elvégzésére feladatkörük meg-
határozásával több gondnok is választható.

37.§ (1) A kántor az a rendezett életvitelû közgyûlési
tag, akit az egyházközségi közgyûlés választhat, hogy a
lelkész munkatársaként az egyházközség területén az
egyházi ének és zene vezetésének szolgálatát ellássa. A
kántor választása 6 évre szól, amennyiben errõl az egy-
házközségi közgyûlés másképp nem rendelkezik.
(2) Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat kér-
déseit külön törvény szabályozza.

38.§ Az egyházközségi számvevõszéki elnök az a rende-
zett életvitelû egyházközségi tag, akit az egyházközségi köz-
gyûlés választ, hogy a 3-7 tagú, választott számvevõszékkel
az egyházközség pénzkezelését és számadásait ellenõriz-
ze, arról jelentést tegyen, illetve szükség esetén eljárjon.

39.§ Az egyházközségi jegyzõ az a rendezett életvitelû
közgyûlési tag, akit az egyházközségi közgyûlés választ,

hogy a közgyûlések, képviselõ-testületi ülések, valamint
a presbiteri ülések jegyzõkönyveit vezesse.

40.§ Az egyházközségi pénztáros az a rendezett életvi-
telû egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyûlés
választ, hogy az egyházközség pénzkezelését és gazdasá-
gi ügyintézését végezze.

Egyéb tisztségviselõk

41.§ Az egyházközségi közgyûlés bizonyos feladatok el-
látására egyéb tisztségviselõket (gyülekezeti munkatárs,
hitoktató, pedagógus, jogtanácsos, könyvtáros, levéltáros
stb.) is választhat. Feladatkörüket és megbízatásuk idejét
egyházközségi szabályrendelet határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYHÁZMEGYE

VI. fejezet

Általános rendelkezések

42.§ Az egyházmegye meghatározott területen levõ egy-
házközségek egyházigazgatási szervezete, testvéri, szol-
gálati és gazdasági közösségük megélésének színtere. Az
egyházmegye kérheti önálló jogi személlyé nyilvánítását.

43.§ (1) Az egyházmegye

a) összefogja a területén lévõ egyházközségeket, segí-

ti és szervezi közös alkalmaikat,

b) összehangolja az egyházközségekben végzett egy-

házi szolgálatokat,

c) felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat

zavartalanságát.

(2) Mûködése érdekében megválasztja önkormányzati tes-
tületeit és tisztségviselõit, és meghozza azokat a szolgála-
ti, gazdasági, szervezeti és szervezési döntéseket, amelyek
az egyházmegyét és egyházközségeit – azok belsõ önkor-
mányzatának és jogi önállóságának sérelme nélkül – érintik.

44.§ Az egyházmegye adminisztrációs központja az es-
peresi hivatal. A hivatal mûködési rendjét és mûködési
feltételeit egyházmegyei szabályrendelet határozza meg.

45.§ (1) Az egyházközségek elnevezését és az egyházme-
gyei hovatartozását országos iroda tartja nyilván, s azt, illet-
ve annak változásait az egyház hivatalos lapjában közzéteszi.
(2) Egyházközségeknek egyik egyházmegyébõl másikhoz
való csatolásról az érintett egyházmegyei közgyûlések véle-
ményével ellátott elõterjesztés alapján az egyházkerületi
közgyûlés dönt. Vitás esetben, vagy ha különbözõ egyház-
kerületekhez tartozó egyházmegyékrõl van szó, a zsinat
dönt.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

VII. fejezet

Az egyházmegye önkormányzati testületei

Egyházmegyei közgyûlés

46.§ Az egyházmegyei önkormányzat döntéshozó tes-
tülete az egyházmegyei közgyûlés.

47.§ Az egyházmegyei közgyûlés hatáskörébe tartoznak
az egyházmegye életének legfõbb kérdései:

a) Megállapítja, és jegyzõkönyvbe foglalja az egyház-

községi közgyûlések által megválasztott esperes,
illetve egyházmegyei felügyelõ beiktatásának meg-
történtét, és meghallgatja székfoglalóikat, vala-
mint meghatározza az esperesi hivatal rendjét és
mûködési feltételeit.

b) Megválasztja az esperes és az egyházmegyei fel-

ügyelõ kivételével az egyházmegye tisztségviselõit,
a 3-7 tagú számvevõszék és az egyházmegyei bi-
zottságok tagjait, valamint az intézmények igazga-
tótanácsának egyházmegyei küldötteit.

c) Megválasztja az egyházkerületi közgyûlés egyház-

megyei küldötteit.

d) Megválasztja az egyházmegye zsinati küldötteit.
e) Egyházmegyei szabályrendeleteket alkot.
f) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegyei elnökség és

a számvevõszék jelentését, a bizottságok javaslata-
it, és elrendeli a szükséges tennivalókat.

g) Jóváhagyja az egyházmegyei presbitérium jelenté-

sét az egyházmegye egyházközségeinek éves költ-
ségvetésérõl és beszámolójáról.

h) Tárgyalja és elfogadja az egyházmegye presbitériu-

mának jelentését az egyházmegye éves költségve-
tésérõl és beszámolójáról, az egyházmegye kezelé-
sében levõ pénzeszközök egyházközségek közötti
elosztásáról.

Egyházmegyei intézményeket alapít, illetve szün-
tet meg.

Jóváhagyja az egyházközségek területének és szol-
gálati viszonyainak változását. Az egyházközségek
közötti vitás esetekben határoz, amely határozata
ellen az egyházkerületi közgyûléshez lehet felleb-
bezni.

k) Dönt az egyházmegye alkalmazottainak és tiszt-

ségviselõinek díjazásáról.

Jóváhagyja az egyházközség által választott név
használatát.

m) Dönt mindazon ügyekben, amelyeket törvény a

hatáskörébe utal, valamint amelyeket az egyház-
megyei presbitérium a közgyûlés elé terjeszt vagy
hatáskörébe utal.

48.§ (1) Az egyházközségi közgyûlések az egyházme-
gyei közgyûlési küldötteiket az általános tisztújítás kere-
tében választják. Egyházmegyei közgyûlési tagságra csak

rendezett életvitelû, konfirmált egyházközségi tag vá-
lasztható, aki az egyházközségi tagság feltételeinek leg-
alább 5 éve megfelelt.
(2) Az egyházmegyei közgyûlés szavazati joggal rendel-
kezõ tagjai:

a) hivatalból: az esperes és az egyházmegyei felügye-

lõ, az egyházmegye tisztségviselõi, valamint az egy-
házmegyéhez tartozó egyházközségek elnökségei;

b) választás alapján: az egyházmegyéhez tartozó egy-

házközségek önálló gyülekezeti lelkészi álláson-
ként egy-egy választott nemlelkész küldötte.

(3) Amennyiben az egyházmegyében valaki egyidejûleg
több jogon is tagja a közgyûlésnek, a közgyûlésen akkor
is csak egy szavazati joggal rendelkezik.
(4) Az egyházmegyei közgyûlésen tanácskozási jogú ta-
gok mindazon lelkészek, akik nem tartoznak a (2) bekez-
dés a) pontjának hatálya alá, az egyházmegye zsinati és
egyházkerületi közgyûlési küldöttei, valamint az egyház-
megye területén lévõ, az egyházi törvények hatálya alá
tartozó intézmények küldöttei.
(5) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplõ té-
mákhoz tanácskozási joggal szakértõt hívhat meg.
(6) Az egyházmegyei közgyûlés azon tagját, aki a közgyû-
lésrõl – egy választási cikluson belül – 3 alkalommal ki-
mentés nélkül távol marad, tisztségérõl, testületi tagsá-
gáról lemondottnak kell tekinteni. Hivatalbóli tag ellen –
ilyen esetekben – az egyházmegyei elnökség fegyelmi el-
járást kezdeményez.

49.§ (1) A közgyûlést évenként legalább egy alkalom-
mal össze kell hívni. Az egyházmegyei közgyûlést az es-
peres és az egyházmegyei felügyelõ írásban hívja össze. A
közgyûlés tagjai egynegyedének írásban elõterjesztett ké-
relmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
idõpontra rendkívüli közgyûlést összehívni.
(2) A közgyûlés nyilvános, azon hallgatóként a közgyûlés
tagjain kívül bármely egyházközségi tag részt vehet, de
tanácskozási joguk az egyházmegye területén lévõ egy-
házközségek tagjainak csak akkor van, ha egyházközségi
meghatalmazásukat – melyet egyházközségük elnöksége
aláírt és az egyházközség bélyegzõjével lebélyegzett – az
egyházmegyei közgyûlés megkezdése elõtt átadják a köz-
gyûlés jegyzõjének.
(3) A közgyûlésen az esperes és az egyházmegyei felügye-
lõ, akadályoztatásuk vagy tisztségük üresedése esetén az
espereshelyettes, illetve a másodfelügyelõ elnököl.
(4) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(5) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amit az el-
nökségnek, a jegyzõkönyvvezetõjének és 2 jelen lévõ, er-
re a feladatra felkért közgyûlési tagnak kell hitelesítenie.
A meghozott döntésekrõl a közgyûlés tagjait legkésõbb
15 napon belül értesíteni kell.

50.§ Az egyházmegye lelki, szellemi, kulturális és gaz-
dasági élete irányításának és felügyeletének segítésére a

2005. évi IV. törvény

közgyûlés különbözõ bizottságokat alakíthat, melyeknek
elnöke a munkaág választott felelõse. A bizottságok együtt-
mûködnek az egyházmegyei presbitériummal, és a köz-
gyûlésnek legalább évente beszámolási kötelezettséggel
tartoznak.

Egyházmegyei presbitérium

51.§ Az egyházmegye önálló hatáskörû végrehajtó és
intézkedõ testülete az egyházmegyei presbitérium.

52.§ Az egyházmegyei presbitérium hatáskörébe tar-
toznak mindazok az ügyek, amelyek nem tartoznak az
egyházmegyei közgyûlés vagy más egyházi testület hatás-
körébe, illetve amelyeket az egyházmegyei közgyûlés a
presbitérium hatáskörébe utal, így különösen az alábbiak:

a) Összeállítja az egyházmegye éves munkatervét,

megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok
megvalósítását.

b) Segítséget nyújt az általános esperesi vizsgálatokhoz,

és megtárgyalja az azokról készült jelentéseket.

c) Segíti az egyházmegyei közgyûlés elõkészítését.
d) Dönt egyházmegyei állások létesítésérõl és meg-

szüntetésérõl, lelkészi és nemlelkészi egyházme-
gyei munkások határozatlan idejû megbízásáról,
valamint javaslatot tesz az egyházmegye alkalma-
zottainak és tisztségviselõinek díjazására, és gya-
korolja a munkáltatói jogokat.

e) Gazdasági döntéseket hoz a közgyûlés által elfoga-

dott gazdálkodási elvek keretein belül, elfogadja az
egyházmegye éves költségvetését és beszámolóját.

f) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségeinek

éves költségvetését és beszámolóját, és errõl jelen-
tést tesz az egyházmegyei közgyûlésnek.

g) Jóváhagyja az egyházmegye egyházközségi ingatla-

nainak tulajdonjogi változásait, intézkedik az egy-
házmegye tulajdonában lévõ egyházi épületek és
egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási
munkálatai és hasznosítása ügyében.

h) Az egyházmegye nevében jelölteket javasol maga-

sabb egyházkormányzati szintek tisztségviselõinek
választása elõtt.

1) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótanácsai-

val kapcsolatos feladatait.

53.§ (1) Az egyházmegyei presbitérium szavazati jogú
tagjai: az esperes, az espereshelyettes, az egyházmegyei
felügyelõ, a másodfelügyelõ, az egyházmegyei evangéli-
zációs és missziói felelõs, az ifjúsági felelõs és a gazdasá-
gi felelõs.
(2) Az egyházmegye elnöksége a napirenden szereplõ té-
mákhoz tanácskozási joggal meghívja az egyházmegyé-
nek a tárgyalt témában illetékes tisztségviselõjét, és to-
vábbi szakértõket hívhat meg.
(3) Az egyházmegyei presbitérium azon tagját, aki a pres-

biteri ülésrõl – egy választási cikluson belül – 3 alkalom-
mal kimentés nélkül távol marad, az egyházmegyei el-
nökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

54.§ (1) Az egyházmegyei presbitériumot szükség sze-
rinti rendszerességgel, de évenként legalább 3 alkalom-
mal össze kell hívni. Az egyházmegyei presbitériumot az
egyházmegye elnöksége írásban hívja össze.
(2) A presbitérium 3 tagjának írásban elõterjesztett ké-
relmére az egyházmegye elnöksége köteles 3 héten belüli
idõpontra presbiteri ülést összehívni.
(3) A presbiteri ülés nem nyilvános.
(4) Az egyházmegyei presbitérium elnökei az esperes és
az egyházmegyei felügyelõ. Akadályoztatásuk vagy tiszt-
ségük üresedése esetén, a presbiteri ülésen az espereshe-
lyettes, illetve az egyházmegyei másodfelügyelõ elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) A presbiteri ülésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amit
az elnökség egyik tagjának, a jegyzõkönyvvezetõnek és
egy jelen lévõ, erre a feladatra felkért presbiternek kell
hitelesítenie. A meghozott döntésekrõl legkésõbb 15 na-
pon belül értesíteni kell a presbitérium tagjait és az egy-
házmegye egyházközségeit.

55.§ Az egyházmegyei presbitérium képviselõje évente
beszámol a presbitérium mûködésérõl az egyházmegyei
közgyûlésen.

Egyházmegyei elnökség

56.§ (1) Az egyházmegye képviseleti és végrehajtó (ügy-
viteli) testülete az elnökség. Az egyházmegyei elnökség
tagja az esperes és az egyházmegyei felügyelõ.
(2) Az esperes és az egyházmegyei felügyelõ együtt és
közös felelõsséggel vezetik és képviselik az egyházme-
gyét, irányítják közigazgatását, és annak összes ügyeit
egyetértõen intézik.

57.§ (1) Az elnökség tagjainak közös feladatai:

a) Építik az egyházmegye közösségét és õrzik annak

belsõ békéjét.

b) Felelõsek az egyházmegye rendjéért, õrködnek

azon, hogy az egyházmegyében minden az egyházi
törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek
szerint, az egyház javára történjék.

c) Felelõsek azért, hogy az egyházmegye tisztségvise-

lõi szolgálatukat hûségesen végezzék.

d) Összehívják az egyházmegyei presbiteri üléseket

és közgyûléseket, és azokon elnökölnek.

e) Jelentést tesznek az egyházmegyei közgyûlésen az

egyházmegye életét meghatározó lelki és közössé-
gi eseményekrõl, az egyházmegye anyagi viszonyai-
ról, s ezeket a püspöknek is tudomására hozzák.

f) Felelõsek a presbitériumi és közgyûlési határoza-

tok végrehajtásáért.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

g) Jóváhagyják az egyházközségi lelkészi díjleveleket.
h) Eredménytelen választási eljárás esetén kezdemé-

nyezési jogkörüket gyakorolják.

Alkalmi megbízást adnak nemlelkészi egyházme-
gyei munkásoknak.

Gyakorolják utalványozási, valamint egyházközségi
hitelfelvételre vonatkozó engedélyezési jogkörüket.

(2) Az elnökség tagjainak megosztható feladatai:

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek felett

és felügyelik az egyházmegyei tisztségviselõk szol-
gálatát.

b) Látogatják és ellenõrzik az egyházközségeket és

egyházmegyei intézményeket.

c) Összehívják az egyházközségek lelkészeinek, fel-

ügyelõinek és elnökségeinek az értekezletét.

d) Eljárnak az egyházmegye gyülekezeti lelkészi állá-

sainak megüresedésekor és lefolytatják a lelkész-
választási eljárást.

e) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségvi-

selõket elõször testvérileg meginteni, a botrányos
magaviseletûeket rendreutasítani, ennek ered-
ménytelensége esetén az egyházmegyei szabály-
rendeletben meghatározott eljárást, illetve szük-
ség szerint a fegyelmi eljárást kezdeményezni.

58.§ Az esperes az egyházmegye gyülekezeti lelkészei
közül választott lelkész.

59.§ Az esperes

a) õrködik az egyházmegyében az egyházi szolgálat

felett,

b) felel az egyházmegye lelki életéért és közösségi al-

kalmaiért,

c) pásztorolja az egyházmegye lelkészeit hivatásuk

betöltésében és magánéletükben, felel az egyház-
megye lelkészeinek testvéri szeretetben történõ
együttmûködéséért,

d) segíti az egyházmegyei lelkészi munkaközösség

munkáját,

e) részt vesz az egyházkerületi és az országos espere-

si tanács munkájában.

60.§ Az esperes az egyházmegyében

a) beiktatja az egyházközségek új lelkészeit: a gyüle-

kezeti lelkészt és a gyülekezeti másodlelkészt,

b) felszenteli az egyházközségek új gyülekezeti ter-

meit, renovált templomait, a templomok új oltá-
rát, keresztelõkövét, és a püspök megbízásából or-
gonáját és harangjait.

61.§ (1) Az esperes joga és kötelessége az egyházközsé-
gekben legalább 3 évenként általános vizsgálatot tartani,
s a vizsgálatáról az érintett egyházközségnek és a püs-
pöknek jelentést tenni.

(2) Az esperes egyházközségében való vizsgálatról az
illetékes püspök rendelkezik.
62.§ Az esperest akadályoztatása esetén az espereshe-
lyettes helyettesíti. Az esperes saját maga és helyettese
akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására
felhatalmazást adhat az egyházmegye bármelyik gyüleke-
zeti lelkészének is.

63.§ (1) Az egyházmegyei felügyelõ – az esperessel
együtt – az egyházmegye felelõs vezetõje. Ügyel az egy-
házmegye mûködésének feltételeire, segíti az egyházme-
gyében folyó lelki munkát, figyelemmel kíséri és irányít-
ja a személyi, az anyagi és a jogi természetû ügyek inté-
zését.
(2) A közéletben az egyházmegyét lehetõleg az egyház-
megyei felügyelõ képviseli.

VIII. fejezet

Az egyházmegye tisztségviselõi

64.§ Az egyházi szolgálat egyházmegyei összehangolá-
sára, az egyes egyházközségekben végzett egyházi szolgá-
laton túlmutató egyházmegyei szolgálatok ellátására az
egyházmegye tisztségviselõket választ.

65.§ Minden egyházmegyében választandó az esperesen
és a felügyelõn kívül espereshelyettes, másodfelügyelõ,
gazdasági felelõs, számvevõszéki elnök, egyházmegyei
evangélizációs és missziói felelõs, egyházmegyei ifjúsági
felelõs, valamint Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelõs
és gyûjteményi felelõs. Szükség esetén az esperesi és a
felügyelõi tisztség kivételével egy személy két feladatot is
elláthat.

66.§ Egyházmegyei tisztségviselõnek csak rendezett élet-
vitelû, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egy-
házközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.

67.§ Az egyházmegye tisztségviselõi közül az esperes,
az egyházmegyei felügyelõ és a számvevõszéki elnök min-
den évben jelentést tesz az egyházmegyei testületek és tiszt-
ségviselõk munkájáról az egyházmegyei közgyûlésnek.

68.§ (1) Az espereshelyettes az egyházmegye gyüleke-
zeti lelkészei közül választott lelkész.
(2) Az espereshelyettes feladata az esperes helyettesítése
annak akadályoztatása esetén, valamint ellátja az espere-
si feladatokból az egyházmegyei szabályrendelettel átru-
házott feladatokat. Az egyházmegyei másodfelügyelõvel
együtt gondoskodik az egyházmegyei közgyûlésen és
presbiteri ülésen a jegyzõi feladatok ellátásáról.

69.§ Az egyházmegyei másodfelügyelõ joga és köteles-
sége az egyházmegyei felügyelõ helyettesítése annak aka-

2005. évi IV. törvény

dályoztatása esetén. Az espereshelyettessel együtt gon-
doskodik az egyházmegyei közgyûlésen és presbiteri ülé-
sen a jegyzõi feladatok ellátásáról. Ezen kívül ellátja az
egyházmegyei felügyelõ feladataiból az egyházmegyei
szabályrendelettel átruházott feladatokat.

70.§ Az egyházmegyei evangélizációs és missziói fele-
lõs feladata az egyházmegyében az evangélizáció hitéb-
resztõ szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk,
egyházmegyei csendesnapok és konferenciák szervezése.
Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
nem ért, szórványokban élõ evangélikusok helyzetét,
kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelõsség ébrentartása is.

71.§ Az egyházmegyei ifjúsági felelõs feladata az egy-
házmegyében az ifjúság között végzett munka összefogá-
sa és irányítása, egyházmegyei ifjúsági találkozók, tábo-
rok és konferenciák szervezése.

72.§ Az egyházmegyei számvevõszéki elnök joga és kö-
telessége, hogy az egyházmegyében, az egyházmegye
egyházközségeiben és intézményeiben azok pénzkezelé-
sének és számadásainak ellenõrzését irányítsa, ezeket jó-
váhagyásra felterjessze, illetve szükség esetén eljárjon.

73.§ (1) Az egyházmegyei gazdasági felelõs joga és kö-
telessége, hogy az egyházmegye gazdasági ügyintézését,
valamint – az egyházmegyei közgyûlés határozata alapján
– pénzkezelését is végezze.
(2) Az egyházmegyei gazdasági felelõs tisztségénél fogva
a gazdasági bizottság elnöke.

74.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelõs szervezi
az évenkénti rendszeres gyûjtést, véleményezi a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálati segélyre benyújtott kérvényeket az
elbírálás elõtt, szervezi a szószékcserét a gyûjtéssel kap-
csolatban és a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat helyzetérõl
beszámolót készít az egyházmegye közgyûlése számára.

75.§ Az egyházmegyei gyûjteményi felelõs feladata az
egyházmegyei gyûjteményi nyilvántartás vezetése, az
egyházmegyéhez tartozó egyházközségek és intézmé-
nyek gyûjteményi anyagairól készült nyilvántartások fel-
ügyelete, illetve a gyûjtemények szakmai felügyeletét el-
látó ágazatvezetõkkel való együttmûködés.

76.§ Az egyházmegyei közgyûlés meghatározott felada-
tok (pl. gyermekmunka, szeretetszolgálat, egyházzene,
tájékoztatás) ellátására további tisztségviselõket is vá-
laszthat. Feladatkörüket egyházmegyei szabályrendelet
határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

AZ EGYHÁZKERÜLET

IX. fejezet

Általános rendelkezések

77.§ Az egyházkerület meghatározott területen levõ
egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri,
szolgálati és gazdasági közösségük megélésének színtere.

78.§ Az egyházkerület

a) összefogja a területén lévõ egyházmegyéket, segíti

és szervezi közös alkalmaikat,

b) összehangolja és felügyeli az egyházi szolgálatot,

biztosítja annak folyamatosságát,

c) egyházigazgatási ügyekben elbírálja az egyházme-

gyei határozatok elleni fellebbezéseket.

79.§ (1) Az egyházkerület adminisztrációs központja a
püspöki hivatal. A püspöki hivatal a püspök és az egyház-
kerületi felügyelõ rendelkezésére áll, mûködéséért a püs-
pök felelõs. A hivatal mûködési rendjét és mûködési fel-
tételeit egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.
(2) A püspöki titkár az a lelkész vagy nemlelkész, akit az
országos egyház a püspök segítésére, a püspök döntése
alapján alkalmaz. Munkáját a püspök rendelkezése sze-
rint végzi.

80.§ Az egyházkerületek és a hozzájuk tartozó egyház-
megyék felsorolását e törvény melléklete tartalmazza.
Egyházmegyék alakítását, megszüntetését, egyik egyház-
kerületbõl a másikba való csatolását az illetékes egyház-
megyei és egyházkerületi közgyûlések véleményével ellá-
tott elõterjesztés alapján a zsinat határozhatja el.

X. fejezet

Az egyházkerület önkormányzati testületei

Egyházkerületi közgyûlés

81.§ (1) Az egyházkerületi önkormányzat döntéshozó
képviseleti testülete az egyházkerületi közgyûlés.
(2) Ahol jogszabály presbitériumot említ, egyházkerületi
szinten a közgyûlést kell érteni.

82.§ Az egyházkerületi közgyûlés hatáskörébe tartoz-
nak az egyházkerület életének legfõbb kérdései, ezek kö-
zül különösen az alábbiak:

a) A püspök és az egyházkerületi felügyelõ kivételével

megválasztja az egyházkerület tisztségviselõit, az
egyházkerületi jelölõbizottság tagjait, az egyházke-
rület küldötteit az országos testületekbe és a lelkész-
képesítõ bizottság egyházkerületi tagjait, az intézmé-
nyek igazgatótanácsának egyházkerületi küldötteit.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

b) Megállapítja és jegyzõkönyvbe foglalja az egyház-

községek közgyûlései által megválasztott püspök,
illetve egyházkerületi felügyelõ beiktatásának
megtörténtét, és meghallgatja székfoglalóikat, va-
lamint meghatározza a püspöki hivatal rendjét és
mûködési feltételeit.

c) Kijelöli az állandó püspöki székhelyet.
d) Összeállítja az egyházkerület éves munkatervét,

megtervezi közösségi alkalmait, és segíti azok
megvalósítását.

e) Tárgyalja és elfogadja az egyházkerületi elnökség és

a jelentésre kötelezett egyházkerületi tisztségviselõk
jelentéseit, és elrendeli a szükséges tennivalókat.

f) Egyházkerületi szabályrendeleteket alkot.
g) Javaslatot tesz az egyházkerület költségigényével

kapcsolatosan az országos presbitériumnak, véle-
ményezi az egyházmegyék támogatására biztosí-
tott gazdasági erõforrások elosztását, dönt az egy-
házkerületi keret felhasználásáról.

h) Ellátja az intézményekkel és azok igazgatótaná-

csaival kapcsolatos feladatait.

Dönt egyházközségeknek az egyházkerülethez tar-
tozó egyházmegyék közötti átcsatolásáról.

Másodfokon dönt az egyházközségek közötti vitás
kérdésekben. Az egyházmegyék közötti vitás
ügyekben – ha törvény másképp nem rendelkezik
– elsõ fokon határoz.

k) Törvényben meghatározott kivételekkel dönt az

egyházkerület tisztségviselõinek díjazásáról és
gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt egyházke-
rületi állások létesítésérõl és megszüntetésérõl,
nemlelkészi egyházkerületi munkások megbízatá-
sáról. Ezeket a döntéseit az országos költségvetés
által meghatározott keretek között hozza.

83.§ (1) Egyházkerületi közgyûlési tagságra csak rende-
zett életvitelû, konfirmált egyházközségi tag választható,
aki az egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelelt.
(2) Az egyházkerületi közgyûlés szavazati joggal rendel-
kezõ tagjai:

a) hivatalból: a püspök, az egyházkerületi felügyelõ,

az egyházkerület tisztségviselõi, az egyházmegyei
elnökségek;

b) választás alapján: az egyházmegyék egy-egy lelké-

szi és nemlelkészi küldötte.

(3) Az egyházkerületi közgyûlés tanácskozási jogú tagjai
az egyházkerület területén lévõ intézmények küldöttei.
(4) Az egyházkerület elnöksége a napirenden szereplõ té-
mákhoz tanácskozási joggal szakértõt hívhat meg.
(5) Az egyházkerületi közgyûlés azon választott tagját,
aki az egyházkerületi közgyûlésrõl – egy választási ciklu-
son belül – 3 alkalommal kimentés nélkül távol marad,
tisztségérõl, testületi tagságáról lemondottnak kell tekin-

teni. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben – az egyház-
kerületi elnökség fegyelmi eljárást kezdeményez.

84.§ (1) A közgyûlést legalább évenként össze kell hív-
ni. A közgyûlést az egyházkerület elnöksége írásban hívja
össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell a na-
pirendi pontokat. A közgyûlés elõtt megfelelõ idõben
meg kell küldeni a közgyûlés napirendi pontjaival kap-
csolatos írásos elõterjesztéseket, anyagokat, és a várható
eldöntendõ kérdéseket is.
(2) A közgyûlés tagjai egynegyedének írásban elõterjesz-
tett kérelmére az egyházkerület elnöksége köteles 3 hé-
ten belüli idõpontra közgyûlést összehívni.
(3) A közgyûlésen általában a közgyûlés tagjain kívül
hallgatóként bármely egyházközségi tag részt vehet.
(4) A közgyûlésen a püspök és az egyházkerületi felügye-
lõ, akadályoztatásuk vagy hivataluk üresedése esetén a
püspökhelyettes, illetve a másodfelügyelõ elnököl.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell vezetni, amit az el-
nökségnek, a jegyzõkönyv vezetõjének és 2 jelen lévõ, er-
re a feladatra felkért közgyûlési tagnak kell hitelesítenie.

Egyházkerületi elnökség

85.§ (1) Az egyházkerület végrehajtó és képviseleti tes-
tülete az elnökség. Az egyházkerületi elnökség tagjai a
püspök és az egyházkerületi felügyelõ.
(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelõ együtt és kö-
zös felelõsséggel vezetik és képviselik az egyházkerüle-
tet, irányítják igazgatását, és annak összes ügyeit egyet-
értõen intézik.

86.§ (1) A püspök és az egyházkerületi felügyelõ közös
feladatai különösen az alábbiak:

a) Építik az egyházkerület közösségét és õrzik annak

belsõ békéjét.

b) Felelõsek az egyházkerület rendjéért, õrködnek

azon, hogy az egyházkerületben minden az egyházi
törvényekben megszabott jogok és kötelezettségek
szerint történjék.

c) Felelõsek azért, hogy az egyházkerület tisztségvi-

selõi szolgálatukat hûségesen végezzék.

d) Összehívják az egyházkerületi közgyûléseket, és

azon elnökölnek. Jelentést tesznek az egyházkerü-
leti közgyûlésen az egyházkerület életét meghatá-
rozó lelki és közösségi eseményekrõl, az egyházke-
rület anyagi viszonyairól. Felelõsek a közgyûlési
határozatok végrehajtásáért.

e) Jóváhagyják az egyházközségi díjleveleket.
f) Részt vesznek az egyházkerületi fegyelmi tanács

munkájában.

(2) A püspök és az egyházkerületi felügyelõ megosztható
feladatai különösen az alábbiak:

2005. évi IV. törvény

a) Felügyeletet gyakorolnak az egyházközségek és az

egyházmegyék felett, és felügyelik az egyházkerü-
leti tisztségviselõk szolgálatát.

b) Látogatják az egyházközségeket és az egyházkerü-

let területén lévõ intézményeket a mindenre kiter-
jedõ vizsgálat igényével is.

c) Joguk az egyházközségek lelkészei, felügyelõi és

elnökségei értekezletének összehívása.

d) Feladatuk a kötelességüket elmulasztó tisztségvi-

selõket elõször testvérileg meginteni, a botrányos
magaviseletûeket rendreutasítani, ennek ered-
ménytelensége esetén szükség szerint fegyelmi el-
járást kezdeményezni.

87.§ A püspök joga és kötelessége, hogy gondot visel-
jen az egyházi szolgálat tartalmi és személyi feltételeire,
így különösen

a) õrködik az egyház egységén és azon, hogy az egy-

házkerületben minden tevékenység Isten dicsõsé-
gére és az egyház javára történjék;

b) felügyel arra, hogy a lelkészek híven töltsék be

szolgálatukat, hûségesek legyenek az evangélikus
egyház biblikus és hitvallásos tanításához, és a ke-
resztyén erkölcs szerint éljenek;

c) vigyáz az egyházi szolgálat folyamatosságára és he-

lyes végzésére az egyházkerület egyházközségei-
ben, intézményeiben és minden területén;

d) pásztorolja az egyházkerület lelkészeit hivatásuk

betöltésében és magánéletükben, elõsegíti a lelké-
szek testvéri szeretetben történõ együttmûködé-
sét, tudományos és gyakorlati továbbképzését;

e) felügyeli a leendõ lelkészek és más egyházi mun-

kások képzését és nevelését, teológiai tanulmánya-
it és erkölcsi életét;

f) felelõs azért, hogy az egyházkerület egyházközsé-

geiben, egyházmegyéiben, magában az egyházke-
rületben és ezek intézményeiben az egyház törvé-
nyeit megtartsák.

88.§ A püspök

a) felavatja a Magyarországi Evangélikus Egyház lel-

készjelöltjeit,

b) beiktatja az egyházkerület felügyelõjét,
c) felszenteli az egyházkerületben a templomokat, in-

tézményeket, gyülekezeti házakat, orgonákat és
harangokat,

d) a püspöki tanács tagjaként részt vesz az evangéli-

kus istentiszteletek és liturgikus események rend-
jének megállapításában a zsinat jóváhagyásával.

89.§ A püspök felelõs az egyházkerület lelkészi szolgá-
latának személyi feltételeiért:

a) dönt a lelkészjelöltek szolgálatba állításáról,
b) dönt a beosztott lelkészek kiküldésérõl,
c) helyettes lelkészt küld az egyházközségekbe,

d) engedélyezi a lelkészek és a lelkészi pályára készü-

lõ teológiai hallgatók és lelkészjelöltek házasság-
kötését,

e) dönt valamely külföldi evangélikus egyházban fel-

avatott lelkész szolgálatba állításáról,

f) engedélyt ad arra, hogy más keresztyén felekezet-

ben szerzett lelkészi oklevél birtokosa az Evangéli-
kus Hittudományi Egyetemen a tanári kar által
megállapított tárgyakból vizsgát tehessen,

g) a szolgálatba állító kérésére közremûködik a lelké-

szek tartós szabadságolásában,

h) nyilatkozik és véleményt alkot lelkészválasztások-

nál a lelkészek választhatóságával kapcsolatban,

figyelemmel kíséri a lelkészek által betöltendõ má-
sodállás, illetve jelentõs lekötöttséggel járó elfog-
laltság elvállalását,

feladata segítésére szükség szerint esperesi érte-
kezletet hívhat össze.

90.§ A püspök a Magyarországi Evangélikus Egyház lel-
készei közül választott lelkész.

91.§ A püspököt akadályoztatása esetén a püspökhe-
lyettes helyettesíti. A püspök saját maga és helyettese
akadályoztatása esetén meghatározott feladat ellátására
felhatalmazást adhat az egyházkerület bármelyik espere-
sének is.

92.§ A püspöki címet a püspök nyugdíjba vonulása után
is használhatja.

93.§ Az egyházkerületi felügyelõ a püspökkel együtt az
egyházkerület vezetõje. Ügyel az egyházkerület mûködé-
sének feltételeire, segíti az egyházkerületben folyó lelki
munkát, figyelemmel kíséri és irányítja a közéleti, sze-
mélyi, anyagi és jogi természetû ügyek intézését. Joga a
püspöki hivatal minden ügyérõl a tájékoztatást megkap-
ni és a hivatali adminisztrációt egyházkerületi munkájá-
hoz felhasználni.

XI. fejezet

Az egyházkerület tisztségviselõi

94.§ (1) Az egyházkerületben az egyházi szolgálat egy-
házkerületi összehangolására, az egyházközségekben és az
egyházmegyékben végzett egyházi szolgálat segítésére,
az önkormányzati feladatok ellátására, az egyházkerület
mûködésének biztosítására és a lelki, szellemi, kulturális
élet javítására az egyházkerület tisztségviselõket választ.
(2) Az egyházkerület tisztségviselõi: a püspök, az egy-
házkerületi felügyelõ, a püspökhelyettes, az egyházkerü-
leti másodfelügyelõ, az egyházkerületi ügyész, az egyház-
kerületi evangélizációs és missziói felelõs, valamint az
egyházkerületi Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelõs. Az
egyházkerületi tisztségviselõk feladatait hívány, a feladat-

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

körükkel kapcsolatos leírás vagy munkaköri leírás rögzí-
ti, munkájukért a közgyûlésnek felelõsek.
(3) Az egyházkerület tisztségviselõi minden évben jelen-
tést tesznek munkájukról az egyházkerületi közgyûlésnek.

95.§ (1) A püspökhelyettes az egyházkerület gyülekeze-
ti lelkészei közül választott lelkész.
(2) A püspökhelyettes feladata a püspök helyettesítése és
a püspök feladataiban való segítés. A püspökhelyettes
felügyeli a jegyzõi feladatokat a másodfelügyelõvel
együtt. Egyéb feladatkörét egyházkerületi szabályrende-
let szabályozza.
(3) A püspökhelyettes joga, hogy a feladataihoz szüksé-
ges tájékoztatást megkapja.

96.§ Az egyházkerületi másodfelügyelõ joga és köteles-
sége az egyházkerületi felügyelõ helyettesítése, annak
akadályoztatása esetén. Ezen kívül ellátja az egyházkerü-
leti felügyelõ feladataiból az egyházkerületi szabályren-
delettel átruházott feladatokat. Felügyeli a jegyzõi felada-
tok ellátását. Joga, hogy a feladataihoz szükséges tájékoz-
tatást megkapja.

97.§ Az egyházkerületi ügyész joga és kötelessége, hogy
az egyházkerület jogi vonatkozású ügyeit intézze, az egy-
házkerületet jogi természetû ügyeiben képviselje, jogi ta-
nácsokat adjon az elnökségnek, valamint részt vegyen az
egyházkerületi fegyelmi tanács mûködésében, és gyako-
rolja külön törvényben szabályozott törvényességi felü-
gyeleti jogát. Az egyházkerületi ügyésznek jogi szakvizs-
gával kell rendelkeznie.

98.§ Az egyházkerületi evangélizációs és missziói fele-
lõs feladata az egyházkerületben az evangélizáció hitéb-
resztõ szolgálatának segítése, gyülekezeti evangélizációk,
egyházkerületi csendesnapok és konferenciák szervezése.
Figyelemmel kíséri az egyházközségek szolgálatával el
nem ért, szórványokban élõ evangélikusok helyzetét,
kezdeményezi és segíti a feléjük forduló szolgálatokat.
Feladata a külmisszió iránti felelõsség ébrentartása.

99.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálati felelõs vélemé-
nyezi a Gusztáv Adolf Segélyszolgálati segélyre benyúj-
tott kérvényeket az elbírálás elõtt, és véleményét felter-
jeszti az országos Gusztáv Adolf Segélyszolgálati Tanács-
nak. Beszámol az egyházkerületi közgyûlésnek a Gusztáv
Adolf Segélyszolgálat helyzetérõl.

100.§ Az egyházkerületi közgyûlés bizonyos feladatok el-
látására egyéb tisztségviselõket is választhat. Feladatkö-
rüket egyházkerületi szabályrendelet határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS EGYHÁZ

XII. fejezet

Általános rendelkezések

101.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az egyház
egészét érintõ döntések meghozatalára országos önkor-
mányzati testületeket, az ügyek intézésére országos iro-
dát hoz létre.

102.§ Az országos egyház illetékes testületei igazgatási
ügyekben legfelsõ fokon, jogerõsen határoznak.

XIII. fejezet

A Zsinat

103.§ (1) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház
legszélesebb körû döntéshozó, legfõbb képviseleti és tör-
vényhozó testülete. Irányítja, segíti és felügyeli az egyház
lelki, szellemi és anyagi életét.
(2) Ahol egyházi jogszabály közgyûlést említ, ott orszá-
gos szinten a zsinat értendõ.

104.§ (1) A zsinat

a) megállapítja a Magyarországi Evangélikus Egyház

hitvallásait,

b) jóváhagyja az evangélikus istentiszteleteknek és li-

turgikus eseményeknek a püspöki tanács által
meghatározott rendjét.

(2) A zsinat a jogalkotás, jogi irányítás terén:

a) törvényeket alkot, határozatot hoz, nyilatkozatot

és állásfoglalást ad ki,

b) ügyel az egyházi törvények teljességére,
c) törvényességi felülvizsgálatot végez az országos

szabályrendeletek, valamint – törvényben megha-
tározott esetekben – egyéb szabályrendeletek és
szabályzatok felett, hatályon kívül helyezi az egy-
házi törvényekkel ellentétes szabályrendeleteket,
szabályzatokat,

d) szükség esetén felhívja az országos presbitériumot

a hiányzó szabályrendeletek megalkotására.

(3) A zsinat a külsõ kapcsolatokkal összefüggésben:

a) meghatározza a Magyarországi Evangélikus Egy-

ház hazai és nemzetközi ökumenikus kapcsolatai-
nak alapelveit és alapvetõ tartalmát,

b) jóváhagyja a Magyarországi Evangélikus Egyház-

nak a Magyar Köztársaság állami és társadalmi
szervezeteivel kötött alapvetõ megállapodásait,
felhatalmazza az országos elnökséget a megállapo-
dások aláírására.

(4) A zsinat megválasztja:

a) a püspökök közül az elnök-püspököt, annak he-

lyettesét, az egyházkerületi felügyelõk közül az or-

2005. évi IV. törvény

szágos felügyelõ-helyettest, valamint – amennyi-
ben errõl a rájuk vonatkozó törvény másképpen
nem rendelkezik – az országos egyházi tisztségvi-
selõket, az országos számvevõszék, az egyházi bí-
róság és az országos jelölõbizottság tagjait,

b) a protestáns tábori püspöki, illetve hivatalvezetõi

tisztnek evangélikus lelkésszel történõ betöltésé-
nél a tábori püspököt, illetve a hivatalvezetõt,

c) saját tisztségviselõit: a zsinat elnökeit, alelnökeit,

a zsinati gazdát és helyettesét, a zsinati bizottsá-
gok tagjait és elnökeit, valamint 3-3 lelkészi és
nemlelkészi jegyzõjét.

(5) A zsinat irányító és felügyeleti tevékenysége során:

a) meghatározza az egyes országos egyházi szolgálati

és mûködési ágakat és ezek feladatait,

b) tárgyalja és elfogadja az országos presbitérium és

az országos tisztségviselõk jelentéseit, elrendeli a
szükséges tennivalókat,

c) meghallgatja az egyházi bíróság és az országos

számvevõszék jelentését.

(6) A zsinat a gazdasági irányítás terén:

a) határoz az országos egyház vagyonszerzésérõl vagy

vagyonának elidegenítésérõl 50 millió forint érték-
határ fölött, valamint a vagyon megterhelése, illet-
ve kezelése tárgyában,

b) meghatározza az országos egyház gazdálkodásá-

nak, az országos egyházi szervezet kezelésében lé-
võ pénzeszközök elosztásának alapvetõ elveit,

c) elfogadja az országos egyház éves költségvetését és

beszámolóját,

d) intézményeket alapít vagy szüntet meg.

(7) A zsinat

a) dönt az országos presbitérium által elõterjesztett

javaslatokról,

b) határozatot hoz az egyházmegyék, illetve az egy-

házkerületek körében felmerült területi és igazga-
tási vitákban az országos presbitérium elõterjesz-
tése alapján,

c) dönt az egyház igazgatási beosztása és egyházon

belüli illetékességi területek kérdésében.

105.§ (1) A zsinat szavazati jogú tagja hivatalból:

a) az országos számvevõszék elnöke, az országos lel-

készi munkaközösség elnöke,

b) a 104.§ (1) bekezdés és (3) bekezdésében leírt fel-

adatok tekintetében az országos felügyelõ és az
egyházkerületi elnökségek tagjai.

(2) A zsinat szavazati jogú tagja választás alapján:

a) egyházmegyénként egy lelkészi és egy nemlelkészi

küldött;

b) egyházkerületenként 3-3 lelkészi és nemlelkészi

küldött, akik közül egyházkerületenként legalább
egy jogi végzettségû;

c) az Evangélikus Hittudományi Egyetem egy fõállá-

sú oktatója,

d) az evangélikus közoktatási intézmények 2 küldötte,
e) az evangélikus szeretetintézmények 2 küldötte,
f) a missziói szolgálatban álló lelkészek egy küldötte.

106.§ (1) A zsinat tanácskozási jogú tagjai:

a) a 104.§ (2) bekezdésben és (4)-(7) bekezdésben

leírt feladatok tekintetében az országos felügyelõ
és az egyházkerületi elnökségek tagjai,

b) az országos ügyész, az országos irodaigazgató, az

egyházi bíróság elnöke, a tábori püspök vagy he-
lyettese,

c) a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház saját

eljárása szerint választott 2 küldötte,

d) a Magyarországi Református Egyház saját eljárása

szerint választott küldötte.

(2) A zsinat elnöksége a napirenden szereplõ témákhoz
tanácskozási joggal szakértõt hívhat meg.

107.§ (1) A zsinati tagságra csak rendezett életvitelû,
konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyház-
községi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.
(2) A zsinatnak nem lehet szavazati jogú tagja egyházi
bíró, országos és egyházkerületi ügyész, valamint – a
104.§ (2) bekezdésben és (4)-(7) bekezdésben leírt fel-
adatok tekintetében – az országos presbitérium tagjai.
(3) A zsinati póttagokról külön törvény rendelkezik. A
hivatalbóli tag póttagja a tisztsége szerinti helyettese.
(4) A zsinati tagok választásának rendjét külön törvény
szabályozza.

108.§ Azt a választott zsinati tagot, aki a zsinat 3 ülés-
szakáról kimentés nélkül távol marad, tagságáról lemon-
dottnak kell tekinteni, errõl õt és a küldõ testületet írás-
ban értesíteni kell. Hivatalbóli tag ellen – ilyen esetekben
– a zsinat elnöksége fegyelmi eljárást kezdeményez.

XIV. fejezet

A Zsinat szervezete és mûködése

A zsinat elnöksége

109.§ (1) A zsinat elnöksége egy-egy lelkészi és nemlel-
készi elnökbõl, egy-egy lelkészi és nemlelkészi alelnök-
bõl, valamint a zsinati bizottságok elnökeibõl áll. Az el-
nökség tagjait a zsinat a választott tagjai közül választja
meg. Az elnökség az üléseit szükség szerint tartja, me-
lyen tanácskozási joggal a zsinati gazda, valamint – ha a
napirenden õket érintõ témák szerepelnek – az országos
elnökség tagjai (vagy megbízottjuk) és az országos
ügyész is részt vesz.
(2) A zsinat elnökségének feladata:

a) a zsinat munkájának vezetése,
b) a zsinati ülésszakok elõkészítése és napirendjének

összeállítása,

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

c) a zsinati tagok nyilvántartása a zsinati iroda közre-

mûködésével,

d) a zsinati iroda felügyelete,
e) a zsinati bizottságok munkájának figyelemmel kí-

sérése és összehangolása,

f) a zsinat és a munkaági bizottságok közös feladatai-

nak összehangolása,

g) kapcsolattartás más egyházak zsinataival, vezetõ

testületeivel.

(3) A zsinat elnökeinek feladata:

a) a zsinati ülésszakok és az elnökségi ülések össze-

hívása és levezetése,

b) a zsinati ülések levezetése,
c) a zsinati törvények, határozatok, nyilatkozatok és

állásfoglalások hitelesítése és gondoskodás a köz-
zétételrõl,

d) a zsinat nevében történõ nyilatkozatok megtétele a

zsinat döntései szerint,

e) a zsinat képviselete,
f) a zsinat, illetve a zsinat elnöksége által átruházott

feladatok ellátása.

(4) Az elnökök a (3) bekezdésben felsorolt feladataikat
átruházhatják az alelnökökre.

A zsinat jegyzõi

110.§ (1) A zsinat jegyzõi kara a zsinat tagjai által meg-
választott 3-3 lelkészi és nemlelkészi jegyzõbõl áll.
(2) A zsinatjegyzõi karának feladata:

a) az ülést vezetõ elnök munkájának segítése,
b) a zsinati ülések során a szavazások lebonyolítása,
c) a zsinati események ügyrend szerinti dokumentá-

lása,

d) a zsinat naplójának szerkesztése, illetve ellenõrzése,
e) a zsinat jegyzõkönyveinek elkészítése.

A zsinati iroda, a zsinati gazda

111.§ (1) A zsinat adminisztrációjának intézése az orszá-
gos iroda részeként mûködõ zsinati irodában történik.
Az országos iroda köteles egy munkavállalót alkalmazni
a zsinati irodában, akinek a munkáját utasítási jogkörrel
a zsinat elnökei és a zsinati gazda irányítja. A zsinathoz
intézett beadványok címzettje a zsinati iroda.
(2) A zsinat költségeit a zsinat egyik elnöke és az orszá-
gos irodaigazgató együttesen utalványozza.

112.§ A zsinati gazda szervezi a zsinati iroda tevékenysé-
gét és közremûködik az ülések lebonyolításában. Ennek
során

a) gondoskodik a zsinat munkájának tárgyi feltételei-

rõl,

b) szervezi a zsinat mûködéséhez szükséges techni-

kai és ügyviteli munkát, a beadványok alapján kez-
deményezi az elnökségi ülés összehívását,

c) ellenõrzi a hangrögzítõk munkáját,
d) ellenõrzi a zsinati ülések határozatképességét,
e) irányítja a zsinati iroda munkáját.

(2) A zsinati gazdát akadályoztatása esetén a helyettese
helyettesíti.
(3) A zsinati gazda és helyettese megbízatása a követke-
zõ ciklus elsõ ülésszakáig tart, amikor az új zsinat meg-
választja zsinati gazdáját.

A zsinat mûködése

113.§ A zsinat a feladatait törvény, határozat, nyilatkozat
vagy állásfoglalás elfogadásával, valamint a választás le-
folytatásával látja el.

114.§ (1) A zsinat munkáját teljes (plenáris) ülésekbõl
álló ülésszakokon és bizottságokban végzi.
(2) Zsinati ülésszakot szükség szerint, de évenként leg-
alább 2 alkalommal össze kell hívni.
(3) Zsinati ülésszakot a zsinati tagok egynegyedének, az
országos presbitériumnak vagy az országos elnökségnek
– a téma megjelölésével történõ – írásbeli kezdeményezé-
sére 45 napon belüli idõpontra össze kell hívni.

115.§ (1) A zsinat ülésszakát a zsinat elnökei hívják ösz-
sze. A kibocsátott meghívónak tartalmaznia kell napiren-
di pontokat.
(2) Az ülésszak elõtt legalább 10 nappal ki kell küldeni
az ülésszak tárgyaival kapcsolatos írásos elõterjesztése-
ket és anyagokat is. Késõi kiküldés esetén a zsinat dönt
arról, hogy a napirendi pontot tárgyalja-e.

116.§ A zsinat ülései általában nyilvánosak, de az elnök-
ség döntése alapján zárt ülés is elrendelhetõ.

117.§ (1) A zsinat határozatképes, ha az ülésen szavaza-
ti jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van.
(2) A zsinat a döntéseit az ügyrend szerinti többségi sza-
vazással, de legalább a határozatképes zsinat jelenlévõ
tagjai több mint felének érvényes szavazatával hozza.
(3) A zsinat – mûködésének részletes szabályait tartal-
mazó – ügyrendjét a zsinat állapítja meg, melynek elfoga-
dásához és módosításához legalább az összes zsinati tag
kétharmadának szavazata szükséges.

118.§ Az újonnan megválasztott zsinat elnökeinek meg-
választásáig az elnöki tisztet a legidõsebb lelkészi és
nemlelkészi zsinati tag (korelnök) tölti be, akik a zsinat
alakuló ülésszakát összehívják. A mandátumvizsgáló és
szavazatszedõ bizottság feladatait a jegyzõi kar megvá-
lasztásáig a 2-2 legfiatalabb lelkészi és nemlelkészi zsina-
ti tag látja el.

2005. évi IV. törvény

119.§ (1) A zsinat a választás utáni alakuló ülésszakán
megválasztja a 104.§ (4) bekezdésében meghatározott
személyeket.
(2) A zsinat az alakuló ülésszakon – az újonnan megvá-
lasztott elnökség javaslatára – saját tagjai közül megvá-
lasztja a zsinati bizottságok tagjait.
(3) A választási ciklus közben megüresedett tisztséget – az
a) pontban meghatározott tisztségekre – a zsinat rendkívüli
választással a megüresedés utáni elsõ ülésszakán tölti be.

120.§ (1) A zsinathoz érkezett, törvényalkotásra benyúj-
tott javaslatot a zsinat elnöksége elõkészítésre kiadja az
illetékes zsinati bizottságnak. A zsinat bizottság – szük-
ség szerint az illetékes munkaági bizottsággal együttmû-
ködve – elõterjesztést készít. A beadványt az elnökség
maga is elõterjesztheti a zsinat teljes ülése elé. Ha a be-
adványt a zsinat elnöksége írásos válaszban elutasítani
kívánja, errõl beszámol a zsinat teljes ülésének.
(2) Az elõkészített elõterjesztést a zsinat teljes ülése tár-
gyalja meg. Az elutasítási javaslatot tartalmazó elõter-
jesztés elfogadásáról a zsinat – vita nélkül – dönt. Ha a
zsinat az elõterjesztést nem fogadja el, a javaslatot meg-
tárgyalásra elõ kell készíteni.

121.§ (1) A zsinat általános vitában dönti el a szabályo-
zás irányát és mélységét, kapcsolatait más jogszabályok-
kal és a szabályozás tartalmának általános vonatkozásait.
Az általános vita a bizottság szövegjavaslata (szükség
szerint szövegváltozatok) alapján történik. Törvény mó-
dosításakor az általános vita elhagyható.
(2) A zsinat részletes vitában alakítja ki a törvény végsõ
formáját. A részletes vita alapjául az általános vitában elfo-
gadott döntések szerint kialakított szövegtervezet szolgál.
(3) Az általános és a részletes vitát azonos ülésszakon
megtartani akkor lehet, ha ehhez a zsinat teljes (plená-
ris) ülése az összes zsinati tag több mint felének szavaza-
tával hozzájárult.
(4) A zsinat nagyobb jelentõségû, illetve terjedelmû ja-
vaslat esetében elõször – az általános vitát megelõzõ
ülésszakon – elõzetes (elvi) vitában határozza meg a sza-
bályozás célját és elveit, esetleg az ezek eléréséhez terve-
zett megoldási módokat.

122.§ A zsinat ülésérõl a felszólalások teljes szövegét tar-
talmazó naplót, valamint jegyzõkönyvet kell készíteni. A
jegyzõkönyvet a zsinat elnökeinek, a jegyzõnek és 2 jelen
lévõ, erre a feladatra felkért zsinati tagnak kell hitelesíte-
nie. A jegyzõkönyvet 30 napon belül el kell juttatni a zsi-
nat tagjainak.

A zsinati bizottságok

123.§ (1) A zsinat alakuló ülésszakán létrehozza a

a) törvényelõkészítõ bizottságot
b) ügyrendi bizottságot.

(2) Szükség szerint más bizottságok vagy idõszakos
munkacsoportok is alakíthatók.

124.§ (1) A törvényelõkészítõ bizottság a zsinat plenáris
ülése elõtt megvitatja és elõkészíti a törvénytervezeteket,
valamint az üléseken meghozandó döntéseket.
(2) A zsinati ügyrendi bizottság javaslatot tesz a zsinat
ügyrendjére, illetve annak módosítására, és állást foglal a
felmerülõ ügyrendi kérdésekben.

125.§ (1) A zsinati bizottságok munkájuk során támasz-
kodnak a munkaági bizottságok és munkacsoportok
szakvéleményére, és az országos iroda információira. Fi-
gyelemmel kísérik az országos presbitérium intézkedése-
it és határozatait. Vizsgálataikat a zsinat által elfogadott
programok és szempontok alapján végzik.
(2) A bizottsági elnökök feladata a bizottságok munkájá-
nak irányítása. A bizottsági elnökök felelõsek a bizottság
számára elrendelt határidõk betartásáért, a bizottság ér-
demi munkájáért.

126.§ (1) Az ügyrendi bizottság 3 tagból áll.
(2) A zsinati bizottságok ülésein tanácskozási joggal részt
vehet az országos ügyész, valamint az, akit a bizottság el-
nöke meghív.

XV. fejezet

Országos presbitérium

127.§ Az országos egyházi önkormányzat döntés-elõké-
szítõ és meghatározott hatáskörben döntéshozó, irányító
testülete az országos presbitérium.

128.§ (1) Az országos presbitérium az irányítás terén:

a) a zsinati határozatok által meghatározott keretek kö-

zött irányítja az egyház szervezetének mûködését,

b) elõterjesztéseket készít feladatkörében a zsinatnak,
c) összeállítja saját munkatervét, megvitatja az orszá-

gos bizottságoknak munkatervükre vagy más tárgy-
ra vonatkozó jelentéseit és javaslatait, összehan-
golja a bizottságok, illetve az ügyeket intézõ orszá-
gos egyházi irodai osztályok mûködését, megvitat-
ja és elfogadja az országos irodaigazgató által ösz-
szeállított éves feladattervet és éves jelentést.

(2) Az országos presbitérium gazdasági téren:

a) megvizsgálja, és a zsinatnak elfogadásra elõkészíti

az országos egyház éves költségirányzatát és beszá-
molóját az országos számvevõszék jelentése alapján,

b) gazdasági döntéseket hoz a zsinat által elfogadott

gazdálkodási elvek keretein belül, dönt az egyház-
megyei önkormányzatok támogatására biztosított
gazdasági erõforrások elosztásáról,

c) dönt az egyházkerületek által elõterjesztett gazda-

sági vonatkozású kérdésekben a zsinat által meg-
határozott kereteken belül,

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

d) jóváhagyja az egyházmegyék éves költségvetését és

beszámolóját.

e) elfogadja az országos intézmények éves költségve-

tését, éves beszámolóját.

(3) Az országos presbitérium az intézményekkel kapcso-
latban:

a) ellátja az Evangélikus Hittudományi Egyetem igaz-

gatótanácsának feladatait,

b) jóváhagyja az Evangélikus Hittudományi Egyetem

rektorának, egyetemi tanárának és lelkészének vá-
lasztását,

c) ellátja az egyéb intézményekkel és azok igazgató-

tanácsaival kapcsolatos feladatait.

(4) Az országos presbitérium

a) dönt egyházközség valamely részének, illetve egy-

házmegyének jogi személlyé válásáról,

b) megválasztja a tábori lelkészeket, börtönlelkésze-

ket és kórházlelkészeket,

c) intézkedik a Magyarországi Evangélikus Egyház

tulajdonában lévõ épületek és egyéb ingatlanok ál-
lagmegóvása, karbantartási munkálatai és haszno-
sítása ügyében,

d) gyakorolja a munkáltatói jogokat az országos iro-

daigazgató felett, és évente beszámoltatja,

e) dönt az országos egyháznál és az egyházkerületek-

nél szolgálatban állók javadalmazásáról, a tisztség-
viselõk díjazásáról, és az alkalmazotti bértábláról,

f) szükség esetén az országos egyház hatáskörébe

tartozó álláshelyeket hoz létre és intézkedik azok
betöltési módjáról, megbízást ad a nemlelkészi
egyházi munkásoknak,

g) felügyeli a törvényben meghatározott országos

egyházi nyilvántartások vezetését.

(5) Az országos presbitérium hatáskörébe tartoznak mind-
azok az ügyek, amelyek nincsenek a zsinat vagy más egy-
házi testület hatáskörébe utalva.

129.§ (1) Az országos presbitérium szavazati jogú tagja:

a) hivatalból: az országos felügyelõ, az egyházkerületi

elnökségek tagjai, az országos ügyész,

b) az egyházkerületi közgyûlések választása alapján:

egyházkerületenként egy lelkészi és egy nemlelké-
szi küldött.

(2) Az országos presbitérium tanácskozási jogú tagja:

a) hivatalból: a zsinat elnökei és az országos iroda-

igazgató,

b) ha a napirenden õket érintõ téma szerepel: az

Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora, az or-
szágos számvevõszék elnöke, az egyházi bíróság
elnöke, valamint akit az elnökség meghív.

(3) Országos presbitériumi tagságra csak rendezett életvi-
telû, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egy-
házközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelelt.
(4) Az országos presbitérium azon tagja ellen, aki a pres-
biteri ülésrõl – egy választási cikluson belül – 3 alkalom-

mal kimentés nélkül távol marad, az országos elnökség
fegyelmi eljárást kezdeményez.

130.§ (1) Az országos presbitériumot szükség szerint, de
évenként legalább 8 alkalommal össze kell hívni.
(2) Az országos presbitériumot az országos elnökség
írásban hívja össze. A kibocsátott meghívónak tartalmaz-
nia kell a napirendi pontokat. A presbitériumi ülés elõtt
legalább 5 nappal ki kell küldeni az ülés tárgyaival kap-
csolatos írásos elõterjesztéseket és anyagokat is.
(3) Az országos presbitérium ülése nem nyilvános.
(4) Az országos presbitérium üléseit az országos elnök-
ség tagjai felváltva vezetik. A jegyzõi feladatokat az or-
szágos presbitérium által a tagjai közül választott lelkészi
és nemlelkészi jegyzõ látja el.
(5) A határozathozatal rendjét külön törvény szabályozza.
(6) Az országos presbitérium azon határozatát, amely va-
lamely országos munkaágat érint, az illetékes országos
munkaági bizottság elõkészítése alapján, illetve állásfog-
lalására figyelemmel hozza meg.
(7) Az országos presbitérium ülésérõl jegyzõkönyvet kell
vezetni, amit a levezetõ elnöknek, a jegyzõkönyvvezetõ-
nek és 2 jelen lévõ, erre a feladatra felkért presbiternek
kell hitelesítenie.

XVI. fejezet

Országos elnökség

131.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház országos
szervezeti szintjén az önkormányzati testületek döntései
alapján – két presbitériumi ülés között – a vezetést és
kapcsolattartást az országos elnökség gyakorolja. Az or-
szágos elnökség tagjai az országos felügyelõ és az elnök-
püspök.

132.§ Az országos elnökség

a) hivatalos kapcsolatot tart a Magyar Köztársaság ál-

lami szerveivel és más társadalmi szervezetekkel,

b) végrehajtja az országos presbitérium határozatai-

ból adódó feladatokat, illetve ellenõrzi azok végre-
hajtását,

c) sürgõs döntést igénylõ kérdésekben – az egyházke-

rületi elnökségek azonnali értesítése mellett –
dönt az országos presbitérium határozatainak ke-
retei között, és annak legközelebbi ülésén beszá-
mol ezekrõl,

d) munkáltatói jogokat gyakorol az országos iroda-

igazgató felett az országos presbitérium által meg-
határozott keretek között,

e) összehívja az országos presbitérium üléseit, és

azokon elnököl,

f) felügyeli az egyház hivatalos lapjának szerkeszté-

sét és megjelentetését.

2005. évi IV. törvény

133.§ Az elnök-püspök sajátos feladata:

a) hivatalos kapcsolatot tart az ország más keresztyén

egyházaival, külföldi egyházakkal,

b) beszámol a zsinaton az országos egyház életét

meghatározó lelki és közösségi eseményekrõl.

134.§ Az országos felügyelõ sajátos feladata:

a) figyelemmel kíséri az egyházi testületek és intéz-

mények mûködését, kezdeményezi a szükséges
változtatásokat,

b) elõsegíti az egyház mûködéséhez szükséges forrá-

sok elõteremtését,

c) beszámol a zsinaton az országos presbitérium

munkájáról, az egyház anyagi és intézményi hely-
zetérõl,

d) segíti az együttmûködést az egyházkerületek kö-

zött,

e) általános felügyeletet gyakorol az országos iroda

felett.

Püspöki tanács

135.§ (1) A püspökök sajátos feladata az evangélikus
egyház lelki életének egyetemes és egységes irányítása.
(2) A püspökök sajátos közös feladataikat püspöki ta-
nácsban látják el.
(3) A püspöki tanács az evangélikus istentiszteletek és li-
turgikus események rendjének kialakítására, teológiai
ösztöndíjak elosztására, valamint teológiai kérdések
megvitatására bizottságot vagy munkacsoportot hozhat
létre.
(4) A püspöki tanács munkáját esperesi tanács segíti,
amelynek mûködését országos szabályrendelet határozza
meg.

XVII. fejezet

Az egyház országos munkaági bizottságai

136.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
alábbi országos munkaági bizottságok mûködnek:

a) diakóniai bizottság,
b) egyházzenei bizottság,
c) evangélizációs és missziói bizottság,
d) építési- és ingatlanügyi bizottság,
e) gazdasági bizottság,
f) gyûjteményi tanács,
g) nevelési-oktatási bizottság,
h) sajtóbizottság.

(2) Szükség szerint más bizottságok vagy idõszakos
munkacsoportok is alakíthatók.

137.§ (1) A munkaági bizottságok figyelemmel kísérik a
munkaágakban folyó tevékenységeket, értékelik azokat
és ennek alapján javaslatokat készítenek. A bizottságok a
zsinat és az országos presbitérium kérésére, azok mun-

káját segítve értékelõ, döntés-elõkészítõ és a zsinat vagy
az országos presbitérium által meghatározott kereten be-
lül döntéshozó feladatokat látnak el. A bizottságok szak-
mai szempontból irányítják és felügyelik a területükhöz
tartozó intézményeket.
(2) A bizottság elnöke felelõs azért, hogy a munkaágnak
éves munkaterve legyen. A munkatervet a zsinat határo-
zataira és az országos presbitérium javaslataira figyelem-
mel kell összeállítani. A bizottság elnöke felelõs azért,
hogy a munkaterv bizottságot érintõ részleteiben elmara-
dás ne legyen.
(3) A bizottságok üléseit évente legalább kétszer össze
kell hívni.
(4) A bizottságok munkájukat az általuk elfogadott és az
országos presbitérium által jóváhagyott ügyrend alapján
végzik.
(5) A bizottságok határozathozatali rendjét külön tör-
vény szabályozza.

138.§ (1) A zsinat és az országos presbitérium a munká-
jában figyelembe veszi, illetve kéri az illetékes munkaági
bizottságok állásfoglalását.
(2) A munkaági bizottságok mûködésének és feladatai-
nak részletes szabályait országos szabályrendelet hatá-
rozza meg.

139.§ (1) A munkaági bizottságok létszáma nem lehet
12 fõnél nagyobb. A bizottságok elnökeit a zsinat választ-
ja. Az egyházkerületi közgyûlések a bizottságba 2-2 tagot
választanak. Az országos presbitérium saját tagjai közül
egy tagot küldhet. A gyûjteményi tanács kivételével to-
vábbi 4 tagot – a bizottság javaslatát is figyelembe véve –
az országos presbitérium választhat. A bizottságok mun-
kájában – tanácskozási joggal – részt vesz az országos
ügyész és az országos iroda kijelölt munkatársa.
(2) A gyûjteményi tanácsnak hivatalból tagja a 3 ágazat-
vezetõ. További egy tagot – a bizottság javaslatát is figye-
lembe véve – az országos presbitérium választhat.
(3) A bizottságok egyházkerületi tagjaira az egyházkerü-
leti jelölõbizottság, elnökére és az országos presbitérium
által választható tagjára az országos jelölõbizottság gyûjti
össze az ajánlásokat.

XVIII. FEJEZET

Az országos egyház tisztségviselõi

140.§ (1) A zsinat az önkormányzati feladatok ellátására
meghatározott feladatkörrel országos tisztségviselõket
választ.
(2) Országos egyházi tisztségviselõk: a zsinat elnökei és
alelnökei, az elnök-püspök és az országos felügyelõ, ezek
helyettesei, valamint az országos ügyész, az országos
számvevõszéki elnök, a munkaági bizottságok elnökei, az

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

országos presbitérium lelkészi és nemlelkészi jegyzõje és
az országos irodaigazgató.
(3) A zsinat bizonyos feladatok ellátására egyéb tisztség-
viselõket is választhat. Feladatkörüket – a zsinat határo-
zata alapján megalkotott – országos szabályrendelet hatá-
rozza meg.

141.§ Az országos egyház tisztségviselõi – az alelnökök
és a helyettesek, valamint az országos presbitérium jegy-
zõi kivételével – minden évben jelentést tesznek munká-
jukról a zsinatnak. Amennyiben két egymást követõ év-
ben a zsinat nem fogadja el egy tisztségviselõ jelentését,
az országos ügyész (érintettség esetén az országos fel-
ügyelõ) köteles kezdeményezni a tisztségviselõ visszahí-
vását és a választási eljárás megindítását.

142.§ Az országos ügyész az a jogi szakvizsgával rendel-
kezõ, rendezett életvitelû, konfirmált egyházközségi tag,
akit a zsinat arra a feladatra választ, hogy az egyház tör-
vényes mûködését felügyelje, eljárjon törvényességi fel-
ügyeleti és fegyelmi ügyekben külön törvényben megha-
tározott módon, az egyház jogi vonatkozású ügyeit intéz-
ze, és azokban az egyházat képviselje. Tanácsokat ad az
országos elnökségnek és az országos presbitériumnak és
kérésre az egyházkerületi és egyházmegyei önkormány-
zatok képviselõinek egyházi és állami törvények értelme-
zése és azok alkalmazása terén. Közremûködik az orszá-
gos intézmények szerzõdéskötéseiben és jogi ügyletei-
ben, valamint az egyházi bíróság elõtti eljárásokban.

143.§ Az országos számvevõszéki elnök az a szakirányú
felsõfokú végzettséggel rendelkezõ, rendezett életvitelû,
konfirmált egyházközségi tag, akit a zsinat arra a feladat-
ra választ, hogy az országos számvevõszékkel az országos
egyház és az országos egyházi intézmények pénzkezelé-
sét és számadásait ellenõrizze, arról jelentést tegyen, il-
letve szükség esetén eljárjon. Vizsgálatot kezd az orszá-
gos elnökség felkérésére is.

144.§ Az országos irodaigazgató az a rendezett életvite-
lû, konfirmált, legalább 5 éve evangélikus egyházközségi
tag, aki felsõfokú végzettséggel és vezetõi gyakorlattal
rendelkezik, és akit a zsinat a Magyarországi Evangélikus
Egyház Országos Irodájának vezetésére megválaszt és al-
kalmaz. Felette a munkáltatói jogokat az országos presbi-
térium gyakorolja. Az országos irodaigazgató feladata és
hatásköre az országos iroda vezetése és az országos iroda
munkatársai felett a munkáltatói jogok gyakorlása. To-
vábbi feladatait és hatáskörét részletesen az országos iro-
da mûködésérõl szóló szabályrendelet rögzíti.

XIX. fejezet

A Magyarországi Evangélikus Egyház

Országos Irodája

145.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos
Irodája (országos iroda) az országos egyház adminisztra-
tív központja. Szervezetét, mûködését, munkatársainak
munkakörét országos szabályrendelet rögzíti.

146.§ (1) Az országos iroda érkezteti és elõkészíti az or-
szágos presbitérium, az országos elnökség és az országos
bizottságok, valamint az egyházi bíróság hatáskörébe tar-
tozó ügyeket, valamint a döntések értelmében gondosko-
dik az országos irodára esõ feladatok elvégzésérõl.
(2) Az országos iroda vezetõje az országos irodaigazgató.

147.§ Az országos presbitérium és azon országos tiszt-
ségviselõk, akik nem alkalmazottai az országos irodának,
az országos irodát érintõ feladatok végrehajtását az or-
szágos irodaigazgatótól kérik, aki munkatársainak kiadja
a feladatokat.

148.§ (1) Az országos iroda kezeli:

a) az evangélikus névtárat,
b) a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek

nyilvántartását,

c) az egyházközségek elnevezésérõl, egyházmegyei

hovatartozásáról, illetve mûködési (adminisztra-
tív) központjairól szóló nyilvántartást,

d) az evangélikus jogi személyek nyilvántartását, va-

lamint

e) azokat az egyéb nyilvántartásokat, amelyeket a zsi-

nat vagy az országos presbitérium feladatául meg-
határoz.

(2) Az országos iroda által kezelt nyilvántartások és ada-
tok a zsinat, az országos presbitérium, az országos tiszt-
ségviselõk, valamint az egyházkerületi, illetve az egyház-
megyei elnökségek rendelkezésére állnak, kivéve azokat,
amelyek személyiségi jogokat érintenek.

149.§ Az egyes munkaágak segítésére és az országos jel-
legû feladatok ellátására az országos presbitérium álláso-
kat létesít, amelyeket országos szabályrendeletben meg-
határozott képesítésû, megfelelõ gyakorlattal rendelkezõ
– felsõfokú képesítéshez kötött állások esetén az orszá-
gos presbitérium által megválasztott – személyek tölte-
nek be. A munkáltatói jogokat – országos szabályrende-
let szerint – az országos irodaigazgató gyakorolja

2005. évi IV. törvény

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

150.§ A 138.§ (2) bekezdésben meghatározott szabály-
rendeletet 2006. június 30-ig meg kell alkotni, és hatály-
ba kell léptetni.

151.§ (1) E törvény – a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivé-
tellel – 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 1-41.§-a a 2006. évi általános tisztújítás so-
rán megválasztott egyházközségi testületek hivatalba lé-
pése napján, legkésõbb 2006. június 30-án lép hatályba.
Ezzel egyidejûleg hatályát veszti az egyházi szolgálatról
és az egyház szervezetérõl szóló, többször módosított
1997. évi II. törvény 60-91.§-a, valamint az egyházköz-
ségben végzett egyházi szolgálatról és az egyházközség
önkormányzatáról szóló, többször módosított 1997. évi
III. törvény. 2006. február 28. után a hatályba lépésig a
hivatalban lévõ egyházközségi tisztségviselõk és testüle-
tek a napi mûködést biztosítják.
(3) E törvény 42-76.§-a, valamint melléklete a 2006. évi
általános tisztújítás során megválasztott egyházmegyei
testületek hivatalba lépése napján, legkésõbb 2006. szep-
tember 30-án lép hatályba. Ezzel egyidejûleg hatályát
veszti az egyházi szolgálatról és az egyház szervezetérõl
szóló, többször módosított 1997. évi II. törvény 92-95.§-
a és melléklete, valamint az egyházi szolgálatról és egy-
házkormányzásról a magasabb egyházkormányzati szin-
teken szóló, többször módosított 1997. évi IV. törvény 1-
56.§-a. 2006. május 31. után a hatályba lépésig a hivatal-
ban lévõ egyházmegyei tisztségviselõk és testületek a na-
pi mûködést biztosítják.
(4) E törvény 77-100.§-a a 2006. évi általános tisztújítás
során megválasztott egyházkerületi közgyûlés hivatalba

lépése napján, legkésõbb 2006. november 30-án lép ha-
tályba. Ezzel egyidejûleg hatályát veszti az egyházi szol-
gálatról és az egyház szervezetérõl szóló, többször módo-
sított 1997. évi II. törvény 96-99.§-a, valamint az egyházi
szolgálatról és egyházkormányzásról a magasabb egyház-
kormányzati szinteken szóló, többször módosított 1997.
évi IV. törvény 57-102.§-a. 2006. augusztus 31. után a
hatályba lépésig a hivatalban lévõ egyházkerületi tiszt-
ségviselõk és testületek a napi mûködést biztosítják.
(5) E törvény 101-149.§-a a 2006. évi általános tisztújítás
során megválasztott zsinat hivatalba lépése napján, leg-
késõbb 2006. december 15-én lép hatályba. Ezzel egyide-
jûleg hatályát veszti az egyházi szolgálatról és az egyház
szervezetérõl szóló, többször módosított 1997. évi II.
törvény, illetve az egyházi szolgálatról és egyházkor-
mányzásról a magasabb egyházkormányzati szinteken
szóló, többször módosított 1997. évi IV. törvény, vala-
mint az egyházi jogalkotásról szóló, többször módosított
1997. évi VI. törvény.

MELLÉKLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház egyházkerületei:

Északi egyházkerület, amelyhez a Borsod-Hevesi, a

Budai, az Észak-Pest megyei, a Dél-Pest megyei, a Hajdú-
Szabolcsi és a Nógrádi egyházmegye;

Déli egyházkerület, amelyhez a Bács-Kiskuni, a Kelet-

Békési, a Nyugat-Békési, a Pesti és a Tolna-Baranyai egy-
házmegye;

Nyugati (Dunántúli) egyházkerület, amelyhez a Fejér-

Komáromi, a Gyõri, a Somogy-Zalai, a Soproni, a Vasi és
a Veszprémi egyházmegye tartozik.

Az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

2005. ÉVI V. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZI SZOLGÁLAT

KÜLÖN TERÜLETEIRÕL

I. fejezet

Az egyház evangélizáló és missziói munkája

1.§

(1) Az evangélizáció és misszió az egyház alapvetõ

hivatása, ezért annak érvényesülnie kell az egyház egész
munkájában.
(2) Az egyház evangélizációval fordul a hitükben erõsí-
tésre szorulók és az egyháztól eltávolodottak, belmisszi-
ós szolgálattal a hazai nemkeresztyének, külmissziós fe-
lelõsséggel pedig a külföldi nemkeresztyének felé.

2.§.

Evangélizáló és missziói küldetése minden felelõs

egyházközségi tagnak van, de e szolgálatok hivatásszerû
végzésére az egyház külön munkásokat készít fel és küld ki.

Az evangélizáló és missziói munka rendje és munkásai

3.§

Az evangélizáló és missziói munka az egyházközség

szolgálatának, a lelkészi munkatervnek és az évi jelentésnek
szerves része. Tagjai felelõsségét az egyházközség evangé-
lizáló alkalmak és missziói napok rendezésével, missziói
offertóriumok meghirdetésével és tartásával serkenti.

4.§

(1) Az egyházmegyében az evangélizáló és missziói

munka szervezését és végzését az egyházmegye evangéli-
zációs és missziói felelõse segíti. Az egyházmegye e célra
bizottságot is létrehozhat.
(2) Az egyházmegye evangélizációs és missziói bizottsá-
gának vezetõje az egyházmegyei evangélizációs és misz-
sziói felelõs, tagjait az egyházmegyei közgyûlés választja.

5.§

Az egyházkerületek evangélizáló és missziói mun-

káját az egyházkerületi evangélizációs és missziói lelkész
irányítja az egyházmegyei evangélizációs és missziói fele-
lõsökkel és az egyházmegyék evangélizációs és missziói
bizottságaival összhangban. Az egyházkerületi evangéli-
zációs és missziói lelkész megbízását az egyházkerületi
közgyûléstõl kapja. Munkáját az egyházkerület püspöke
felügyeli. Az egyházkerületi evangélizációs és missziói
lelkész önálló munkakörben is szolgálhat.

6.§

(1) Az evangélizációs és missziói munka országos

irányítása, szervezése, koordinálása az országos evangéli-
zációs és missziói lelkész feladata, aki önálló munkakör-
ben dolgozik. Javadalmát az országos presbitérium állapít-
ja meg. Munkáját a püspöki tanács egyik tagja felügyeli.
(2) Az országos evangélizációs és missziói lelkész a veze-
tõje az országos evangélizációs és missziói bizottságnak.
Megbízása idején nem tölthet be alacsonyabb szintû
evangélizációs és missziói munkakört, illetve tisztséget.

7.§

(1) Az országos evangélizációs és missziói bizott-

ság feladatairól és tagjairól külön jogszabály rendelkezik.
(2) Az országos evangélizációs és missziói bizottság
szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
(3) A zsinat az országos evangélizációs és missziói bi-
zottság javaslata alapján, irányelvekben rögzíti az evan-
gélizáló és missziói munka idõszerû súlypontjait és azt
legalább 3 évenként felülvizsgálja.

8.§

A missziói intézményekrõl külön törvény rendel-

kezik.

Az evangélizáló és missziói munka

területei és eszközei

9.§

Az egyház feladatának tartja az evangélizációk,

csendesnapok, illetve az egyéb bel- és külmissziói konfe-
renciák szervezését.

10.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház kötelességé-
nek tartja a világban folyó evangéliumi külmissziói mun-
kában való részvételt. A külmissziói munkát önállóan
vagy a testvéregyházakkal együttmûködve végzi.

11.§ Az egyház evangélizáló és missziói munkájában
felhasználja a tájékoztatás korszerû eszközeit az e tör-
vényben szabályozott módon.

II. fejezet

Az egyház hitoktatásáról

12.§ A Magyarországi Evangélikus Egyháznak Jézus Krisz-
tus missziói parancsa alapján kötelessége a hitoktatói
szolgálat végzése. Ezt a szolgálatát

a) az egyházközségekben,
b) az evangélikus közoktatási intézményekben, vala-

mint

c) – ahol ezt a tanulók és a szülõk igénylik – állami és

egyéb nevelési-oktatási intézményekben

végzi.

13.§ (1) A hitoktatás rendjét országos szabályrendelet
írja elõ, amely a hitoktatás tantervérõl, tankönyveirõl, tan-
eszközeirõl, a hitoktatás szakmai feltételeirõl és felügye-
letérõl, valamint költségeinek fedezésérõl rendelkezik.
(2) A hitoktatás helyi megszervezése és rendjének kiala-
kítása az illetékes egyházi önkormányzat és az érintett
intézmény feladata.

14.§ (1) Evangélikus hitoktatást lelkészi oklevéllel vagy
hittantanári oklevéllel rendelkezõ személy minden intéz-
ménytípusban, hitoktatói oklevéllel rendelkezõ személy
óvodában és alsófokú közoktatási intézményben végezhet.
(2) Gyülekezeti hitoktatást minden olyan gyülekezeti tag

végezhet, aki a vonatkozó országos szabályrendelet sze-
rinti képesítéssel rendelkezik és akit erre a lelkész a pres-
bitériummal egyetértésben felhatalmaz.

15.§ (1) Az egyházközségek, valamint az egyházi köz-
oktatási intézmények szükség szerint hitoktatói vagy hit-
tantanári állást szervezhetnek. A hitoktató feladatát mun-
kaviszonyban, szolgálati, illetve megbízási jogviszony-
ban, vagy önkéntes egyházi munkásként végzi.
(2) A közoktatási intézményben dolgozó hitoktató vagy
hittantanár további feladata, hogy az intézményvezetõvel,
az iskolalelkésszel és a tantestülettel együttmûködve elõse-
gítse az intézmény evangélikus szellemiségû mûködését.

III. fejezet

Felkészítés a konfirmációra,

illetve a felnõttkeresztségre

16.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház hagyo-
mányos rendje szerint a gyülekezetben konfirmációi fel-
készítés folyik, melyet konfirmációi vizsga és hitvallásté-
tel, valamint úrvacsorához bocsátás követ.
(2) A konfirmációi felkészítés célja az élõ Krisztus-hitre
és vallástételre segítés, valamint a gyülekezet életébe va-
ló beépítés.
(3) A felkészítés egyházközségi, kivételesen iskolai kere-
tek között történik, a hitoktatással összehangoltan. A fel-
készítést lelkész végzi.

17.§ A konfirmációi felkészítés legkorábban a 12. élet-
évüket betöltött fiatalokkal kezdhetõ el. Az oktatás rend-
jét országos szabályrendelet írja elõ, amely az oktatás
tantervérõl, tankönyveirõl, taneszközeirõl, az oktatás
szakmai feltételeirõl és felügyeletérõl, valamint költsé-
geinek fedezésérõl rendelkezik.

18.§ A felnõttkeresztségre való felkészítés megfelel a
konfirmációi felkészítésnek. A felnõttkeresztségben ré-
szesült egyháztag konfirmáltnak tekintendõ.

19.§ A konfirmáció tényét a konfirmációi anyakönyv
alapján kiállított konfirmációi emléklap igazolja.

IV. fejezet

Az egyház fiatalok között végzett szolgálata,

oktató-nevelõ munkája

20.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház alapvetõ cél-
jai közé tartozik a fiatalok segítése abban, hogy élõ hitre
jussanak és az egyház közösségébe bekapcsolódhassa-
nak. Az e cél érdekében végzett szolgálat formái a hitok-
tatás és a konfirmációi felkészítés mellett

a) a gyülekezeti ifjúsági munka, melyhez módszerta-

ni és anyagi támogatást nyújt az egyházmegye és
az országos egyház,

b) táborok, ifjúsági találkozók szervezése egyházköz-

ségi, egyházmegyei és országos szinten.

21.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház oktató-
nevelõ munkájának elsõdleges helyszínei az egyház okta-
tási intézményei, de keresi és vállalja a más formákban
való részvétel lehetõségét is.
(2) Az oktatási intézményekben az oktató-nevelõ munka
mellett kiemelt szerepet kap a tanulók és oktatók lelki-
gondozása.
(3) A lakóhelyüktõl távol tanuló evangélikus diákok szá-
mára a Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányza-
ti egységei és intézményei diákotthonokat tartanak fenn,
biztosítva azokban az evangélikus szellemû nevelést.
(4) Az egyetemi városokban országos egyházi támogatás-
sal egyetemi gyülekezetek szervezhetõk, az ezekre vonat-
kozó szabályokat országos szabályrendelet tartalmazza.

V. fejezet

Az egyházi szeretetszolgálat

22.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a Jézus
Krisztusban való hite gyümölcseként szeretetszolgálatot
végez.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház a szeretetszol-
gálatot az egyházközségekben és magasabb egyházi ön-
kormányzati szinteken, intézményekben, egyéb szerveze-
tekben, illetve más szervezetekkel együttmûködve végzi.
(3) Az egyház tagjai és egyházközségei egymás terhét
hordozzák lelki, szellemi és anyagi téren, és felajánlják
szolgálatukat minden rászoruló részére.
(4) Az egyház a szeretetszolgálat végzésére diakóniai
munkásokat képez és küld ki.

23.§ (1) Az önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szere-
tetintézményekrõl külön törvény rendelkezik.
(2) Az országos diakóniai bizottság feladatairól és tagjai-
ról külön jogszabály rendelkezik.

Szeretetszolgálat az egyházközségben és az egyházmegyében

24.§ (1) A gyülekezeti szeretetszolgálat az egyházköz-
ség tagjainak hitükbõl eredõ feladata.
(2) A gyülekezeti szeretetszolgálatot az egyházközség
szervezi és irányítja. Ennek a segítésére az egyházközség
presbitériuma diakóniai bizottságot választhat, szabály-
rendelet készíthet elõ, valamint diakóniai munkásokat
állíthat szolgálatba.
(3) A gyülekezeti szeretetszolgálat területe elsõdlegesen

Az egyházi szolgálat külön területeirõl

a személyek, családok és közösségek eseti vagy rendsze-
res szociális támogatása.

25.§ (1) Az egyházmegyében végzett szeretetszolgálat
szervezésére és irányítására az egyházmegyei közgyûlés
diakóniai felelõst választhat.
(2) Szükség esetén az egyházmegye közgyûlése egyház-
megyei diakóniai bizottságot is választhat.

VI. fejezet

A lelkészi munkaközösségekrõl

26.§ A lelkészi hivatás betöltése érdekében a lelkészek
munkaközösséget alkotnak, amely szervezett formában
és rendszeresen gondoskodik a teológiai és egyéb isme-
retekben nélkülözhetetlen továbbképzésrõl, a személyes
hit ápolásáról, a kölcsönös tájékoztatásról és az egymás
iránti felelõs testvéri szeretet gyakorlásáról.

27.§ (1) A lelkészi munkaközösség elsõsorban egyház-
megyénként végzi munkáját. Az egyházmegyei lelkészi
munkaközösség tagjai az egyházmegye területén élõ lel-
készek és lelkészjelöltek, akiknek joga és kötelessége a
munkaközösség alkalmain való részvétel. A nyugdíjas lel-
készek teljes jogú tagjai a lelkészi munkaközösségnek. A
munkaközösség más szolgatársakat, szakértõket és ven-
dégeket is meghívhat.
(2) A lelkészi munkaközösség alkalmain való részvétel a
lelkészek kötelezõ továbbképzésének része.

28.§ Az egyházmegyei lelkészi munkaközösségek ma-
guk alakítják ki évi munkatervüket, határozzák meg ösz-
szejöveteleik helyét és számát, amely általában havi egy
összejövetelt jelent, és döntenek más egyházmegyék lel-
készi munkaközösségeivel, más szolgatársakkal, szakér-
tõkkel és vendégekkel tartandó kapcsolataikról. A lelké-
szi munkaközösség összejöveteleirõl készült emlékezte-
tõt meg kell küldeni az egyházmegyei levéltár számára.
Az elfogadott munkatervük alapján elvégzett évi munká-
ról a lelkészi munkaközösség elnöke jelentést tesz, illetve
az egyházmegyei lelkészi munkaközösség témákat java-
sol a lelkészi munkaközösségek országos szövetségének.

29.§ A lelkészi munkaközösség tagjai körébõl választja
meg a munkáját irányító és szervezõ elnököt, illetve el-
nökhelyettest.

30.§ (1) Az egyházmegyei munkaközösségek a regioná-
lis és országos alkalmak szervezésére, az egyházmegyei
lelkészi munkaközösségek tevékenységének összehango-
lására a lelkészi munkaközösségek országos szövetségét
alkotják.
(2) A lelkészi munkaközösséget az elnöke, illetve az el-
nökhelyettese képviseli a lelkészi munkaközösségek or-

szágos szövetségében. A lelkészi munkaközösségek or-
szágos szövetsége elnökét, valamint elnökhelyettesét a
tagjai közül választja meg.

31.§ A lelkészi munkaközösségek országos szövetsége
meghatározza a következõ évre javasolt témákat, szervezi
az országos lelkészkonferenciákat a püspöki tanáccsal
egyetértésben, meghallgatja az egyházmegyei lelkészi
munkaközösségek munkaterveirõl és elvégzett munkájá-
ról szóló jelentését, valamint szükség esetén intézkedé-
seket tesz. A lelkészi munkaközösségek országos szövet-
sége szakértõk segítségét veheti igénybe.

32.§ A lelkészi munkaközösségek országos szövetségé-
nek elnöke vagy akadályoztatása esetén az elnökhelyette-
se felügyeli a lelkészi munkaközösségek munkáját, ösz-
szehívja a lelkészi munkaközösségek országos szövetsé-
ge üléseit, és jelentést tesz a lelkészi munkaközösségek
országos szövetségének. Képviseli a lelkészi munkaközös-
ségeket az országos egyházi önkormányzati testületek-
ben és a belföldi, valamint külföldi társszervezeteknél.

VII. fejezet

Az egyházzenei szolgálat

33.§ Az énekes és hangszeres egyházzene Isten imádá-
sának, az igehirdetésnek és az imádságnak sajátos formá-
ja, az egyház életének elválaszthatatlan, szerves része.

34.§ Az egyházzenei szolgálatot az egyházközségben el-
sõsorban a kántor szervezi és vezeti, amely feladatban
mások is segítik.

Egyházzenei szolgálat a gyülekezetben

35.§ (1) A kántor feladatai a gyülekezetben:

a) vezeti a gyülekezeti éneklést, ellátja a hangszeres

szolgálatot az istentiszteleteken és egyéb alkalma-
kon,

b) tanítja az énekeket,
c) tevékenyen közremûködik a gyülekezet liturgiai

életében.

(2) A kántor lehetõség szerint ellátja a következõ felada-
tokat is:

a) szervezi és vezeti a felnõtt-, ifjúsági- és gyermek-

kart, valamint hangszeres együttest,

b) gondoskodik az egyházközségi alkalmak zenei mû-

soráról,

c) szervezi a zenés áhítatokat és egyházzenei hangver-

senyeket az évi egyházközségi munkaterven belül.

36.§ Az egyházközség a kántort a helyi igények és lehe-
tõségek szerinti feladatok elvégzésére írásban bízza meg.

2005. évi V. törvény

A kántori feladatok több személy között (így kántor,
énekvezetõ, orgonista, karvezetõ, zenekar vezetõje) is
feloszthatók. Ebben az esetben mindenki a maga, írásban
is meghatározott feladatköréért felelõs.

37.§ Az egyházközségben folyó egyházzenei szolgálat
személyi és tárgyi feltételeit az egyházközség elnöksége
és presbitériuma biztosítja:

a) gondoskodik a kántori állás betöltésérõl,
b) biztosítja az évi költségvetésben az egyházzenei

munkához szükséges összeget,

c) biztosítja az évi költségvetésben az egyházközség

kántorainak és kántorjelöltjeinek továbbképzését
segítõ összeget,

d) gondoskodik a szükséges hangszerekrõl és az egy-

házközség birtokában lévõ hangszerek karbantar-
tásáról.

38.§ A kántor tevékenysége más egyházi szolgálattal,
így hitoktatói, diakóniai és adminisztratív munkakörök-
kel is összekapcsolható.

39.§ A kántor szakmai szempontból az országos egy-
házzenei bizottság felügyelete alá tartozik.

40.§ A kántor megválasztásánál a jelölt egyházzenei
képzettségét és gyakorlatát, valamint emberi alkalmassá-
gát is figyelembe kell venni.

41.§ A megválasztott kántort a gyülekezeti lelkész is-
tentisztelet keretében iktatja be.

Egyházzenei szolgálat az egyházmegyében

42.§ Az egyházmegyében az egyházzenei ügyek felügye-
letére és szervezésére zenei felelõs választható. Több
egyházmegyének lehet közös zenei felelõse.

43.§ Az egyházmegyei zenei felelõs

a) egyházzenei ügyekben tanácsadó, szervezõ és el-

lenõrzõ munkát végez, segíti az egyházközségek-
ben végzett egyházzenei szolgálat személyi, anyagi
és tárgyi kérdéseinek megoldását,

b) szorgalmazza és segíti a kántorok és a lelkészek

zenei és liturgiai képzését, illetve továbbképzését,

c) szervezi az egyházmegyei kántortalálkozókat, kép-

zéseket és továbbképzéseket, az énekkari találko-
zókat és egyházzenei táborokat,

d) közvetít az országos egyházzenei bizottság és az

egyházmegye egyházközségei között az egyházze-
nei kérdésekben.

Országos egyházzenei szolgálat

44.§ (1) Az egyházzenei szolgálat országos tervezése,
szervezése, irányítása és az egyházzenei kiadványok elõ-
készítése az országos egyházzenei bizottság feladata.
(2) Az országos egyházzenei bizottság tagjairól és felada-
tairól külön jogszabály rendelkezik.

VIII. fejezet

Gusztáv Adolf Segélyszolgálat

45.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban az
egyházközségek egymást kölcsönösen segítõ szeretet-
munkáját a Gusztáv Adolf Segélyszolgálat végzi, ezzel is
kifejezve az egyházközségek és intézmények egységét és
összetartozását.
(2) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladata az építkezõ,
renováló, újonnan alakuló és a szórványegyházközségek
meghatározott célú támogatása.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat munkáját az egyház-
községekben, az egyházmegyékben, az egyházkerületek-
ben és az országos egyház önkormányzati szintjén végzi.

46.§ (1) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat ügyeinek inté-
zésére az egyházmegyék és az egyházkerületek közgyûlé-
sei felelõst választanak, aki munkájáról a közgyûlésnek
beszámol, munkáját a közgyûlés hagyja jóvá.
(2) Az egyházmegyék és az egyházkerületek által megvá-
lasztott felelõsök alkotják a Gusztáv Adolf Segélyszolgá-
lat Tanácsát. Hatáskörébe tartozik a Gusztáv Adolf Se-
gélyszolgálat munkájának tervezése, szervezése és irá-
nyítása, a segélyek összegének elosztása. A Tanács saját
tagjai közül országos elnököt választ, aki a zsinatnak szá-
mol be.
(3) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat Tanácsát szükség
szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.
(4) A külföldi testvérszervezetekkel a kapcsolatot a
Gusztáv Adolf Segélyszolgálat országos elnöke tartja.
(5) A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat pénzkezelését az or-
szágos számvevõszék ellenõrzi.

47.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat bevételi forrásai:

a) a templomokban és istentiszteleti helyiségekben e

célra kötelezõen kitett perselyek,

b) minden egyházközségben és részeiben évenként

megtartandó offertóriumok és gyûjtések,

c) magánszemélyek és testületek adományai, valamint
d) az a-c) pontokban felsoroltak kamatai.

48.§ A Gusztáv Adolf Segélyszolgálat feladatainak rész-
letes szabályait országos szabályrendelet rögzíti.

Az egyházi szolgálat külön területeirõl

IX. fejezet

A börtönlelkészi szolgálat

49.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház – a Magyar
Köztársaság jogszabályainak megfelelõen – a büntetés-
végrehajtási intézetekben börtönlelkészi szolgálatot szer-
vez. A börtönlelkészi szolgálat elsõdleges célja a fogva-
tartottak lelkigondozása, hitébresztés, és a hit megélésé-
hez közösség kialakítása.

50.§ A börtönlelkészi szolgálat feladata a hitéleti tevé-
kenység végzése, így különösen

a) istentiszteletek, bibliaórák tartása és hitoktatás,
b) egyéni és közösségi lelki gondozás, rendszeres fo-

gadóórák tartása,

c) életvezetési, valláserkölcsi oktatás és tanácsadás,
d) a fogvatartottak kérésére kazuális és egyéb szolgá-

latok elvégzése.

51.§ A börtönlelkész a lelkipásztori szolgálatot a lelké-
szi esküben vállalt és a szolgálati törvényben foglalt elõ-
írások szerint végzi. Lelkészi tevékenysége kizárólag egy-
házi irányítás, felügyelet alatt áll, de szolgálatában be-
tartja a büntetés-végrehajtási intézet mûködési rendjére
vonatkozó szabályokat, együttmûködik az intézet pa-
rancsnokával és dolgozóival.

52.§ A börtönlelkészt az országos presbitérium választja.

X. fejezet

A tábori lelkészi szolgálat

53.§ A tábori lelkészi szolgálatról külön törvény rendel-
kezik.

XI. fejezet

A kommunikáció eszközei az egyház szolgálatában

54.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház a kultúr-
parancs (1 Móz 1,28), valamint a missziói parancs (Mt
28,19–20) értelmében, a reformátori örökség szellemé-
ben – szolgálata betöltése érdekében – felhasználja a kor-
szerû technika eszközeit, az írott és elektronikus sajtót
(továbbiakban: sajtó). A Magyarországi Evangélikus Egy-
ház sajtószolgálatának célja: tájékoztatás, hitébresztés,
tanítás és nevelés.
(2) A sajtószolgálat evangélikus jellegét a Magyarországi
Evangélikus Egyház bibliai és hitvallási alapokon nyugvó
értékrendje biztosítja. Ennek érvényesítéséért az illeté-
kes szerkesztõ felel, aki munkáját az országos sajtóbi-
zottsággal összhangban végzi.
(3) A Magyarországi Evangélikus Egyház feladata a sajtó-
szolgálatához szükséges anyagi és személyi feltételek
biztosítása, szakemberek képzése.

55.§ Az országos sajtóbizottság feladatairól és tagjairól
külön jogszabály rendelkezik.

Evangélikus kiadványok

56.§ (1) Az evangélikus egyházi szervezetek végezhet-
nek lap- és könyvkiadást, valamint forgalmazást.
(2) Az egyházon belüli információáramlás és a történeti
regisztráció érdekében a Magyarországi Evangélikus Egy-
házon belül megjelent minden kiadványból a felelõs kia-
dónak köteles példányt kell eljuttatnia az Országos Evan-
gélikus Könyvtárba és az Evangélikus Hittudományi
Egyetem Könyvtárába.

Közszolgálati mûsorszolgáltató eszközök

57.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház él a közszol-
gálati mûsorszolgáltató eszközök nyújtotta lehetõségek-
kel az állami törvények által biztosított keretek között.
Az országos sajtóbizottság egyházi szakértõket delegál a
közszolgálati mûsorszolgáltató eszközök által készítendõ
vallási mûsorok szerkesztõségébe.

Egyéb tájékoztatási eszközök felhasználása

58.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház és annak
szervezetei a közszolgálati mûsorszolgáltató eszközök
mellett igénybe vehetnek egyéb tájékoztatási eszközöket
is, melyek segítik szolgálatukat, és összhangban vannak
az alapvetõ rendelkezésekkel.

Sajtószolgálat az egyházközségekben

59.§ Az egyházközségek presbitériumának feladata a
helyi körülményeknek megfelelõen megszervezni a sajtó-
szolgálatot (az iratterjesztést, a könyv-, dia-, videóköl-
csönzést), valamint kapcsolatot tartani a helyi sajtóval.

XII. fejezet

Az egyházi gyûjtemények

A gyûjteményi anyagok és kezelésük

60.§ (1) Az egyházi önkormányzatok, intézményeik,
valamint az egyházi egyesületek és alapítványok (a to-
vábbiakban e fejezeten belül: egyházi szervezetek) jogi
felelõsséggel tartoznak a tulajdonukban levõ vagy náluk
letétbe helyezett hivatalos iratok, nyomtatott kiadvá-
nyok, mûvészeti alkotások, az épített környezetre – külö-
nösen a hatályos mûemlékvédelmi törvénnyel és határo-

2005. évi V. törvény

zatokkal védett mûemlékekre – vonatkozó forrásanyagok
és tervdokumentációk, valamint egyéb tárgyi, írásos, il-
letve audiovizuális emlékek (a továbbiakban: gyûjtemé-
nyi anyagok) megõrzéséért és kezeléséért.
(2) Az egyházi önkormányzatok és intézményeik gyûjte-
ményi anyagaik megõrzését és kezelését végezhetik

a) önálló intézményként mûködõ, jogi személyiség-

gel rendelkezõ gyûjteményekben,

b) a saját szervezetükön belüli szervezeti egységként

mûködõ gyûjteményekben,

c) saját szervezetük keretei között.

(3) Az önálló intézményként mûködõ, jogi személyiség-
gel rendelkezõ gyûjteményekrõl külön törvény is rendel-
kezik.

Az egyházi gyûjtemények feladatai

61.§ (1) Az evangélikus egyházi gyûjtemények:

a) a könyvtárak,
b) a levéltárak,
c) a muzeális gyûjtemények.

(2) Az evangélikus könyvtárak gyûjtik, õrzik, gondozzák,
feltárják, illetve hozzáférhetõvé teszik a magyarországi
evangélikusság múltjára és jelenére, általában a keresz-
tyén és különösen a lutheránus egyházakra és az egyete-
mes protestantizmusra vonatkozó – elsõsorban nyomta-
tásban megjelent – irodalmat.
(3) Az evangélikus levéltárak gyûjtik, õrzik, gondozzák
és a kutatás számára hozzáférhetõvé teszik azokat az egy-
házi és más eredetû, az egyházi történetírás és az épített
örökség megõrzése szempontjából fontos forrásanyago-
kat, amelyek az egyes egyházi szervezetekben keletkez-
tek, illetve amelyeket egyházi vagy magánszemélyek az
egyház számára irathagyatékként átadtak.
(4) Az evangélikus muzeális gyûjtemények feladata az –
elsõsorban evangélikus – egyháztörténet, egyházmûvészet
és közmûvelõdés tárgyi, írásos, nyomtatott, illetve audio-
vizuális emlékeinek gyûjtése, nyilvántartása, megõrzése
és restaurálása, tudományos feldolgozása és publikálása,
valamint kiállításokon és más módon történõ bemutatása.

Az egyházi gyûjtemények szakmai felügyelete

62.§ (1) Az evangélikus egyházi gyûjtemények az állami
és egyházi jogszabályok rendelkezései szerint mûködnek.
(2) Az evangélikus könyvtárak és könyvtári anyagok szak-
mai felügyeletét az Evangélikus Országos Könyvtár igaz-
gatója, az evangélikus levéltárak és levéltári anyagok szak-
mai felügyeletét az Evangélikus Országos Levéltár igaz-
gatója, az evangélikus muzeális gyûjtemények és egyéb
muzeális értékek szakmai felügyeletét az Evangélikus
Országos Múzeum igazgatója mint ágazatvezetõ látja el.
Az illetékes ágazatvezetõ javaslatára egy-egy fenntartó

szervezet – indokolt esetben – gyûjteményének szükség-
leteire központi anyagi támogatást kaphat.
(3) A gyûjtemények mûködését és az ágazatvezetõk mun-
káját a gyûjteményi tanács felügyeli és hangolja össze. A
gyûjteményi tanács országos bizottságként mûködik.
Ágazatvezetõ nem lehet a gyûjteményi tanács elnöke.
(4) Az ágazatvezetõk munkáját az egyházmegyei gyûjte-
ményi felelõsök segítik.

A gyûjteményekkel kapcsolatos vegyes rendelkezések

63.§ (1) Veszélyeztetett gyûjteményi anyagok országos
gyûjteményben való biztonságos megõrzésérõl – a tulaj-
donjog fenntartása mellett – az illetékes ágazatvezetõ ja-
vaslatára a gyûjteményi tanács rendelkezik.
(2) Egyházi szervezetek összevonása, társítása, megszû-
nése esetén a jogutód szervezet köteles gondoskodni a
gyûjtemények és gyûjteményi anyagok elhelyezésérõl és
gondozásáról. Ilyen esetekben, valamint a gyûjtemények
vezetõjének változása esetén a gyûjteményi anyagok át-
adása a felettes egyházi önkormányzat felügyelete mel-
lett történik.
(3) A gyûjteményekre és gyûjteményi anyagokra vonat-
kozó – törvényben nem szabályozott – rendelkezéseket
országos szabályrendelet rögzíti.

XIII. fejezet

Az egyesületekrõl és egyletekrõl

Az egyházi egyesületek és egyletek

64.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai, vala-
mint önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezetei
közös feladataik szolgálatára, közös érdekeik védelmére
evangélikus egyházi egyesületeket, illetve evangélikus
egyházi egyleteket hozhatnak létre. Ezek mûködési cél-
juk, munkaterületük és mûködési feltételeik tekinteté-
ben az egyházzal, annak testületeivel és tisztségviselõivel
szoros kapcsolatban tevékenykednek.

65.§ Az evangélikus egyházi egyesületek a hatályos álla-
mi törvényekben elõírt feltételek mellett jönnek létre és
mûködnek, önálló jogi személyiséggel és alapszabállyal
rendelkeznek, melyben az egyházhoz való tartozásukat
kinyilvánítják.

66.§ Egyházi egyletnek tekintendõ minden egyházi célú
tömörülés, amely evangélikus egyházi önkormányzat ke-
retében mûködik, jogi személyiséggel nem, de mûködési
szabályzattal rendelkezik. Az egylet mûködési szabályza-
tát az illetékes egyházi önkormányzat hagyja jóvá.

Az egyházi szolgálat külön területeirõl

Az evangélikus egyházi egyesületek

67.§ Valamely egyesület egyházi egyesületként való el-
ismerése úgy történik, hogy az elismerést kívánó egyesü-
let, illetve annak alapítói kérelemmel fordulnak ahhoz az
egyházi önkormányzathoz, amelynek illetékességi terüle-
tén mûködnek, illetve mûködni kívánnak. A kérelem tar-
talmazza az egyesület alapszabályát, valamint az egyházi
önkormányzat szolgálatával való összhangjának és
együttmûködésének módját. Az evangélikus egyházi
egyesületként való elismerést az illetékes egyházi önkor-
mányzat presbitériumának javaslata alapján a közgyûlés
adja meg.

68.§ Az illetékes egyházi önkormányzatok, és ezek je-
lentései alapján az országos iroda az egyesületekrõl, azok
képviselõirõl és a kialakított kapcsolatokról nyilvántar-
tást vezetnek.

69.§ Az egyházi egyesület megszûnését köteles az egye-
sület, illetve képviselõje az illetékes egyházi önkormány-
zatnak 2 hónapon belül bejelenteni.

70.§ A már létezõ egyesületek evangélikus jellegük elis-
merését a törvény rendelkezései alapján a hatálybalépés
után kérhetik.

71.§ Egyesületek az „evangélikus” jelzõt saját megneve-
zésükben csak a 67.§-ban meghatározott testület jóváha-
gyásával használhatják.

72.§ Az egyházi egyesületek az illetékes egyházi önkor-
mányzat presbitériumának és az illetékes püspöknek a
jóváhagyásával egyesületi lelkészt alkalmazhatnak.

A nem evangélikus egyházi, illetve nem egyházi egyesületek

73.§ Az egyház önkormányzatai a nem evangélikus egy-
házi, illetve a nem egyházi egyesületekkel a bármelyik fél
részérõl kezdeményezett együttmûködés kölcsönös felté-
teleit rögzítõ, külön megállapodásban rendezik kapcsola-
taikat.

74.§ Ökumenikus jellegû egyesületnél ennek ökumeni-
kus egyházi elkötelezettségét az írásos megállapodásban
rögzíteni kell.

XIV. fejezet

Záró rendelkezések

75.§ (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát
veszti az egyházi szolgálat külön területeirõl szóló, több-
ször módosított 1997. évi V. törvény 1-34.§-a, 39-73.§-a
és 75-80.§-a, valamint az egyház intézményeirõl és egye-
sületeirõl szóló, többször módosított 1997. évi VIII. tör-
vény 55-56.§-a, 58-67.§-a, 69-70.§-a, 72.§-a, 74-98.§-a.

2005. évi V. törvény

2005. ÉVI VI. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZI JOGSZABÁLYOKRÓL

1.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház általánosan

kötelezõ jogi elõírásait törvények és szabályrendeletek
állapítják meg.

2.§

(1) Törvények rendelkeznek a Magyarországi Evan-

gélikus Egyház életének, szervezetének, mûködésének
alapelveirõl, valamint minden egységesen szabályozandó
alapvetõ kérdésrõl. Többek között törvényt kell alkotni
az egyház szolgálatáról, szervezetérõl, gazdálkodásáról,
intézményeirõl, jogszolgáltatásáról, a jogalkotásról, az
egyházi oktatásról, az egyházi szeretetszolgálatról, a
szolgálatra való felkészítésrõl, valamint a Magyarországi
Evangélikus Egyház éves költségvetésérõl.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeit a
zsinat alkotja és lépteti hatályba.
(3) Hatályos törvényt csak törvény módosíthat. A Ma-
gyarországi Evangélikus Egyházról szóló 1997. évi I. tör-
vény, az egyház szervezetérõl és igazgatásáról szóló
2005. évi IV. törvény 103-126.§, valamint e törvény mó-
dosításához az összes zsinati tag kétharmadának egyetér-
tõ szavazata szükséges.
(4) Törvénykezdeményezési jog illeti meg a zsinati tagot
és a zsinati bizottságot, valamint az országos presbitériu-
mot.

3.§

(1) A törvényt, zsinati határozatot az egyház hiva-

talos lapjában kell kihirdetni. A hitelesített törvényt és a
zsinati határozatot a zsinat elnökei eljuttatják az orszá-
gos elnökséghez, amely gondoskodik az egyház hivatalos
lapjában 21 napon belül történõ megjelenésérõl.
(2) A zsinat által alkotott törvények és határozatok – el-
térõ rendelkezés hiányában – a kihirdetésükkel lépnek
hatályba.

4.§

(1) Minden olyan egységesen szabályozandó kér-

désrõl, amely a törvénynél részletesebb szabályozást igé-
nyel, a törvényi alapelveknek megfelelõen az országos
presbitérium alkot szabályrendeletet.
(2) Minden közgyûlés saját hatáskörében – a Magyaror-
szági Evangélikus Egyház törvényeivel és a magasabb
egyházkormányzati szintek szabályrendeleteivel összhang-
ban – szabályrendeletet alkothat.
(3) Törvény kötelezõen is elõírhatja szabályrendelet meg-
alkotását.

5.§

(1) A szabályrendeletek törvényességi ellenõrzését

a közvetlen felettes egyházkormányzati szint elnökségé-
bõl és ügyészébõl álló testület gyakorolja. A testület tag-
jainak érintettsége esetén helyettesük jár el. Az egyház-
megyei elnökség e feladatát jogász bevonásával látja el.
Az országos szabályrendeleteket a zsinat ellenõrzi.

(2) A megalkotott szabályrendeletet a jogalkotó testület
elnöksége 14 napon belül eljuttatja a felettes egyházkor-
mányzati szint elnökségének. Az ellenõrzést végzõ testü-
let 30 napon belül, a zsinat soron következõ ülésén tár-
gyalja a szabályrendeletet. Ha a soron következõ ülésre
szabályszerûen nem lehet elõkészíteni a szabályrendelet
tárgyalását, azt a következõ ülésen kell megtárgyalni.
(3) Az ellenõrzést végzõ testület a szabályrendeletet ha-
tárnap megjelölésével részben vagy egészben hatályon kí-
vül helyezi, ha az belsõ ellentmondásokat tartalmaz, vagy
ellentmondásban van valamely magasabb szintû egyházi
vagy állami jogszabállyal. Az ellentmondó jogszabályi
helyeket tételesen meg kell jelölni. A döntésrõl 14 napon
belül értesítik az érintett testület elnökségét.
(4) A szabályrendelet a hatályba léptetés idõpontjától a
hatályon kívül helyezésig hatályban van.
(5) A hatályon kívül helyezõ döntéssel szemben az érin-
tett egyházkormányzati szint elnöksége, presbitériuma
vagy közgyûlése a zsinathoz fordulhat felülbírálatért. A
zsinat döntéséig a szabályrendelet nem lép újra hatályba.
(6) A zsinat bármely szabályrendelet vagy szabályzat tör-
vényességi ellenõrzését magához vonhatja. E tekintetben
kezdeményezési joga van a 2.§ (4) bekezdésében megje-
lölteken kívül az országos ügyésznek is.

6.§

(1) Vitatott esetben a Magyarországi Evangélikus

Egyház jogszabályainak értelmezését a zsinat egyik elnö-
kébõl, az egyházi bíróság elnökébõl és az országos ügyész-
bõl álló jogértelmezõ testület végzi.
(2) A jogszabály-értelmezés a hatályos jogszabályok ke-
retei között történik, azokon túl nem terjeszkedhet, új jo-
gi normát nem állapíthat meg. Amennyiben a testület
szükségesnek látja, ajánlást tehet az arra illetékes testü-
letnek jogszabály megalkotására, módosítására vagy ha-
tályon kívül helyezésére.
(3) A jogértelmezõ testület döntése mindenkire kötele-
zõ.

7.§

(1) A jogszabály-értelmezésre minden egyháztag

és egyházi testület kérhet. A jogértelmezõ testület tagjai
maguk is kezdeményezhetnek jogszabály-értelmezést.
(2) A jogszabály-értelmezésre vonatkozó indítványt a zsi-
nati irodához kell benyújtani. Az indítványnak a kérelem
alapjául szolgáló ok megjelölése mellett konkrét kérdést
kell tartalmaznia.
(3) Az egyházmegyei, egyházkerületi és országos elnök-
ség által benyújtott indítványt a jogértelmezõ testület ér-
demi vizsgálat után a kérelem beérkezésétõl számított 15
napon belül megválaszolja. Más indítvány esetén tevé-
kenységét nem köti határidõ.
(4) A jogszabály-értelmezésre vonatkozó indítványt – a
(3) bekezdésben meghatározottak indítványait kivéve – a
jogértelmezõ testület érdemi vizsgálat nélkül is elutasít-
hatja.
(5) A jogértelmezõ testület döntésérõl a kérelmezõt és az

érintetteket írásban értesíti. Amennyiben szükségesnek
látja, a jogszabály-értelmezést megjelentetheti a Magyar-
országi Evangélikus Egyház hivatalos lapjában is.
(6) A kérelemre adott válasz megküldésérõl, illetve a hi-
vatalos lapban történõ közzétételrõl a zsinat elnöke gon-
doskodik.
(7) A jogértelmezõ testület ügyrendjét maga alakítja ki.

8.§

E törvény a 2006. évi általános tisztújítás során

megválasztott zsinat hivatalba lépésekor, de legkésõbb
2006. december 15-én lép hatályba, ezzel egyidejûleg ha-
tályát veszti az egyház jogalkotásáról szóló, többször mó-
dosított 1997. évi VI. törvény.

2005. évi VI. törvény

2005. ÉVI VII. TÖRVÉNY

A VÁLASZTÁSOKRÓL

ÉS A SZAVAZÁSRÓL

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

E törvény rendelkezéseit az egyházközségi közgyû-

lés, képviselõ-testület és presbitérium, az egyházmegyei
közgyûlés és presbitérium, az egyházkerületi közgyûlés,
illetve az országos presbitérium (a továbbiakban együtte-
sen: egyházi testület) döntéseinél kell alkalmazni. Az
egyház bármely más, egyházi törvényben szereplõ testü-
lete a döntéseit – ha jogszabály vagy saját szabályzat el-
térõen nem rendelkezik – szintén e törvény választási és
szavazási szabályainak alkalmazásával hozza.

I. fejezet

Választó és szavazati jog

és a választhatóság feltétele

2.§

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyházban vá-

lasztó és szavazati joga annak a nagykorú egyházközségi
tagnak van, aki egyházközsége nyilvántartásában (válasz-
tói névjegyzék) szerepel. A választói névjegyzék összeál-
lításáról – a helyi sajátosságok figyelembevételével meg-
határozott feltételek alapján – az egyházközség elnöksége
évente legkésõbb a zárszámadás határnapjáig gondosko-
dik, és két hétig az egyházközség helyiségében hozzáfér-
hetõvé teszi. A névjegyzék vitás kérdéseirõl a presbitéri-
um dönt.
(2) Az egyházközségi választásoknál a választójog általá-
nos és egyenlõ.
(3) A magasabb egyházkormányzati szintek tisztségvise-
lõinek és testületeinek, illetve az egyházi bíróság és a zsi-
nat tagjainak választásánál az egyházközségi tagok szava-
zati joga közvetetten érvényesül. Ezt a jogukat az egyház-
községi közgyûlések által leadott szavazatokon vagy a
magasabb egyházkormányzati szintek közgyûléseinek
küldöttein keresztül gyakorolják.
(4) A magasabb egyházkormányzati szintek közgyûlési
tagjainak szavazati joga egyenlõ. Egy szavazati joga van
egy közgyûlési tagnak akkor is, ha több minõségében is
tagja a közgyûlésnek.
(5) Az egyházmegyei és az egyházkerületi elnökség tag-
jai, valamint az országos felügyelõ választásánál minden,
a hivatalos országos egyházi névtárban szereplõ, az érin-
tett egyházi önkormányzat területén mûködõ egyházköz-
séget legalább egy szavazat illet meg. Azt az egyházköz-
séget, amelyben több, az egyházközség által díjlevél alap-
ján fenntartott lelkészi állás van, azok számával meg-
egyezõ, de legfeljebb három szavazat illet meg. A válasz-
tó közgyûlés idején több mint hat hónapja betöltetlen
második és harmadik lelkészi állást a szavazatok szem-

pontjából nem szabad figyelembe venni. Az egyházköz-
ség szavazatait megosztani nem lehet. Az országos egy-
házi névtár naprakész állapotáért az országos presbitéri-
um felel.

3.§

(l) Egyházi tisztségre – ha törvény eltérõen nem

rendelkezik – csak rendezett életvitelû, konfirmált, nagy-
korú egyházközségi tag választható meg, ha egyébként a
tisztség betöltéséhez megkívánt többi feltételnek eleget
tesz. Nem lelkész egyháztag ugyanazt a tisztséget vagy
választott testületi tagságot ugyanazon az egyházkor-
mányzati szinten egyidejûleg több egyházi önkormány-
zatban nem töltheti be.
(2) A lelkészi képesítéshez kötött tisztségekre csak a Ma-
gyarországi Evangélikus Egyház lelkészeinek nyilvántar-
tásában szereplõ lelkészek választhatók.

II. fejezet

Választási ciklusra történõ választás

4.§

(1) A lelkészt határozott vagy határozatlan idõre,

illetve törvényben meghatározott esetekben ciklusra, a
püspököt határozatlan idõre választják. Minden más egy-
házi tisztségre, valamint testületi tagságra a választással
kapott megbízás (mandátum) egy ciklusra szól.
(2) A választási ciklus idõtartama hat év.
(3) Az egyházközségekben a nemlelkészi tisztségviselõk,
a presbitérium és a képviselõ-testület mandátuma az új
tisztségviselõk, presbitérium, illetve képviselõ-testület
beiktatásával szûnik meg.
(4) Az egyházközségnél magasabb egyházkormányzati
szinteken a közgyûlések mandátuma az új közgyûlés
megalakulásával, a tisztségviselõk és a testületek mandá-
tuma az új tisztségviselõk és testületek beiktatásával
szûnik meg.
(5) A tisztségviselõk és testületi tagok újraválaszthatók.
(6) Választási ciklus közben megüresedett helyre történt
választás a ciklus végéig érvényes.
(7) Nem szükséges rendkívüli választás kiírása, ha a
megüresedett tisztségre az általános tisztújítás keretében
történõ választás e törvény 6.§-ában meghatározott ha-
táridejéig kevesebb mint két év van hátra. A választás el-
halasztásáról az illetékes egyházi önkormányzat elnöksé-
gének javaslata alapján a presbitérium, országos tisztség-
viselõk esetén – a presbitérium jegyzõinek kivételével – a
zsinat dönt.

5.§

Ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a megvá-

lasztott tisztségviselõket az õket megválasztó testület
ülésén, a testületi tagokat a testület alakuló ülésén tett
esküvel iktatják be. Az iktatás tényét az elnökség írásban
közli a felettes egyházkormányzati szint elnökségével.
Akit arra a tisztségre választanak meg, amelyet az elõzõ
ciklusban is betöltött, nem kell újabb esküt tennie.

III. fejezet

Általános tisztújítás

6.§

(1) Hat évenként általános tisztújítást kell tartani,

melynek során – az egyházközség nemlelkészi tisztségvi-
selõinek és az egyházközségi presbitérium tagjainak vá-
lasztásával kezdve – újra kell választani a magasabb egy-
házkormányzati szintek közgyûléseinek küldötteit, pres-
bitériumait és – a püspökök kivételével -tisztségviselõit,
az egyházi bíróság és a zsinat tagjait.
(2) Az általános tisztújítást úgy kell ütemezni, hogy az
egyházközségekben a tisztújítás évében legkésõbb márci-
us 31-ig történjen meg az új presbitérium és az egyház-
község küldötteinek megválasztása, továbbá a szavazat
leadása az egyházmegyei elnökségi jelöltekre és az orszá-
gos felügyelõjelöltekre, június 30-ig pedig a szavazat le-
adása az egyházkerületi felügyelõjelöltekre. Abban az
egyházközségben, amelyben képviselõ-testület mûködik,
ennek tagjait a presbitérium tagjaival egy idõben kell
megválasztani.
(3) Az új egyházmegyei közgyûlés megalakulásának, az
egyházmegyei elnökség beiktatásának, az egyéb tisztség-
viselõk megválasztásának és beiktatásának, valamint a
magasabb egyházkormányzati testületekbe delegált kül-
döttek megválasztásának az általános tisztújítás évében
legkésõbb június 30-ig meg kell történnie.
(4) Az új egyházkerületi közgyûlés megalakulásának, az
egyházkerületi felügyelõ beiktatásának, az egyéb tiszt-
ségviselõk megválasztásának és beiktatásának az általá-
nos tisztújítás évében legkésõbb szeptember 30-ig meg
kell történnie. E határidõig a nem egyházkormányzati
testületek zsinati küldötteit is meg kell választani.
(5) A zsinat megalakulásának és – az országos presbité-
rium jegyzõi és az országos irodaigazgató kivételével – az
országos egyházi tisztségviselõk megválasztásának és be-
iktatásának az általános tisztújítás évében november 30-
ig, az országos presbitérium megalakulásának az általá-
nos tisztújítás évében legkésõbb december 15-ig meg kell
történnie. Az országos presbitérium jegyzõit a testület
alakuló ülésén választják meg. Az országos irodaigazga-
tót az általános tisztújítás évét követõ évben a zsinat az
évi utolsó ülésszakán kell megválasztani úgy, hogy a hi-
vatal átadása december 31-ig megtörténhessen.
(6) Az országos munkaági bizottságok tagjait úgy kell
megválasztani, hogy az alakuló ülés az általános tisztújí-
tás évét követõ március 15-ig összehívható legyen.
(7) Az illetékes önkormányzati szintek presbitériumai
gondoskodnak arról, hogy az általános tisztújítás évét kö-
vetõ június 30-ig megtörténjen az intézmények igazgató-
tanácsi tagjainak megválasztása és a testület megalakulá-
sa.

IV. fejezet

Tisztségviselõk és testületi tagok

mandátumának megszûnése

7.§

Az egyházi tisztségviselõk és testületi tagok mandá-

tuma a megbízatás lejártakor, továbbá elhalálozás, lemon-
dás, visszahívás, jogerõs bírósági végzés folytán és egyéb,
jogszabályban meghatározott esetekben szûnik meg.

8.§

A lemondás írásban nyújtandó be az illetékes egy-

házi önkormányzat elnökségéhez, illetve szóban tehetõ
meg az illetékes egyházi önkormányzat közgyûlésének
vagy presbitériumának ülésén. Amennyiben a lemondás-
ban külön dátum nincs megjelölve, a mandátum a le-
mondólevél keltezésében megjelölt naptól, illetve a szó-
beli bejelentés idõpontjától tekintendõ megszûntnek.

9.§

(1) Az egyházmegyei és egyházkerületi elnökség

tagjai, valamint az országos felügyelõ kivételével, bármely
egyházi tisztségviselõ vagy testületi tag visszahívásáról
az illetékes választó testület dönt. Ha törvény eltérõen
nem rendelkezik, a visszahíváshoz a választó testület
több mint felének egyetértõ szavazata szükséges. A vissza-
hívásról döntõ szavazást el kell rendelni, ha az illetékes
választó testület tagjainak legalább ötöde írásban ezt ké-
ri. Egyházközségi közgyûlés által megválasztott nemlel-
készi tisztségviselõk és testületi tagok visszahívását a
presbitérium is kezdeményezheti. Az errõl döntõ szava-
zást el kell rendelni, ha a presbitérium tagjainak legalább
ötöde írásban ezt kéri. Lelkészi állás egyházközség által
történõ felmondását külön törvény szabályozza.
(2) Az egyházmegyei és egyházkerületi elnökség tagjai,
valamint az országos felügyelõ visszahívásáról a választó
egyházközségek közgyûlései döntenek. A visszahíváshoz
a választásra jogosult egyházközségek szavazatainak
több mint fele szükséges. A visszahívást az illetékes egy-
házi önkormányzat közgyûlése kezdeményezheti. Az er-
rõl döntõ szavazást el kell rendelni, ha a közgyûlés tagjai-
nak legalább ötöde írásban ezt kéri.
(3) A visszahívást törvény másképp is szabályozhatja.

V. fejezet

Választási panaszok

10.§ A választási eljárásokkal kapcsolatos panaszokat
külön törvény szerint kell elbírálni.

2005. évi VII. törvény

MÁSODIK RÉSZ

A GYÜLEKEZETI LELKÉSZ VÁLASZTÁSA

VI. fejezet

Gyülekezeti lelkészi állás betöltésének elõkészítése

11.§ (1) A lelkészi állás megüresedésétõl számított 21
napon belül az egyházmegye elnöksége az egyházközség-
ben presbiteri ülést hív össze írásban, személyre szóló
meghívással. A presbiteri ülésen az esperes vagy az egy-
házmegyei felügyelõ elnököl.
(2) A presbiteri ülésen az elnök:

a) megállapítja a lelkészi állás megüresedését, beje-

lenti intézkedéseit, megállapítja és jegyzõkönyvbe
véteti, hogy a lelkészi javadalomból mi illeti meg a
volt lelkészt, illetõleg jogutódait, valamint megál-
lapítja az eltávozó, a nyugalomba vonuló vagy el-
halálozott lelkésznek esetlegesen fennálló saját
köztartozásait;

b) megállapítja a választói névjegyzék érvényességét,

szükség esetén elrendeli pótlását (felülvizsgálatát);

c) ismerteti a gyülekezeti lelkész alkalmazására vo-

natkozó rendelkezéseket;

d) felolvastatja a korábbi díjlevelet, és megszövegez-

teti az újat.

(3) A presbiteri ülés javaslatot tesz a közgyûlésnek a lel-
készi állás betöltésének módjára, amely jelenthet:

a) jelölést követõ választást,
b) pályázatot követõ választást.

(4) A presbiteri ülés esetlegesen tárgyal a jelöltekrõl is.

VII. fejezet

A lelkészi állás betöltésének módjáról döntõ

közgyûlés

12.§ (1) A presbiteri ülés után 21 napon belül lelkész-
választást elõkészítõ egyházközségi közgyûlést kell ösz-
szehívni. A közgyûlésen az esperes vagy az egyházmegyei
felügyelõ elnököl.
(2) A lelkészválasztást elõkészítõ közgyûlés megvitatja
és elfogadja a presbitérium által megszövegezett díjleve-
let. Ezt követõen kell a díjlevelet az egyházmegyei, majd
az egyházkerületi elnökségnek jóváhagynia.
(3) A lelkészválasztást elõkészítõ közgyûlés dönt a pres-
bitérium javaslatáról a lelkészi állás betöltésének módjá-
val kapcsolatban. Ha a közgyûlés a jelölés mellett dönt,
ajánlásokat tehet a jelöltek személyére.

VIII. fejezet

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás jelölés útján

történõ betöltése esetén

13.§ (1) Amennyiben az egyházközség a lelkészt jelölést
követõen kívánja megválasztani, az egyházmegyei elnökség
a közgyûlés által megjelölt határidõig, de legfeljebb 90
napon belüli idõpontra az egyházközségben jelölõ presbi-
teri ülést hív össze írásban, személyre szóló meghívással.
A presbiteri ülésen az esperes vagy az egyházmegyei fel-
ügyelõ elnököl. Amennyiben a lelkészválasztást elõkészí-
tõ közgyûlés után legfeljebb 3 jelölt marad, a jelöléssel
kapcsolatban újabb presbiteri ülést nem kell tartani.
(2) A jelölõ presbiteri ülés javaslatot tesz legfeljebb há-
rom lelkész személyére. A jelölésnél figyelembe veszi a
lelkészválasztást elõkészítõ közgyûlésen szóban elhang-
zott vagy az egyházközség tagjaitól írásban benyújtott
személyi javaslatokat, illetve elfogadhatja az esperes vagy
a püspök által javasolt lelkész személyét is.

14.§ (1) Érvényes határozat esetén az egyházmegyei el-
nökség a presbitérium által jelölt lelkész vagy lelkészek
nevét bejelenti a püspöknek, és személyükre nézve vá-
laszthatóságuk megállapítását kéri. A püspök 14 napon
belül írásban közli az egyházmegyei elnökséggel, hogy a
jelölt lelkésznek van-e érvényesen megállt parókusi alkal-
massági vizsgálata, áll-e választhatóságát kizáró vagy
korlátozó ítélet hatálya alatt, köti-e õt határozott idõre
szóló szerzõdés. A lelkészválasztási eljárás során a püs-
pök gyakorolhatja konzultációs jogát.
(2) Az egyházmegyei elnökség a jelölt lelkészt vagy lelké-
szeket 14 napos határidõvel írásban nyilatkozatra hívja
fel, hogy a jelölést elfogadják-e.
(3) A jelöltet vagy a jelölteket a presbitérium bemutatko-
zó szolgálatra hívhatja meg.
(4) Másodszori eredménytelen jelölési eljárás után az
egyházközség pályázatot köteles kiírni.

IX. fejezet

Eljárás a gyülekezeti lelkészi állás pályázat útján

történõ betöltése esetén

15.§ Amennyiben az egyházközség a lelkészt pályázat
útján kívánja megválasztani, az egyházmegye elnöksége a
jóváhagyott díjlevél kézhezvétele után azonnal intézke-
dik az egyházközség presbitériuma által megszövegezett
pályázati hirdetmény közzétételérõl. Pályázat kiírásakor
meg kell jelölni a pályázat elbírálásának (választás) ha-
táridejét. A pályázati hirdetményt legalább három alka-
lommal az országos egyházi lapokban kell közzétenni.

16.§ (1) A pályázati határidõ leteltével az egyházmegyei
elnökség a püspöknek bejelenti a pályázaton részt vevõ
lelkészek nevét, és a választhatóságuk megállapítását ké-

A választásokról és a szavazásról

ri. A püspök a 14.§ (1) bekezdése értelmében nyilatko-
zik, és ezt 14 napon belül írásban közli az egyházmegyei
elnökséggel. A lelkészválasztási eljárás során a püspök
gyakorolhatja konzultációs jogát.
(2) A pályázó lelkészt vagy lelkészeket a presbitérium be-
mutatkozó szolgálatra hívhatja meg.

X. fejezet

A választó közgyûlés

17.§ (1) A gyülekezeti lelkész választása egyházközségi
közgyûlésen történik.
(2) A közgyûlést az egyházmegyei elnökség hívja össze.
A közgyûlésen az esperes vagy az egyházmegyei felügye-
lõ elnököl.
(3) A közgyûlésen az elnök elõterjeszti a jelölt vagy jelöl-
tek, illetve a pályázók nevét.
(4) A közgyûlésen a választás az 56.§ (1) bekezdésében
meghatározott szavazólapokon titkosan történik.
(5) A szavazást addig kell folytatni, míg az egyik jelölt
meg nem kapja az érvényes szavazatok több mint felét.
Amennyiben ez három szavazási fordulóban nem törté-
nik meg, a gyülekezeti lelkészi állás betöltésének eljárá-
sát elölrõl kell kezdeni.

18.§ Ha a lelkészi állás betöltése eredménytelen marad,
a területileg illetékes püspök helyettes lelkészt küld az
egyházközségbe. A második eredménytelen választási el-
járás után az egyházmegyei elnökség kezdeményezheti az
egyházközség átminõsítését.

HARMADIK RÉSZ

KÖZGYÛLÉSI ÉS TESTÜLETI VÁLASZTÁSOK

XI. fejezet

A jelölési eljárás

19.§ (1) Választások esetén a szavazást jelölési eljárás
elõzi meg.
(2) Az általános tisztújítás során az illetékes egyházi ön-
kormányzat közgyûlése 3-5 tagú jelölõbizottságot vá-
laszt, hatéves idõtartamra. A jelölõbizottság szavazat-
számláló (szavazatbontó) bizottságként is mûködik. A
jelölõbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatóak.
(3) A jelölõbizottság a tagjai közül elnököt választ, ülé-
sérõl jegyzõkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hoz-
za. Szavazategyenlõség esetén az elnök szavazata dönt.
(4) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a választás
idõpontját – az illetékes testület elnökségével egyetértés-
ben – a jelölõbizottság tûzi ki.
(5) Rendes (az általános tisztújítás keretében történõ)
választás esetén a határidõket úgy kell kitûzni, hogy a vá-

lasztás az elõzõ ciklus tisztségviselõi és testületi tagsági
megbízatásának lejárta elõtt befejezõdjék.
(6) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történõ) választás esetén az illetékes egyházi testület el-
nöksége értesíti a jelölõbizottság elnökét a tisztség vagy
testületi hely megüresedésérõl. Az ajánlás határnapját és
a választás idõpontját úgy kell kitûzni, hogy az a lehetõ
leghamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejezõdjék.

20.§ (1) Az egyházközségi jelölõbizottság az egyház-
község tagjaitól gyûjt ajánlásokat.
(2) Az ajánlásra való felhívással:

a) az egyházmegyei jelölõbizottság megkeresi az ille-

tékes egyházközségek presbitériumait,

b) az egyházkerületi és az országos jelölõbizottság meg-

keresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.

(3) E törvény 1.§-ának második mondatában meghatáro-
zott testület esetében a jelölõbizottság a testület tagjaitól
és az adott választásra vonatkozó sajátosságok alapján
meghatározott körbõl gyûjt ajánlásokat.
(4) A jelölõbizottságot bármely érintett egyházközségi
tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.

21.§ (1) A jelölõbizottság a beérkezett ajánlások, vala-
mint saját tagjainak javaslata alapján, többségi szavazás-
sal dönt a jelöltek listájára felkerülõ személyekrõl, s ezt
írásos indoklással a választó testület elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhetõ meg,
aki a jelölést elõzetesen – írásban, illetve a jelöltek listá-
ját véglegesítõ közgyûlés elõtt szóban – elfogadta, és a
tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott
feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott
személytõl is meg kell kérni, akit a jelölõbizottság nem
javasol a jelöltek listájára.
(3) Célszerû, de nem kötelezõ a többes jelölés.
(4) A választó közgyûlésen vagy testületi ülésen a szava-
zati jogú tagok bármelyike által ajánlott személyt – ha a
jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja –
fel kell venni a jelöltek listájára.

XII. fejezet

Egyházközségi választások

22.§ (1) Az egyházközségi jelölõbizottság a választó
közgyûlés elõtt a 19-21.§-ban szabályozott eljárással je-
lölteket állít a megválasztandó egyházközségi tisztségvi-
selõkre, presbitériumi, képviselõ-testületi, számvevõszé-
ki, jelölõbizottsági tagsági és egyházmegyei közgyûlési
küldötti helyekre. Az egyházközség tagjait a helyben szo-
kásos módon kell tájékoztatni ajánlási jogukról, az aján-
lási határidõrõl és a választás idõpontjáról.
(2) Amennyiben a választó közgyûlésen a negyedik rész
szerinti választás történik, akkor a jelöltlistát az illetékes

2005. évi VII. törvény

egyházi önkormányzati szint jelölõbizottsága küldi ki az
egyházközségnek.

Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselõinek, presbitereinek

és képviselõ-testületi tagjainak választása

23.§ (l) Az egyházközség nemlelkészi tisztségviselõit,
presbitereit és képviselõ-testületi tagjait az egyházközség
közgyûlése választja.
(2) Az egyházközség tisztségviselõinek, presbitereinek
és képviselõ-testületi tagjainak a beiktatása istentisztelet
keretében történik.

24.§ (1) A választásoknál törekedni kell arra, hogy a
presbitériumban és a képviselõ-testületben az egyház-
község minden rétege képviselve legyen.
(2) A közgyûlés presbitériumi póttagokat is választhat,
akik a választási ciklus közben megüresedett helyeket
töltik be. Póttagok hiányában a közgyûlés a presbitérium
megbízatásának lejárta elõtt a megüresedett helyekre új
presbitereket választhat.
(3) A közgyûlés az idõs koruk miatt aktív szolgálatot már
nem vállaló presbiterek közül tiszteletbeli presbitereket
választhat, akik a presbiteri üléseken tanácskozási joggal
vesznek részt. A tiszteletbeli presbiterek megválasztása
határozatlan idõre szól.

Az egyházmegyei közgyûlés tagjainak választása

25.§ (1) Az egyházközség közgyûlése az egyházmegyei
közgyûlésbe – a 2.§ (5) bekezdésének megfelelõen – be-
töltött lelkészi állásonként egy, összesen legfeljebb há-
rom képviselõt választ.
(2) Az egyházközségi közgyûlés az egyházmegyei köz-
gyûlés választott tagjai számával megegyezõ számú pót-
tagot is választ. A póttag a közgyûlési tagot annak akadá-
lyoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyette-
síti, illetve a választási ciklus közben megüresedõ helyét
tölti be. Több póttag esetében helyettesítésre a sorban
következõt kell felkérni.
(3) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyház-
községi közgyûlés új tagot, illetve póttagot választ.
(4) Az egyházmegyei közgyûlésbe választott tag és pót-
tag részére az egyházközség elnöksége és jegyzõje által
aláírt megbízólevelet állítanak ki.

XIII. fejezet

Egyházmegyei választások

26.§ Az egyházmegyei jelölõbizottság a választó köz-
gyûlés elõtt a 19-21.§-ban szabályozott eljárással jelölte-

ket állít a megválasztandó egyházmegyei tisztségviselõk-
re, egyházkerületi közgyûlési és zsinati küldöttekre.

Az egyházmegye tisztségviselõinek választása

27.§ Az egyházmegye tisztségviselõit – az esperes és az
egyházmegyei felügyelõ kivételével – az egyházmegye
közgyûlése választja.

Az egyházmegye egyházkerületi és zsinati küldötteinek

választása

28.§ (l) Az egyházmegyei közgyûlés az egyházkerületi köz-
gyûlésbe egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ.
(2) Az egyházmegyei közgyûlés a zsinatba egy-egy lelké-
szi és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházmegyei közgyûlés az egyházkerületi köz-
gyûlés választott tagjai számával megegyezõ számú pót-
tagot is választ. A póttag a közgyûlési tagot annak akadá-
lyoztatása esetén megbízólevele bemutatásával helyette-
síti, illetve a választási ciklus közben megüresedõ helyét
tölti be.
(4) Az egyházmegyei közgyûlés megválasztott zsinati ta-
gonként két póttagot is választ. A zsinati póttag a zsinati
tagot akadályoztatása esetén egy-egy ülésnapra helyette-
síti, a zsinati tagság megszûnése esetén az általános
tisztújításig a helyére lép. A zsinati póttagok a zsinati ta-
gok helyettesítésekor azok minden jogát gyakorolhatják,
kivéve a passzív választójogot (választhatóság). A póttag
a zsinati tagot zsinati tisztségében nem helyettesíti. A
zsinati póttagokat – a választáskor elért sorrend figye-
lembevételével – helyettesítésre a zsinati iroda kéri fel.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyház-
községi közgyûlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6) Az egyházkerületi közgyûlésbe és a zsinatba válasz-
tott tag és póttag részére az egyházmegye elnöksége és
egyik jegyzõje által aláírt megbízólevelet állítanak ki.

XIV. fejezet

Egyházkerületi választások

29.§ Az egyházkerületi jelölõbizottság a választó köz-
gyûlés elõtt a 19-21.§-ban szabályozott eljárással jelölte-
ket állít a megválasztandó egyházkerületi tisztségviselõk-
re, az országos presbitériumi és zsinati küldöttekre.

Az egyházkerületi tisztségviselõk választása

30.§ Az egyházkerület tisztségviselõit – a püspök és az
egyházkerületi felügyelõ kivételével – az egyházkerület
közgyûlése választja.

A választásokról és a szavazásról

Az egyházkerület országos küldötteinek választása

31.§ (1) Az egyházkerületi közgyûlés a zsinatba három-
három lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ, akik kö-
zül legalább az egyik jogi végzettségû.
(2) Az egyházkerületi közgyûlés az országos presbitérium-
ba egy-egy lelkészi és nemlelkészi küldöttet választ.
(3) Az egyházkerületi közgyûlés az országos presbitéri-
um választott tagjai számával megegyezõ számban pótta-
got is választ. A póttag a választott rendes tagot annak
akadályoztatása esetén helyettesíti, illetve a választási
ciklus közben megüresedõ helyét töltik be.
(4) Az egyházkerületi közgyûlés a zsinati tagok mellé – a
28.§ (4) bekezdésének megfelelõen – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre az egyházke-
rületi közgyûlés új tagot, illetve póttagot választ.
(6) A zsinatba és az országos presbitériumba választott
tag és póttag részére az egyházkerület elnöksége és egyik
jegyzõje által aláírt megbízólevelet állítanak ki.

XV. fejezet

Az országos egyház testületeinek

és tisztségviselõinek választása

A zsinat intézményi és missziói küldötteinek választása

32.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem zsinati
küldöttét az Egyetemi Tanács választja. Részére az Egye-
temi Tanács elnöke és a választás ülésének jegyzõkönyv-
vezetõje által aláírt megbízólevelet állítanak ki.

33.§ (1) A közoktatási intézmények küldötteit az orszá-
gos nevelési-oktatási bizottság jelöltjei közül az intézmé-
nyek teljes munkaidejû, evangélikus pedagógusai közvet-
len szavazással választják.
(2) A szeretetintézmények küldötteit az országos diakó-
niai bizottság jelöltjei közül az intézmények teljes mun-
kaidejû evangélikus dolgozói közvetlen szavazással vá-
lasztják.
(3) A missziói szolgálatban álló lelkészek küldöttét az
országos evangélizációs és missziói bizottságjelöltjei kö-
zül a lelkészi munkaközösségek országos szövetsége vá-
lasztja.
(4) A választó testület a zsinati tagok mellé – a 28.§ (4)
bekezdésnek megfelelõen – póttagokat választ.
(5) Póttag hiányában a megüresedett helyre a választó
testület új tagot, illetve póttagot választ.
(6) A zsinatba választott tag és póttag részére a zsinat
alakuló ülésére az illetékes országos bizottság elnöke és
az országos bizottság által kiküldött háromtagú szavazat-
bontó bizottság elnöke által aláírt megbízólevelet állíta-
nak ki.

Az országos tisztségviselõk választása

34.§ (1) Az országos jelölõbizottság a 19-21.§-ban sza-
bályozott eljárással jelölteket állít a zsinat, illetve az or-
szágos presbitérium által megválasztandó országos tiszt-
ségviselõkre és testületi tagokra.
(2) A zsinat, illetve az országos presbitérium az önkor-
mányzati feladatok ellátására és az országos egyházi szer-
vezet mûködésének biztosítására törvényben meghatáro-
zottak szerint országos tisztségviselõket választ.

NEGYEDIK RÉSZ

PÜSPÖK, ESPERES, ORSZÁGOS FELÜGYELÕ,

EGYHÁZKERÜLETI FELÜGYELÕ,

EGYHÁZMEGYEI FELÜGYELÕ VÁLASZTÁSA

XVI. fejezet

Általános elõírások

35.§ (1) Az esperest és az egyházmegyei felügyelõt az
illetékes egyházmegye egyházközségeinek közgyûlései
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházmegye.
(2) Az esperessé választhatóság feltétele, hogy jelölt az
egyházmegye valamelyik egyházközségében gyülekezeti
lelkészi állást töltsön be. Ezt a lelkészi állását esperesi
megbízatása alatt is betölti.

36.§ (1) A püspököt és az egyházkerületi felügyelõt az
illetékes egyházkerület egyházközségeinek közgyûlései
választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben az
esetben az egyházkerület.
(2) A püspökké választhatóság feltétele legalább 15 év
lelkészi, ebbõl legalább 5 év gyülekezeti lelkészi szolgálat
és a be nem töltött 60. életév. Megbízatása a lelkészi
nyugdíjkorhatárig tart, de nyugdíjba vonulásáról a korha-
tár elõtti 2. évtõl a korhatár utáni 2. évig terjedõ idõsza-
kba esõ idõpont kiválasztásával a püspök maga dönt.
(3) A püspöknek egyházkerületében gyülekezeti lelkészi
állást kell betöltenie. A püspök megválasztásának elfoga-
dásakor annak az egyházközségnek a lelkészi állását is el-
fogadja, amelyben az egyik lelkészi állás a mindenkori
püspök részére van fenntartva. A püspöknek az így nyert
gyülekezeti lelkészi megbízatása csak addig tart, amíg a
püspöki állást betölti. A püspök a gyülekezetben minden
lelkészi szolgálatot elláthat, de nem lehet az egyházköz-
ség igazgató lelkésze.
(4) Állandó püspöki székhelyet az egyházkerület közgyû-
lése jelöl ki. A kijelölt egyházközség közgyûlésének elõ-
zetesen döntenie kell arról, hogy hozzájárul-e ehhez a ki-
jelöléshez. Az egyházközségi közgyûlés ezt a határozatát
mindaddig nem változtathatja meg, amíg az egyházkerü-
let a püspöki székhely megállapítása tekintetében hozott
határozatát meg nem változtatja. A hozzájárulással az

2005. évi VII. törvény

egyházközség arra a lelkészi állásra vonatkozóan, ame-
lyet az egyházkerület püspöke fog betölteni, lemond lel-
készválasztó jogáról, és ezt a lelkészi állást az egyházke-
rület mindenkor megválasztott püspökével betöltöttnek
tekinti.

37.§ Az országos felügyelõt az egyházközségek közgyû-
lései választják. Az illetékes önkormányzati szint ebben
az esetben az országos szint, az illetékes önkormányzati
szint közgyûlése a zsinat.

38.§ Az egyházmegyei, az egyházkerületi és az országos
felügyelõ a tisztségét legfeljebb 70. életévének betöltésé-
ig láthatja el.

XVII. fejezet

A jelölési eljárás

39.§ Választások esetén a szavazást jelölési eljárás elõzi
meg. A jelölési eljárást a 19.§ (2)-(3) bekezdésében sza-
bályozott jelölõbizottság irányítja.

40.§ (1) Az ajánlások beérkezésének határnapját és a
választás idõpontját – az illetékes egyházi önkormányzat
elnökségével egyetértésben – a jelölõbizottság tûzi ki.
(2) Rendes (az általános tisztújítás keretében történõ)
választás esetén a határidõket úgy kell kitûzni, hogy a vá-
lasztás az elõzõ ciklus tisztségviselõi megbízatásának le-
járta elõtt befejezõdjék.
(3) Rendkívüli (nem az általános tisztújítás keretében
történõ) választás esetén az illetékes egyházi önkor-
mányzat elnöksége értesíti a jelölõbizottság elnökét a
tisztség megüresedésérõl. Az ajánlás határnapját és a vá-
lasztás idõpontját úgy kell kitûzni, hogy az a lehetõ leg-
hamarabb, de legfeljebb egy éven belül befejezõdjék. Püs-
pökválasztás esetén a jelölõbizottság munkája a megbíza-
tás lejárta elõtt hat hónappal kezdõdik.

41.§ (1) Az ajánlásra való felhívással

a) az egyházmegyei jelölõbizottság megkeresi az egy-

házközségek presbitériumait,

b) az egyházkerületi és az országos jelölõbizottság meg-

keresi az illetékes egyházmegyék presbitériumait.

(2) A megkeresett testületek legfeljebb két személyt
ajánlhatnak a jelölõbizottságnak.
(3) A jelölõbizottságot bármely érintett egyházközségi
tag közvetlenül is felkeresheti ajánlásával.

42.§ (1) A jelölõbizottság a beérkezett ajánlások, vala-
mint saját tagjainak javaslata alapján többségi szavazás-
sal dönt a jelöltek listájára felkerülõ személyekrõl, s ezt
írásos indoklással az illetékes önkormányzati szint köz-
gyûlése elé terjeszti.
(2) Bármilyen tisztségre jelöltnek csak az nevezhetõ meg,
aki a jelölést elõzetesen – írásban, illetve a jelöltek listá-

ját véglegesítõ közgyûlés elõtt szóban – elfogadta, és a
tisztség betöltéséhez a jogszabályokban meghatározott
feltételeknek megfelelt. A nyilatkozatot attól az ajánlott
személytõl is meg kell kérni, akit a jelölõbizottság nem
javasol a jelöltek listájára.
(3) Azt a jelöltet, akit a megkeresett egyházi önkormány-
zatok presbitériumainak legalább negyede ajánl, – ha a
jogszabályi feltételeknek megfelel és a jelölést vállalja –
fel kell venni a jelöltek listájára.

43.§ (1) A jelöltlistát az illetékes egyházi önkormányzat
közgyûlése véglegesíti.
(2) Ha a jelölõbizottság által elõterjesztett listához ezen
a közgyûlésen módosító javaslat nem érkezik, akkor a
közgyûlés egyetlen nyílt szavazással dönt a lista elfogadá-
sáról. Ha a szavazati jogú tagok bármelyike kéri, a listát
titkos szavazással kell elfogadni.
(3) Ha a jelölõbizottság által elõterjesztett listához mó-
dosító javaslat érkezik, a közgyûlés – a 42.§ (3) bekez-
dése figyelembevételével – eldönti, hogy hány jelölt le-
gyen a listán, majd – ha szükséges – az összes módosító
javaslatról listás szavazásként, titkos szavazással dönt.

44.§ (1) A jelölõbizottság a jelöltek véglegesített névso-
rát megküldi a szavazásra jogosult egyházközségek el-
nökségeinek, egyidejûleg meghatározza azt a legfeljebb
10 nap hosszúságú idõszakot, amelyben a választó köz-
gyûléseket meg kell tartani, és megjelöli a szavazatok be-
érkezésének határidejét.
(2) Több jelölõbizottságot érintõ, egyidejû választás ese-
tében, a választási idõszakot az érintett jelölõbizottsá-
gokkal való egyeztetés után a magasabb egyházkormány-
zati szint jelölõbizottsága határozza meg.

XVIII. fejezet

A választási eljárás

45.§ (1) A jelöltek névsorának kézhezvételét követõen
az egyházközségi elnökségek kötelesek egyházközségi
közgyûlést összehívni. Az egyházközségi közgyûlés jegy-
zõkönyvbe foglalt szavazatát (szavazatait) az egyházköz-
ség elnöksége és a jegyzõkönyvezetõ hitelesíti, ellátja az
egyházközség pecsétjével, és kettõs zárt borítékban meg-
küldi a jelölõbizottság elnökének. Érvénytelen az a sza-
vazat, amely alakilag vagy tartalmilag nem felel meg a
törvény elõírásainak, vagy a kitûzött határidõ után adták
fel. A minden jelöltre leadott „nem” szavazat is érvényes
tartalmilag.
(2) A választás akkor érvényes, ha érvényes szavazatként
érkezik be a szavazásra jogosult egyházközségek leadha-
tó szavazatainak legalább kétharmada, és akkor eredmé-
nyes, ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatok
több mint felét. Amennyiben a választás eredménytelen,
a 64.§ megfelelõ alkalmazásával második fordulót kell

A választásokról és a szavazásról

tartani. Amennyiben a választás érvénytelen, a jelölési el-
járást két hónapon belül meg kell ismételni.
(3) A jelölõbizottság jegyzõkönyvbe foglalja a választás-
ról szóló jelentését és a választás eredményét, és errõl le-
vélben értesíti az érintett egyházközségeket. A jegyzõ-
könyvet és a szavazatokat az eljárás lefolytatása után azt
az illetékes önkormányzati szint irattárában kell elhe-
lyezni. A jegyzõkönyv egy példányát a magasabb önkor-
mányzati szintek hivatalának is meg kell küldeni.
(4) Az esperes, az egyházmegyei felügyelõ, a püspök, az
egyházkerületi felügyelõ és az országos felügyelõ beikta-
tása istentisztelet keretében történik.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZGYÛLÉSEKRÕL ÉS TESTÜLETI

ÜLÉSEKRÕL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEK

XIX. fejezet

Összehívás, határozatképesség

46.§ Közgyûlést, testületi ülést – ha törvény eltérõen
nem rendelkezik – írásban kell összehívni. A meghívóval
együtt az ülés napirendjét és a tárgyaláshoz szükséges
információs anyagokat is ki kell küldeni. Ezeknek úgy kell
megérkezniük, hogy a szavazati jogú tagoknak legyen
idejük azokat áttanulmányozni, az ülésre felkészülni.

47.§ (1) Az egyházközségi közgyûlés határozatképes,
ha szabályszerûen, a közgyûlés napját megelõzõ két egy-
más utáni vasárnap az istentiszteleten történõ kihirde-
téssel vagy az ülés elõtt tizennégy nappal kiküldött meg-
hívóval írásban hívták össze, és azon az egyházközség vá-
lasztói névjegyzékében szereplõk legalább a presbitérium
létszámával azonos számban jelentek meg. Leány- és
fiókegyházakban, ahol nincs minden vasárnap istentisz-
telet, a közgyûlés összehívásának módját helyi egyház-
községi szabályrendelet ettõl eltérõen szabályozhatja.
Rendkívüli közgyülés az ülés elõtt egy héttel kiküldött
írásos meghívóval is összehívható.
(2) Az egyházközségi képviselõ-testület és presbitérium
ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelõzõ-
en legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy
személyre szóló meghívással hívták össze és a tagjainak
legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri
ülés írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható.
(3) Az egyházközségi közgyûlés, képviselõ-testület és
presbitérium kivételével egy egyházi testület akkor hatá-
rozatképes, ha szabályszerûen, az ülést megelõzõen ti-
zennégy nappal írásban hívták össze és a szavazati joggal
rendelkezõ tagoknak több mint a fele jelen van.
(4) Szabályosan összehívott, de határozatképtelen testü-
leti ülés esetén – a törvényben másképpen szabályozott
esetektõl eltekintve – az azonos napirenddel egy késõbbi

napra összehívott testület a megjelentek számától füg-
getlenül határozatképes.

XX. fejezet

Az ülés levezetése

48.§ Az ülés levezetésére – ha jogszabály vagy saját sza-
bályzat eltérõen nem rendelkezik – levezetõ elnököt kell
választani. Feladata, hogy a felszólalások és szavazások a
törvényben, illetve ügyrendben (szervezeti és mûködési
szabályzatban) elõírt módon történjenek. Az ülésen tör-
téntek írásbeli rögzítésére jegyzõkönyvvezetõt kell kije-
lölni. Az elkészült jegyzõkönyv helyességét az ülés elején
erre a feladatra felkért hitelesítõk aláírásukkal igazolják.

49.§ (1) Az egyes napirendi pontokat a téma elõterjesz-
tõje tárja az ülés elé. Az elõterjesztõ fogalmazza meg a
döntésre elõterjesztett javaslat szövegét. Az elõterjesztõ
személye napirendi pontonként változhat.
(2) A testület tagja jogosult mindazon információkra,
amelyek a közgyûlésen, testületi ülésen való tárgyalás-
hoz, a döntések meghozatalához szükségesek.

50.§ A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell

a) az ülés helyét, idõpontját,
b) a levezetõ elnök, a jegyzõkönyvezetõ és a hitelesí-

tõk nevét,

c) az ülésen résztvevõk és a kimentést kérõk felsoro-

lását,

d) minden témában az elõterjesztõ személyét és a

döntéseket,

e) azokat a hozzászólásokat, amelyeket a hozzászóló

a jegyzõkönyvben rögzíteni kíván.

51.§ (1) A testületi ülés jegyzõkönyvét minden szava-
zati jogú tag számára hozzáférhetõvé kell tenni.
(2) Magasabb egyházkormányzati szinteken hozott, má-
sokra kötelezõ döntések nyilvánosságra hozataláért a
döntéshozó testület elnöksége felel.

52.§ A hozzászólások, kérdésfeltevések és a döntésho-
zatal e törvény nem szabályozott kérdéseit ügyrendben,
illetve vitás esetben az ülésen szavazással kell meghatá-
rozni.

XXI. fejezet

A választás és szavazás általános szabályai

53.§ Minden döntés, illetve választás elõtt az ülés elnö-
ke megállapítja a szavazásra jogosultak számát és ismer-
teti a szavazás szabályait.

54.§ Szavazáskor a kérdést a levezetõ elnök úgy teszi
fel, hogy arra egyértelmû „igen”-nel, „nem”-mel vagy

2005. évi VII. törvény

„tartózkodom”-mal lehessen válaszolni. Ettõl eltérni
csak a testület egyetértésével lehet.

55.§ A szavazás érvényes, ha a határozatképes ülésen
jelenlévõknek több mint a fele érvényes szavazatot adott
le. A javaslat akkor tekinthetõ elfogadottnak, ha az érvé-
nyes szavazatok több mint fele egyetértõ.

56.§ (1) Írásbeli szavazás az illetékes egyházi önkor-
mányzat hivatalos pecsétjével ellátott szavazólapon tör-
ténik.
(2) A szavazatok összeszámlálásánál az érvénytelen sza-
vazatokat figyelmen kívül kell hagyni. Ha egy lapon több
szavazást bonyolítanak le, akkor a lapon szereplõ minden
szavazat érvényességét külön kell vizsgálni.

57.§ (1) A szavazat érvényes, ha szabályos és egyértel-
mûen megállapítható belõle a szavazó szándéka.
(2) Az írásbeli szavazat nem szabályos, ha

a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésé-

ben rögzített elõírásoknak,

b) a szavazólap üres, vagy
c) a szavazólapon az 54.§ (1) bekezdésében meg-

adott, vagy az ottani módon meghatározott vála-
szok helyett más szerepel.

Titkos szavazás

58.§ Titkos szavazást akkor kell tartani, ha azt jogsza-
bály vagy szabályzat elõírja, vagy ha azt a szavazásra jogo-
sult jelenlévõk legalább ötöde kéri.

59.§ Bármely – nem választási – döntés elõtt, ha a sza-
vazati jogú tagok közül kettõ azért kér titkos szavazást,
mert azt valamely személyt érintõ döntésnek véli, titkos
szavazást kell tartani.

60.§ A titkos szavazás befejezése után a szavazólapokat
zárt és lepecsételt borítékban az egyházi önkormányzat
irattárában kell elhelyezni.

Választás

61.§ (1) Tisztségviselõk, testületi tagok vagy feladattal
megbízott személyek választása általában titkos szava-
zással történik. Testületi tagok vagy feladattal megbízott
személyek megválasztásakor nyílt szavazás akkor tartha-
tó, ha a jelöltek száma megegyezik a megválasztandók
számával, és a testület egyhangúlag így dönt.
(2) Ha egy testületbe vagy egy tisztségre egyidejûleg
több tagot kell megválasztani (a továbbiakban: listás sza-
vazás), elõre közölni kell a megválasztható személyek
számát.

(3) Amennyiben egy testületbe vagy tisztségre póttagot
is kell választani, akkor a listára történõ szavazáson leg-
feljebb annyi névre lehet szavazni, amennyi a megválasz-
tandó tagok – a rendes és póttagok együttes – száma.
(4) A jelöltekre az „igen” vagy a „nem” egyértelmû jelzé-
sével kell szavazni.

62.§ (1) Választásokhoz a jelölõbizottság által elkészí-
tett szavazólapokon a jelölteket ábécé sorrendben kell
feltüntetni.
(2) Választáskor a szavazat érvényes, ha szabályos és
egyértelmûen megállapítható belõle a szavazó szándéka.
(3) A szavazat nem szabályos, ha

a) a szavazólap nem felel meg az 56.§ (1) bekezdésé-

ben, 57.§ (2) bekezdésében és a 62.§ (1) bekezdé-
sében rögzített elõírásoknak,

b) a szavazólapon egy jelöltre sem adtak le szavaza-

tot,

c) a megválaszthatónál több jelölt kapott szavazatot,
d) a jelöltlistán nem szereplõ személyre adtak le sza-

vazatot.

63.§ (1) A választás eredményének értékelésénél a je-
lölteket az „igen”-ek számának csökkenõ rendjében kell
sorrendbe állítani.
(2) Megválasztottnak tekintendõ a lista élén álló, a ren-
des és a póttagok együttes számával megegyezõ számú
jelölt, ha megkapta a leadott érvényes szavazatok több
mint felét.
(3) A kialakult holtverseny(eke)t, ha ez szükséges, az
érintettek közötti újabb szavazással kell eldönteni. Ha ez
sem hoz eredményt, és a holtverseny a jelöltek között
úgy alakult ki, hogy minden szavazat azok valamelyikét
támogatta, akkor sorsolással kell dönteni a sorrendrõl.
(4) Ha nincs elegendõ számú megválasztott, akkor máso-
dik fordulót kell tartani.

64.§ (1) A második fordulóba a legtöbb szavazatot ka-
pott jelöltek közül eggyel több kerül, mint ahány helyre
még nincs megválasztott személy.
(2) Ha az így kiválasztott lista végén szereplõ jelölt(ek)
és az (1) bekezdés szerint ki nem választott jelöltek vala-
melyike között az elsõ forduló alapján holtverseny lenne,
akkor a második fordulóban mindazok részt vesznek,
akik a holtversenyben szerepelnek.
(3) A második forduló lebonyolítására és eredményének
megállapítására a 63.§ az irányadó.
65.§ Listás választásnál a megválasztottak közül a sor-
rendben elöl állók a rendes tagok, az utánuk következõk
a póttagok.

66.§ (1) A szavazás eredményét a levezetõ elnök, vá-
lasztás esetén a jelölõbizottság elnöke hirdeti ki, közgyû-
lési, testületi választás esetén az ülésen, egyházközségi

A választásokról és a szavazásról

szavazatok összeszámlálása esetén pedig az egyházköz-
ségek elnökségeinek megküldött értesítés útján.
(2) A választások eredményérõl a jelölõbizottság elnöké-
nek írásban értesítenie kell a felettes egyházkormányzati
szint elnökségét is.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

67.§ (1) E törvény 2005. november 1-jén lép hatályba.
Ezzel egyidejûleg hatályát veszti a választásokról és sza-

vazásról szóló, többször módosított 1997. évi VII. tör-
vény.
(2) Az e törvény hatályba lépésekor folyamatban lévõ vá-
lasztási eljárásokat a megkezdésük idején hatályos törvé-
nyek szerint kell befejezni.
(3) A 37.§ esetében az illetékes önkormányzati szint köz-
gyûlése 2006-ban az országos közgyûlés.

68.§ A törvény hatályba lépésekor hivatalban lévõ or-
szágos irodaigazgató megbízatása meghosszabbodik a
2007. évben megválasztandó országos irodaigazgató hi-
vatalba lépéséig, de legfeljebb 2007. december 31-ig.

2005. évi VII. törvény

2005. ÉVI VIII. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ INTÉZMÉNYEIRÕL

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. fejezet

Az intézmények és formáik

1.§

Az evangélikus egyházi intézmény (a továbbiak-

ban: intézmény) valamely jogi személyiséggel rendelkezõ
egyházi önkormányzat közgyûlése által – a felettes köz-
gyûlés elõzetes jóváhagyásával – meghatározott céllal
alapított, önálló képviselettel rendelkezõ, önálló költség-
vetés alapján gazdálkodó szervezeti egység, amely a Ma-
gyar Köztársaság lelkiismereti és vallásszabadságról, va-
lamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényének
13.§ (2) bekezdésében meghatározott jogi személyiségi
formában, igazgatótanács felügyeletével mûködik.

2.§

(1) Az intézmények célja az egyház alapvetõ külde-

tésének végzése és támogatása a következõ területeken:

a) evangélizáló és missziói munka,
b) kommunikáció,
c) kultúra és közmûvelõdés,
d) oktatás-nevelés,
e) szociális munka és egészségügy.

(2) Az intézmények céljaikat az alábbi formákban való-
sítják meg:

a) missziói intézmény,
b) konferencia- és üdülõközpont,
c) tájékoztatási intézmény,
d) gyûjtemény,
e) közmûvelõdési intézmény,
f) felsõoktatási intézmény,
g) közoktatási intézmény,
h) egyéb oktatási intézmény,
i)

szeretetintézmény (diakóniai intézmény),

egészségügyi intézmény.

(3) Az intézmények alapító okiratában az intézmény for-
máját – a fõ tevékenységi terület alapján – a (2) bekezdés
megfelelõ pontjára utalással kell meghatározni.

II. fejezet

Intézmények alapítása, fenntartása, megszüntetése

3.§

(1) Az egyházi önkormányzat intézményt alapíthat

és tarthat fenn, ha

a) az intézmény szervezete és mûködése az egyházi

és állami jogszabályoknak megfelel,

b) az alapító önkormányzati testület az intézmény

fenntartásával járó kötelezettségeinek eleget tud
tenni,

c) az intézmény alapítását és mûködését az illetékes

egyházi önkormányzat közgyûlése és az illetékes
állami hatóság engedélyezi,

d) elfogadja a Magyarországi Evangélikus Egyház ille-

tékes testületének szakmai irányítását, illetve fel-
ügyeletét.

(2) Intézmény alapításánál be kell tartani a vonatkozó or-
szágos szabályrendeletben az adott intézménytípusra
meghatározott feltételeket.
(3) Az intézményalapítás elõtt az alapító egyházi önkor-
mányzat gazdasági bizottsága gazdaságossági számítást
végez, amelyet az országos gazdasági bizottság vélemé-
nyez.
(4) Törvény eltérõ rendelkezése hiányában az intézmények
alapítását az országos gazdasági és a szakmailag illetékes
bizottság véleményének ismeretében a felettes egyház-
kormányzati szint közgyûlése hagyja jóvá. Amennyiben
egy intézménytípusnál a törvény nem rögzíti az illetékes
szakmai bizottságot, akkor az országos presbitérium je-
löli ki azt. Az országos presbitérium kezdeményezheti a
szükséges szabályozás megalkotását.

4.§

(1) Az intézmény alapító okiratának a 2.§ (3) be-

kezdésében, továbbá a vonatkozó állami jogszabályokban
meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) az intézmény – és amennyiben több egységbõl áll,

azok – megnevezését,

b) az alapítás idõpontját,
c) az intézmény alapítójának megnevezését,
d) hivatkozást az elõzetes jóváhagyásokra és engedé-

lyekre,

e) rendelkezést az intézmény vagyonának sorsáról az

intézmény megszûnése esetére,

f) mindazt, amit az alapító az intézményalapítás in-

dokaival, céljaival és körülményeivel kapcsolatban
rögzíteni kíván.

(2) Az alapító okiratot az alapító egyházi önkormányzat
közgyûlése fogadja el. Módosítására – a 9.§ (1) bekezdé-
sében leírt eseteket kivéve – a 7.§ szerinti fenntartói tes-
tület jogosult.
(3) A törvényben elõírt elõzetes engedélyek és jóváha-
gyások nélkül elfogadott alapító okirat aláírása fegyelmi
vétségnek minõsül. A jogszabálysértést elkövetõ egyházi
önkormányzat a törvénytelen állapot fennállásának ideje
alatt egyházi támogatást nem kaphat.

5.§

(1) Az egyházi önkormányzatok közösen is alapít-

hatnak és tarthatnak fenn intézményt.
(2) Közös intézmény alapításához valamennyi felettes
közgyûlésnek és a zsinatnak – az intézmény mûködteté-
sével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket tartalmazó
alapítási szerzõdésben foglaltakra is vonatkozó – jóváha-
gyása szükséges.

6.§

(1) Intézmények alapítása és fenntartása érdeké-

ben az evangélikus egyház önkormányzati testületei más

egyházzal, állami és önkormányzati hatósággal, jogi és
magánszeméllyel is köthetnek szerzõdést.
(2) Az intézmény akkor jogosult nevében az evangélikus
jelzõ használatára, ha az alapító okirat szerint e törvény
elõírásait elfogadja, és fenntartói testülete az evangélikus
egyház valamely önkormányzati testülete vagy az általa
választott testület.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szerzõdés megkö-
téséhez és a (2) bekezdésben meghatározott alapító oki-
rat aláírásához is szükséges a felettes közgyûlés elõzetes
jóváhagyása. Ezen rendelkezések megszegése a 4.§ (3)
bekezdésében szereplõ következményeket vonja maga
után.

7.§

Az intézmény fenntartója általában az alapító egy-

házi önkormányzat, amely a fenntartói jogait és köteles-
ségeit a presbitériumán keresztül gyakorolja (fenntartói
testület). Átvett, illetve közösen alapított vagy késõbb
közös fenntartásba került intézmény esetén szerzõdés-
ben kell rögzíteni a fenntartó(ka)t, illetve azt, hogy a
fenntartói jogokat mely testület gyakorolja.

8.§

Az egyes intézmények gazdasági és szakmai fel-

ügyeletének rendjét országos szabályrendelet rögzíti.

9.§

(1) Amennyiben az intézmény az alapító okiratá-

ban lefektetett céljainak nem tud megfelelni, a fenntartó
egyházi önkormányzat közgyûlése kezdeményezheti az
intézmény mûködésének megszüntetését, az intézmény
teljes vagy részleges átadását, más intézményhez csatla-
kozását.
(2) Ezekre az esetekre vonatkozó végleges határozatot
hozni, illetve szerzõdést kötni csak a felettes közgyûlés
elõzetes jóváhagyásával lehet. Intézmény megszüntetésé-
hez, valamint nem evangélikus egyházi intézménynek való
teljes vagy részleges átadásához, illetve ahhoz való csat-
lakozásához a zsinat elõzetes jóváhagyása is szükséges.
(3) Indokolt esetben az intézmény mûködésének legfel-
jebb 2 hónapig tartó szüneteltetésérõl a fenntartói testü-
let dönt. Két hónapnál hosszabb szüneteltetés csak a fe-
lettes önkormányzat presbitériumának elõzetes jóváha-
gyásával lehetséges.
(4) Egy intézmény megszüntetése, illetve mûködésének
szüneteltetése esetén a fenntartó köteles – a jogszabályi
kötelezettségek betartása mellett – az érintett személyek
érdekeit és az anyagi javak védelmét figyelembe véve el-
járni.

III. fejezet

Az igazgatótanács

10.§ (1) Az intézmény munkáját önálló – hivatalbóli és
választott tagokból álló – igazgatótanács segíti és felügye-
li, ellátva a számára e törvényben rögzített, illetve a fenn-
tartó által átruházott feladatokat. Az igazgatótanács felada-

tait törvény felhatalmazása alapján, más testület is ellát-
hatja. Ebben az esetben az igazgatótanács összetételére
vonatkozó 11.§ rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az igazgatótanács összetételének meghatározásáról
és tagjainak megválasztásáról a fenntartói testület gon-
doskodik. Az egyházi önkormányzatok által delegált ta-
gokat az illetékes presbitériumok választják meg. Az
igazgatótanács választott tagjainak mandátuma 6 év. A
tagokat a küldõ testületeknek úgy kell megválasztaniuk,
hogy az igazgatótanács névsorát tudomásulvételre a fenn-
tartói testület ülésén még a régi igazgatótanács mandátu-
mának lejárta elõtt elõ lehessen terjeszteni.

11.§ (1) Az igazgatótanács létszáma legalább 5, legfel-
jebb 21 fõ. Az igazgatótanácsnak hivatalból tagja az in-
tézmény vezetõje. Amennyiben mûködik az intézmény-
ben munkaügyi jogviszonyban foglalkoztatott gazdasági
vezetõ, õ is hivatalból tagja az igazgatótanácsnak.
(2) Az igazgatótanácsba legalább 2 tagot választ a fenn-
tartói testület. A fenntartói oldal képviselete lehetõség
szerint paritásos. A fenntartó egyházi önkormányzat
számvevõszékének tagjai nem választhatóak meg az igaz-
gatótanács tagjainak vagy elnökének.
(3) Az igazgatótanácsban biztosítani kell a szakfeladatot
ellátó munkavállalók képviseletét, de az alkalmazotti, fel-
használói és hozzátartozói oldal együttes képviselete
nem alkothat többséget.
(4) A felettes egyházi önkormányzat presbitériuma egy
fõt választ az igazgatótanácsba.
(5) A tájékoztatási intézményeket kivéve a magasabb
egyházkormányzati szintek által fenntartott intézmények
esetén a területileg illetékes egyházközség presbitériuma
egy fõt választ az igazgatótanácsba.
(6) A fenntartói testület elnöksége gondoskodik az igaz-
gatótanács névsorának (nyilvános adat) helyi közzététe-
lérõl. Országos fenntartású intézmények igazgatótaná-
csának névsorát az egyház hivatalos lapjában közzé kell
tenni.

12.§ (1) Az igazgatótanács elnökét a fenntartói testület
választja meg.
(2) Az igazgatótanács elnöke nem állhat az intézménnyel
szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban vagy munka-
végzésre irányuló egyéb jogviszonyban. E korlátozás alól
indokolt kérelemre az országos presbitérium felmentést
adhat.
(3) Az igazgatótanács elnökét a fenntartó igazgatótanác-
si küldötte helyettesíti. A helyettesítés rendjérõl az igaz-
gatótanács ügyrendje rendelkezik.
(4) Az igazgatótanács szükség szerint, de évente legalább
2 alkalommal ülésezik.
(5) Az igazgatótanács saját körébõl jegyzõt választ, aki az
igazgatótanácsi ülésekrõl jegyzõkönyvet készít.
(6) Az igazgatótanács határozathozatali rendjérõl külön
törvény rendelkezik.

2005. évi VIII. törvény

13.§ Amennyiben az igazgatótanács létszáma megha-
ladja a 10 fõt, a fenntartói testület engedélyével – az igaz-
gatótanács tagjainak sorából – intézõbizottság alakítható.
Az intézõbizottság feladata az igazgatótanács ülései kö-
zött közvetlen operatív feladatok ellátása, az igazgatóta-
nács döntéseinek elõkészítése. Összetételét, jogait, ha-
táskörét az igazgatótanács elõterjesztése alapján a fenn-
tartói testület határozza meg.

14.§ (1) Az igazgatótanács feladatai és hatásköre:

a) Gyakorolja a fenntartó által ráruházott jogokat az

intézmény fölött.

b) Képviseli az intézmény érdekeit a fenntartói testü-

let és a magasabb szintû egyházi önkormányzati
testületek elõtt.

c) Rendszeresen tájékoztatja a fenntartói testületet

az intézmény helyzetérõl. Az igazgatótanács a mun-
kájáról évente beszámolót készít.

d) Megalkotja ügyrendjét, és elfogadásra fenntartói

testület elõ terjeszti.

e) Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény elté-

rõen nem rendelkezik, elfogadja az intézmény há-
zirendjét, éves munkatervét, valamint egyéb sza-
bályzatait. Az intézmény szervezeti és mûködési
szabályzatát egyetértõ javaslatával felterjeszti a
fenntartói testületnek.

f) Megtárgyalja és véleményezi az intézmény állo-

mánytábláját, éves költségvetését, zárszámadását,
s azt a fenntartói testület elé terjeszti.

g) Ellátja az intézményvezetõi pályázatokkal kapcso-

latban a törvény, illetve a fenntartói testület által
ráruházott feladatokat.

h) Az intézmény állománytáblájában szereplõ álláshely-

re szóló nyilvános pályázat kiírása és a pályázat útján
történõ alkalmazás esetén egyetértési jogköre van.

Kivizsgálja az intézményvezetõi döntésekkel kap-
csolatos panaszokat, és állást foglal ezekben az
ügyekben.

Figyelemmel kíséri az intézményben folyó mun-
kát, segíti a személyi és tárgyi feltételek megte-
remtését, fejlesztését, különös tekintettel az intéz-
mények e törvényben meghatározott céljaira.

k) Kezdeményezheti az intézményi struktúra átalakí-

tását, fejlesztését, közremûködik a feltételek meg-
teremtésében.

Támogatja az intézmény külsõ kapcsolatainak ki-
alakítását.

(2) Az (1) bekezdés j)-1) pontjában felsorolt feladat- és
hatásköröket az igazgatótanács átruházhatja az intézõbi-
zottságra.

15.§ Az igazgatótanácsi tagság megszûnik a külön tör-
vényben szabályozott eseteken túl háromszori kimentés
nélküli távollét, illetve a megválasztás alapjául szolgáló
jogállás megszûnése esetén.

IV. fejezet

Az intézmény vezetése

16.§ Az intézmény élén intézményvezetõ áll.

17.§ (1) Az intézményvezetõi munkakört az országos
evangélikus sajtóban megjelentetett nyilvános pályázat
útján kell betölteni. Az intézményvezetõi pályázat kiírá-
sa, az intézményvezetõ megválasztása a fenntartói testü-
let feladata és hatásköre. A kiírást az érintett igazgatóta-
náccsal való egyeztetés elõzi meg.
(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

a) a munkahely és munkakör pontos megjelölését,
b) a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai vég-

zettséget,

c) az állás betöltéséhez kapcsolódó juttatásokat,
d) a megbízás kezdõ idõpontját és idõtartamát,
e) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,
f) az intézmény sajátos körülményeibõl fakadó egyéb

feltételeket.

(3) A pályázat kiírójának lehetõvé kell tenni, hogy a pá-
lyázat iránt érdeklõdõk a pályázat elkészítéséhez szüksé-
ges tájékoztatást megkapják, betekintést nyerhessenek
az intézmény munkájába.
(4) A pályázatnak tartalmaznia kell

a) a pályázati feltételekben elõírtak teljesülésérõl

szóló igazolásokat,

b) a pályázó önéletrajzát és részletes szakmai életraj-

zát,

c) az intézmény vezetésére vonatkozó szakmai prog-

ramot és a szakmai helyzetelemzésre épülõ elkép-
zeléseket,

d) lelkészi ajánlást a pályázó gyülekezeti lelkészétõl.

(5) Intézményvezetõi munkakörre olyan személy pályáz-
hat, aki megfelel az adott intézménytípus vezetésére jog-
szabályokban meghatározott feltételeknek.
(6) A fenntartói testület által megbízott szakértõi bizott-
ság elõzetesen megvizsgálja, hogy a pályázatok megfelel-
nek-e a (4) és (5) bekezdésben meghatározottaknak.
(7) A szakértõi bizottság vizsgálatának eredménye alap-
ján az igazgatótanács dönt a pályázatok befogadásáról, és
errõl minden pályázót írásban értesít. A kiírt feltételek-
nek megfelelõ pályázókat tájékoztatja az eljárás meneté-
rõl és a meghallgatás szabályairól. A tájékoztatás kézhez-
vétele és a meghallgatás között legalább 5 munkanapnak
kell eltelnie.
(8) A pályázók és a Munka Törvénykönyve szerinti közeli
hozzátartozóik nem lehetnek jelen a pályázatokról szóló
testületi vitákon és szavazásokon, továbbá nem vehetnek
részt a pályázatok véleményezésében és értékelésében.
(9) Az igazgatótanács az elõzetes vizsgálatot, valamint a
véleményezõk jelentését figyelembe véve alakítja ki állás-
foglalását a jelöltek személyével kapcsolatban. Az igazga-
tótanács a pályázati eljárásról jelentést készít, amelyhez
mellékelni kell minden, az eljárásban keletkezett doku-

Az egyház intézményeirõl

mentumot. A jelentést a fenntartói testület elé terjeszti
döntésre.
(10) Az intézményvezetõi pályázatok elbírálásánál figye-
lembe kell venni a pályázó hosszabb idejû kiemelkedõ
munkavégzését, vezetõi képességeit, egyházi elkötele-
zettségét, magánélete rendezettségét. Elõnyben kell ré-
szesíteni azt a pályázót, aki evangélikus, konfirmált és az
egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfe-
lel. Országos intézmények vezetõjének megválasztásánál
az illetékes országos bizottság javaslatát figyelembe véve
kell dönteni.
(11) A fenntartói testület a döntését nyilvánosságra hoz-
za, és az eredményrõl írásban tájékoztatja a pályázókat.
(12) Eredménytelen pályázat esetén az intézményvezetõi
feladatokat – legfeljebb egy évig – a fenntartói testület ál-
tal megbízott személy látja el, s a pályázatot egy éven be-
lül meg kell ismételni. A megbízott vezetõnek lehetõleg
meg kell felelnie az intézményvezetõvel szemben felállí-
tott követelményeknek. A megbízott intézményvezetõ-
nek a 19.§ (2) bekezdésének b), c), e) és g) pontjában
meghatározott jogkörét a fenntartói testület korlátozhatja.

18.§ (1) Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény
eltérõen nem rendelkezik, az intézményvezetõi kineve-
zés (megbízás) 6 évre szól. Az intézményvezetõ elsõ ki-
nevezése alkalmával ünnepélyes keretek között hivatali
esküt tesz, újraválasztása esetén istentiszteleten vagy a
megválasztása utáni elsõ igazgatótanácsi ülésen megerõ-
sítést kap.
(2) Az intézményvezetõ munkáltatója a fenntartói testü-
let. A munkáltatói jogok gyakorlását – az intézményveze-
tõ kinevezését, munkaviszonyának, szolgálati viszonyá-
nak megszüntetését és fizetésének megállapítását kivéve
– a fenntartói testület átruházhatja a fenntartó egyházi
önkormányzat elnökségére, illetve országos fenntartású
intézmény esetében az igazgatótanácsra.
(3) Nemlelkészek intézményvezetõi megbízásának vissza-
vonása állami költségvetésbõl támogatott intézmények
esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló állami tör-
vény, az állami költségvetésbõl nem támogatott intézmé-
nyek esetén a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek
megfelelõen történhet. Lelkészek intézményvezetõi meg-
bízásának visszavonása csak fegyelmi eljárást lezáró jog-
erõs elmarasztaló határozat alapján lehetséges.

19.§ (1) Az intézményvezetõ felelõsséggel tartozik az
intézmény fenntartójának, hogy az általa vezetett intéz-
mény az egyházi és állami törvények szerint, a Magyaror-
szági Evangélikus Egyház erkölcsi értékrendjének szelle-
mében mûködjék. Így különösen felelõs

a) az intézmény tevékenységének szakszerûségéért,
b) intézményének rendjéért, evangélikus szellemû

mûködéséért,

c) az intézmény ingó és ingatlan vagyonának gondos

kezeléséért, az intézmény rendelkezésére bocsá-

tott pénzeszközök takarékos és célszerû felhaszná-
lásáért,

d) az intézmény mûködésére vonatkozó jogszabályok

és szabályzatok megtartásáért, az ügykezelés pon-
tosságáért.

(2) Az intézményvezetõ

a) szervezi és irányítja az intézményben folyó munkát,
b) gondoskodik a szervezeti és mûködési szabályzat,

az éves munkaterv, a házirend és az egyéb szüksé-
ges szabályzatok tervezetének elkészítésérõl,

c) javaslatot tesz az intézmény állománytáblájára, a

gazdasági vezetõvel elõkészíti a költségvetést és a
zárszámadást,

d) amennyiben erre az igazgatótanács elnöke felkéri,

elõkészíti az igazgatótanács ülését és döntését,

e) dönt az intézmény alkalmazottainak felvételérõl, a

nyilvános pályázat útján történõ alkalmazás esetén
az igazgatótanács egyetértésével,

f) felügyeli az alkalmazottak tevékenységét,
g) munkáltatói jogot gyakorol az intézmény alkalma-

zottai felett,

h) dönt a munka szakszerûségét segítõ külsõ szolgál-

tatások – szaktanácsadás, szakértõk bevonása, to-
vábbképzés – igénybevételérõl,

évente beszámolót készít a fenntartónak az intéz-
mény munkájáról és eredményeirõl.

(3) Az intézményvezetõ Munka Törvénykönyve szerinti
közeli hozzátartozója az intézmény fizetett alkalmazottja
csak az igazgatótanács egyetértésével lehet, de ekkor sem
kerülhet vezetõi állásba, illetve az intézmény pénzügyeit
intézõ munkakörbe.

20.§ (1) A fenntartó dönthet intézményvezetõ-helyet-
tesi munkakör létrehozásáról. Az intézményvezetõ-he-
lyettest az igazgatótanács egyetértésével az intézményve-
zetõ bízza meg. Az intézményvezetõ-helyettes megbízása
határozatlan idõre szól. A megbízás visszavonható, a visz-
szavonás a kézhezvételtõl számított három napon belül
benyújtott írásbeli kérelemre további három napon belül
írásban indokolandó.
(2) Az intézményvezetõ munkaköri leírásban rögzíti azo-
kat a feladat- és hatásköröket, amelyeket helyettesére át-
ruház.
(3) A fenntartó egyéb vezetõi munkaköröket is meghatá-
rozhat. E munkakörök betöltõire az intézményvezetõ-
helyettesekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. fejezet

Az alkalmazottak jogai és kötelezettségei

21.§ Az intézménnyel szolgálati jogviszonyban vagy
munkaviszonyban álló alkalmazottak munkavégzésével
és nyugdíjazásával kapcsolatban a hatályos állami és egy-
házi jogszabályokat kell alkalmazni.

2005. évi VIII. törvény

22.§ (1) Az üres álláshelyek betöltése során az e törvény-
ben meghatározott esetekben kell nyilvános pályázatot
kiírni.
(2) Az alkalmazás egyéb módozatait az intézmény szer-
vezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.
(3) Az intézményekben csak olyan személy alkalmazha-
tó, aki teljesíti az adott álláshoz egyházi és állami jogsza-
bályokban elõírt feltételeket. Azonos feltételekkel rendel-
kezõ jelöltek közül elõnyben kell részesíteni az evangéli-
kust.
(4) A szolgálati, illetve munkaszerzõdésekben rögzíteni
kell, hogy az alkalmazott köteles betartani az e törvény-
ben, az intézmény alapító okiratában, valamint szerveze-
ti és mûködési szabályzatában rögzített elõírásokat.

23.§ A közalkalmazottakkal azonos feladatot ellátó al-
kalmazottak illetménye és juttatásai nem lehetnek keve-
sebbek az állami elõírásokban szereplõknél.

24.§ (1) Az alkalmazottak joga, hogy részt vegyenek

a) egyházi és világi szervezetek, illetve testületek

munkájában,

b) szervezett továbbképzésben.

(2) Az alkalmazottak kötelessége, hogy

a) feladataikat legjobb tudásuk szerint végezzék,
b) szakmai felkészültségüket állandóan fejlesszék,
c) az egyházi és állami elõírásokat megtartsák.

25.§ Az alkalmazottak munkájára vonatkozó részletes
rendelkezéseket az intézmény szervezeti és mûködési
szabályzata tartalmazza.

VI. fejezet

Az intézmények mûködésére vonatkozó

általános szabályok

26.§ Az intézmény egy vagy több egységbõl állhat.

27.§ (1) Az intézmény anyagi eszközeivel – a fenntartó
által elfogadott költségvetés keretében – önálló felelõs-
séggel és elszámolási kötelezettséggel gazdálkodik.
(2) A fenntartói testület felelõssége az, hogy – saját ere-
jébõl vagy más források bevonásával – gondoskodjék az
intézmény mûködésének anyagi feltételeirõl legalább
azon a szinten, amelyen az azonos feladatkört ellátó álla-
mi, illetve önkormányzati intézmények mûködnek.
(3) Az intézményben – a sürgõs hibaelhárítás érdekében
végzett munkát kivéve – minden munkavégzésre irányu-
ló jogviszonyt írásba foglalt szerzõdésben kell rögzíteni.

28.§ (1) Az intézmények mûködési rendjére, belsõ és
külsõ kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az intéz-
mény szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza.
Amennyiben állami jogszabály vagy e törvény eltérõen

nem rendelkezik, a szervezeti és mûködési szabályzatot a
fenntartói testület fogadja el.
(2) A szervezeti és mûködési szabályzatban meg kell ha-
tározni

a) az intézmény jogállását, irányítását, részletes szer-

vezeti felépítését és gazdálkodási rendjét,

b) az intézmény munkarendjét,
c) a vezetõk és a szervezeti egységek közötti kapcso-

lattartás rendjét és formáját, továbbá a feladatok
megosztását,

d) a felhasználók jogait és kötelezettségeit,
e) a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
f) a belsõ ellenõrzés rendjét,
g) a szakalkalmazottak alkalmazásának helyi szabá-

lyozását,

h) az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek

használati rendjét,

mindazt, aminek meghatározását e törvény vagy
más jogszabály elõírja, illetve az intézmény szük-
ségesnek tart, különös tekintettel a felhasználók
érdekeire, az intézmény jogi stabilitására és az al-
kalmazottak jogbiztonságának garantálására.

29.§ (1) Az intézmény évente köteles elkészíteni mun-
katervét, állománytábláját, költségvetését és zárszámadá-
sát. Az intézménynek rendelkeznie kell házirenddel is.
(2) Az állománytáblát, a költségvetést és a zárszámadást
az igazgatótanács véleményezése után a fenntartói testü-
let fogadja el.

30.§ (1) Az intézmény köteles vezetni a vonatkozó jog-
szabályokban számára elõírt nyilvántartásokat és doku-
mentációkat, s azokat a fenntartó és az illetékes hatósá-
gok rendelkezésére bocsátani.
(2) Az intézmény szabályzatait a zsinat törvényességi
szempontból felülvizsgálhatja.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYES INTÉZMÉNYEK

VII. fejezet

Missziói intézmények

31.§ (1) A missziói intézmények intézményes kereteket
nyújtanak az egyház evangélizációs és missziói küldeté-
sének betöltéséhez, elõsegítik az evangélium örömhíré-
vel még nem találkozott emberek elérését és megszólítá-
sát, erõsítik és mélyítik az egyház tagjainak a Szentíráson
és a Hitvallási Iratainkon nyugvó hitét.
(2) A missziói intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pont-
jában meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelõ
testülete az országos evangélizációs és missziói bizottság.
(3) Több szolgálati területet felölelõ missziói intézmény igaz-
gatótanácsának hivatalból tagjai a részterületek vezetõi is.

Az egyház intézményeirõl

(4) Az igazgatótanács – a 14. § (1) bekezdésében felso-
roltakon túl – az intézmény igazgatójával együtt elkészíti
az intézmény hosszú- és középtávú szolgálati tervét.
(5) Missziói intézmény vezetését felsõfokú evangélikus
teológiai végzettséggel rendelkezõ igazgató látja el.

VIII. fejezet

Konferencia- és üdülõközpontok

32.§ (1) A konferencia- és üdülõközpontok elsõdlege-
sen a Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati
testületei, illetve intézményei által szervezett csoportok,
valamint az egyházi szolgálatban vagy alkalmazásban ál-
lók részére kínálnak kedvezményes konferencia- és üdü-
lési lehetõséget. A gazdaságos mûködtetés érdekében az
ilyen intézményeket külsõ szervezetek és személyek is
igénybe vehetik.
(2) A konferencia- és üdülõközpontoknak a 3.§ (1) be-
kezdés d) pontjában meghatározott illetékes szakmai irá-
nyító és felügyelõ testülete az országos evangélizációs és
missziói bizottság.
(3) A konferencia- és üdülõközpont igazgatótanácsába
egy-egy tagot delegál a területileg illetékes egyházközség,
egyházmegye és egyházkerület.
(4) A konferencia- és üdülõközpont által szervezett prog-
ramokat az igazgatótanács hagyja jóvá.
(5) Az intézményvezetõi pályázatok elbírálásánál elõny-
ben kell részesíteni a felsõfokú végzettségû pályázót.

IX. fejezet

Tájékoztatási intézmények

33.§ (1) A tájékoztatási intézmények feladata az egyház
tájékoztató, hitébresztõ, tanító, nevelõ munkájának segí-
tése, a könyv- és folyóirat-kiadás, az egyház eseményei-
nek dokumentálása, valamint hivatalos állásfoglalásai-
nak, kulturális és lelki értékeinek megjelenítése az írott
és elektronikus médián keresztül.
(2) A tájékoztatási intézményeknek a 3.§ (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott illetékes szakmai irányító és
felügyelõ testülete az országos sajtóbizottság.
(3) Tájékoztatási intézmény vezetését lehetõleg sza-
kirányú végzettséggel rendelkezõ igazgató látja el.
(4) A tájékoztatási intézmény mûködési költségeit elõfi-
zetési- és jogdíjakból, kiadványai értékesítésébõl, vala-
mint a fenntartó által biztosított támogatásból fedezi.

Luther Kiadó

34.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház mûköd-
teti a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadóját

(rövid neve: Luther Kiadó). A Luther Kiadó a Magyaror-
szági Evangélikus Egyház Sajtóosztályának jogutóda.
(2) A Luther Kiadó

a) kiadja, illetve terjeszti az evangélikus hitélethez

szükséges kiadványokat,

b) kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház hivata-

los lapját, melynek szerkesztéséért az országos el-
nökség felel,

c) kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház orszá-

gos hetilapját, a lelkészi szakfolyóiratot és az egyéb
országos jellegû folyóiratokat, melyek szerkeszté-
sét szerkesztõbizottságok végzik az országos sajtó-
bizottság által kiírt és elbírált pályázat útján vá-
lasztott fõszerkesztõk irányításával.

(3) A Luther Kiadó vezetését felsõfokú végzettségû, evan-
gélikus vallású, konfirmált személy látja el, aki az egyház-
községi tagság feltételeinek legalább 5 éve megfelel, egy-
házának hûséges tagja.

X. fejezet

Gyûjtemények

35.§ (1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami
és egyházi jogszabályokkal összhangban könyvtárat, le-
véltárat, muzeális intézményt (a továbbiakban együtte-
sen: gyûjteményeket) alapíthatnak és tarthatnak fenn.
(2) A gyûjteményeknek a 3.§ (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott illetékes szakmai irányító és felügyelõ tes-
tülete a gyûjteményi tanács, amely feladatait az ágazatve-
zetõk közremûködésével látja el.
(3) Gyûjtemény vezetését felsõfokú végzettséggel rendel-
kezõ igazgató látja el. Az intézményvezetõi pályázatok el-
bírálásánál elõnyben kell részesíteni a szakirányú vég-
zettségû pályázót.
(4) A gyûjtemények felsõfokú végzettségû alkalmazottai
az intézményvezetõi pályázatokat és az intézményvezetõ-
helyettesi kinevezésekre vonatkozó javaslatokat titkos
szavazással, a gyûjtemények szervezeti és mûködési sza-
bályzatának tervezetét módosító javaslatok beterjeszté-
sével véleményezik.

Evangélikus országos gyûjtemények

36.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház az Evan-
gélikus Országos Könyvtár, az Evangélikus Országos Le-
véltár és az Evangélikus Országos Múzeum mûködteté-
sére Evangélikus Országos Gyûjtemények elnevezéssel
intézményt alapít és tart fenn.
(2) Az Evangélikus Országos Könyvtár országos feladat-
körrel rendelkezõ központi könyvtár, melynek gyûjtõkö-
rébe a magyarországi evangélikus, illetve a külföldi ma-
gyar nyelvû evangélikus kiadványok tartoznak.
(3) Az Evangélikus Országos Levéltár országos feladat-

2005. évi VIII. törvény

körrel rendelkezõ központi levéltár, melynek gyûjtõkörébe
az országos egyház, az egyházkerületek, illetve egyház-
megyék hivatalainak és intézményeinek, valamint az egy-
házi tisztségviselõknek és más személyeknek az iratai, to-
vábbá az egyházi tulajdonban lévõ épületekre vonatkozó
tervdokumentációk és forrásanyagok tartoznak. Az Evan-
gélikus Országos Levéltár közremûködik az egyházi szer-
vezetek iratkezelési szabályzatainak megalkotásában.
(4) Az Evangélikus Országos Múzeum országos feladat-
körrel rendelkezõ központi múzeum, melynek feladata az
egyházi önkormányzatok és intézmények, illetve a saját
tulajdonában és õrzésében lévõ kultikus és egyéb jellegû
mûtárgyak regisztrálása, feldolgozása, karbantartásának
szakmai felügyelete, valamint azok egy részének állandó
vagy idõszaki kiállításon való bemutatása.

37.§ Az Evangélikus Országos Gyûjtemények igazgató-
tanácsának feladatait a gyûjteményi tanács látja el.

38.§ (1) A három országos gyûjtemény igazgatóját az
országos presbitérium választja az intézményvezetõkre
vonatkozó rendelkezések szerint. Országos gyûjtemény
igazgatójának csak szakirányú felsõfokú végzettséggel
vagy felsõfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával ren-
delkezõ személy választható. A pályázatok véleményezé-
sére csak az adott gyûjtemény felsõfokú végzettséggel
rendelkezõ alkalmazottai jogosultak.
(2) A három országos gyûjteményi vezetõ munkáltatója
az országos presbitérium. Az országos presbitérium a
munkáltatói jogok gyakorlását – a kinevezést, a munka-,
illetve szolgálati viszony megszüntetését, valamint a dí-
jazás megállapítását kivéve – átruházhatja az Evangélikus
Országos Gyûjtemények fõigazgatójára.

39.§ (1) Az Evangélikus Országos Gyûjtemények fõigaz-
gatóját a gyûjteményi tanács javaslatára az országos presbi-
térium a három országos gyûjtemény vezetõje közül vá-
lasztja határozott idõre, legfeljebb a gyûjteményi vezetõi
megbízásának lejártáig. Az Evangélikus Országos Gyûjte-
mények fõigazgatói állására nem kell nyilvános pályáza-
tot kiírni.
(2) A fõigazgató a másik két országos gyûjtemény igazga-
tójának kivételével mindhárom gyûjtemény dolgozóinak
munkáltatója. A fõigazgató a munkáltatói jogokat az ille-
tékes gyûjteményi igazgatóval egyetértésben gyakorolja.
A fõigazgató a munkáltatói jogok gyakorlását – az alkal-
mazás és a munka-, illetve szolgálati viszony megszünte-
tését, valamint a díjazás megállapítását kivéve – átruház-
hatja az illetékes gyûjteményi igazgatóra.

40.§ A három országos gyûjtemény közös éves munka-
terve, illetve költségvetése szakágakra lebontott és közös
részbõl áll. Utalványozási joga – a költségvetési keretek
között, az intézmény gazdasági vezetõjének ellenjegyzése
mellett – a gyûjtemények közös ügyeit illetõen a fõigaz-

gatónak, az egyes gyûjteményi ágak esetében az illetékes
igazgatónak van.

41.§ (1) A három országos gyûjteményi vezetõ az Evan-
gélikus Országos Gyûjtemények megalapításakor a gyûj-
temények elhelyezésével, mûködésével, fenntartásával
kapcsolatos kérdésekrõl részletes megállapodást köt a
fenntartóval.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott megállapodást szük-
ség esetén, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni.

XI. fejezet

Felsõoktatási intézmények

Evangélikus Hittudományi Egyetem

42.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem az 1557
óta evangélikus szellemben mûködõ soproni latin Scho-
lából kialakult Teológiai Intézetnek, és az 1892-ben önál-
lóvá vált Soproni Evangélikus Theologiai Fõiskolának,
majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1923-
ban létesített soproni Evangélikus Hittudományi Kará-
nak, és az 1951-ben megalakult Evangélikus Teológiai
Akadémiának lelki-szellemi örököse és jogutódja, a Ma-
gyarországi Evangélikus Egyháznak elkötelezett intézmény.

43.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem feladata

a) az evangélikus lelkészképzés,
b) felsõfokú hitoktató- és hittantanárképzés,
c) teológiai doktori képzés és fokozatszerzés,
d) a teológia tudományos mûvelése,
e) egyéb felsõfokú hittudományi alap-, mester- és to-

vábbképzés.

44.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem

a) a Magyarországi Evangélikus Egyháznak, mint fenn-

tartónak felsõoktatási és tudományos intézménye;

b) a magyar egyetemi oktatás szerves része, amely ta-

nulmányi rendjét és a tudományos minõsítés
rendjét az egyetemi rendszer követelményei sze-
rint, de a teológiai tudomány és az egyházi intéz-
mény sajátosságaiból adódó különbségekre tekin-
tettel alakítja ki;

c) önkormányzattal rendelkezõ intézmény, amely a

vonatkozó állami és egyházi törvények elõírásai-
nak megfelelõen saját hatáskörében önállóan mû-
ködik, igazgatótanácsa feladatait az országos pres-
bitérium látja el.

(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szerves ré-
szét képezi az Evangélikus Teológus Otthon és az Evan-
gélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára.

45.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyar
Köztársaság vonatkozó törvényeinek elismerése és a Ma-

Az egyház intézményeirõl

gyarországi Evangélikus Egyház felé kinyilvánított elkö-
telezése mellett saját hatáskörében önállóan és szaksze-
rûen mûveli a teológiai tudományokat, és joga a Magyar
Köztársaság felsõoktatásról szóló törvényében meghatá-
rozott felsõfokú képzés és a megfelelõ oklevelek kiadása.

46.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyete-
mi tanárát pályázat vagy meghívás útján az Egyetemi Ta-
nács (szenátus) választja. A választás érvényes, ha azt az
országos presbitérium jóváhagyja. Az Evangélikus Hittu-
dományi Egyetem egyetemi tanárát a köztársasági elnök
nevezi ki.
(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1) bekezdés-
ben nem említett oktatóit (docenseit, adjunktusait, ta-
nársegédeit és más oktatóit) az Egyetemi Tanács egyetér-
tõ javaslata alapján a rektor nevezi ki, vagy bízza meg a
szervezeti és mûködési szabályzatban foglaltaknak meg-
felelõen.
(3) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem lelkészét (a
továbbiakban: Egyetem lelkésze) pályázat vagy meghívás
útján az Egyetemi Tanács választja. A választás érvényes,
ha azt az országos presbitérium jóváhagyja. Az Egyetem
lelkészét az országos elnökség nevezi ki.

47.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyete-
mi tanára és docense csak megfelelõ teológiai tudomá-
nyos fokozattal rendelkezõ, – s amennyiben e törvény el-
térõen nem rendelkezik – felavatott, szolgálatra kiküldött
evangélikus lelkész lehet.
(2) Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti és
mûködési szabályzatának megfelelõen az egyházzenei, il-
letve a vallás- és társadalomtudományi tanszék, valamint
a kihelyezett tagozatok vezetõ oktatójának megfelelõ tu-
dományos fokozattal rendelkezõ nem lelkészt is meghív-
hat, vagy ezek pályázatát is elfogadhatja.
(3) Az egyetemi tanári és docensi, valamint egyetemi lel-
készi állásra pályázó vagy az Egyetemi Tanács által meghí-
vásra ajánlott személyeket a Magyarországi Evangélikus
Egyháznak jogában áll hitvallási és erkölcsi szempontból
megvizsgálni. Ennek a jognak gyakorlására a püspöki
tanács jogosult. A püspöki tanács indokolt döntését írás-
ban tudatja az Egyetemi Tanáccsal. A püspöki tanács által
hitvallási vagy erkölcsi szempontból kifogásolt személy
nem hívható meg, illetve nem választható meg.
(4) Az Egyetem lelkésze egyrészt mint az Evangélikus
Teológus Otthon vezetõje felelõs az otthon életéért, más-
részt az egész intézmény minden hallgatóját, oktatóját és
alkalmazottját pásztorolja.

48.§ (1) Az Evangélikus Hittudományi Egyetemnek és
oktatóinak az egyház életében – ezen belül az egyházi ön-
kormányzat és törvényhozás munkájában – való részvé-
telhez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit az egyházi
törvények és szabályrendeletek szabályozzák.
(2) Az egyházi törvények mindazon rendelkezéseit, ame-

lyek a lelkészek, hitoktatók, egyházi iskolai tanítók és ta-
nárok egyházhoz való viszonyát a hitvallási hûségre, va-
lamint a magán- és családi életre való vonatkozásban sza-
bályozzák, az Evangélikus Hittudományi Egyetem okta-
tóira megfelelõen alkalmazni kell.

49.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem oktatói és
az Egyetem lelkésze felett a külön törvényben meghatá-
rozott fegyelmi vétségek tekintetében a fegyelmi jogokat
a Magyarországi Evangélikus Egyház gyakorolja az egy-
házi törvények szerint. Ha a fegyelmi tanács vagy az egy-
házi bíróság valamely tanárt lelkészi jellegétõl megfoszt,
vagy tisztére alkalmatlannak ítél, az erre vonatkozó hatá-
rozatát az Egyetemi Tanáccsal közli, és felkéri az Egyete-
mi Tanácsot, hogy az ítélet jogerõre emelkedése után ezt
az oktatót mentse fel megbízatása alól.

50.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem vezetõje a
rektor. A rektort az egyetemi tanárok közül az Egyetemi
Tanács választja meg, a választást az országos presbitéri-
um hagyja jóvá. A rektort a köztársasági elnök nevezi ki,
illetve menti fel. A rektor megbízatása 4 évre szól. Az
Egyetemi Tanács a rektor megbízatását egyszer további 4
évre meghosszabbíthatja.

51.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem szervezeti
és mûködési szabályzatát az Egyetemi Tanács fogadja el
és az országos presbitérium hagyja jóvá.

52.§ Az Evangélikus Hittudományi Egyetem hatéves
lelkészképzést folytat, amely 5 év elméleti képzésbõl és
egy év gyakorlati képzésbõl áll.

53.§ A hittantanári nappali képzés ideje 5 év. Az ebben
a képzésben részesült, zárószigorlatot megállott hallga-
tóknak az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi
végzettséget igazoló hittantanári (hittanári) oklevelet ad.
A levelezõ képzésben és a kihelyezett tagozatokon záró-
vizsgát tett hallgatóknak az Evangélikus Hittudományi
Egyetem fõiskolai végzettséget igazoló oklevelet ad.

XII. fejezet

Közoktatási intézmények

54.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház bármely
egyházi önkormányzata az állami közoktatási törvényben
elismert közoktatási intézményeket alapíthat és tarthat
fenn.
(2) A fenntartói testület saját erejébõl vagy más források
bevonásával gondoskodik a közoktatási intézmény mû-
ködésének anyagi feltételeirõl legalább olyan szinten,
mint amilyenen az azonos feladatkört ellátó, azonos ké-
pesítést nyújtó állami, illetve önkormányzati közoktatási
intézmények mûködnek.

2005. évi VIII. törvény

55.§ Az evangélikus egyház közoktatási intézményei:

a) az óvodák,
b) az alapfokú nevelési-oktatási intézmények,
c) a középfokú nevelési-oktatási intézmények,
d) diákotthonok,
e) a speciális nevelési-oktatási intézmények.

56.§ (1) Az evangélikus egyház közoktatási intézményei-
nek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a ma-
gyar haza hû polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk
öntudatos, hû és áldozatkész tagjaivá, a más felekezetû
tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti
szabadság tiszteletben tartásával, a lehetõségekhez ké-
pest saját egyházuk segítségével is nevelje, minden tanu-
lóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogal-
mazott oktatási célkitûzésnek megfelelõen oktassa, és az
egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelõen képez-
ze ki.
(2) A hitoktatás az egyházi iskolák pedagógiai program-
jának szerves részét alkotja, és beépül az intézmény
munkarendjébe.
(3) A hitoktatás az egyházi iskolákba felvett tanulók ré-
szére – amennyiben errõl törvény eltérõen nem rendelke-
zik – kötelezõ. Nem egyházi fenntartású iskola átvétele-
kor átmeneti idõszakot kell biztosítani a kötelezõ hitok-
tatás bevezetésére. A hitoktatás helyi rendjét az intéz-
mény a szervezeti és mûködési szabályzatban állapítja
meg, melyben rögzíteni kell a más felekezetû tanulók hit-
oktatásával kapcsolatos kérdéseket is.

57.§ A közoktatási intézmények feletti szakmai felügye-
letet a Magyarországi Evangélikus Egyház az országos
nevelési-oktatási bizottságon, az országos iroda illetékes
osztályán, valamint az Evangélikus Pedagógiai Közpon-
ton keresztül gyakorolja.

Az igazgatótanács

58.§ (1) Az igazgatótanács tevékenységével elõsegíti az
intézmény rendeltetésszerû mûködését, közvetítõ szere-
pet tölt be az intézmény, a szülõk és tanulók, valamint a
fenntartó között.
(2) Az igazgatótanács tagjai a 11.§ (3) bekezdésének
megfelelõen:

a) hivatalból az intézmény iskolalelkésze,
b) az intézmény 2 teljes munkaidejû, határozatlan

idõre kinevezett, elsõsorban evangélikus pedagó-
gusa a nevelõtestület választása alapján,

c) a tanulók szüleinek képviselõje (közös igazgatású

intézmények esetében szervezeti egységenként 1-
1 képviselõ),

d) középiskolában az intézmény tanulóinak (diákön-

kormányzat) képviseletében egy – a diákok által
választott – tanár.

(3) Az igazgatótanács tagja a 11.§-ban és a (2) bekezdés-
ben meghatározottakon túl:

a) nem az országos egyház által fenntartott középis-

kola esetén az országos presbitérium küldötte,

b) az országos egyház által fenntartott intézmények

esetében az illetékes egyházkerület és az intéz-
mény vonzáskörzetébe tartozó – legfeljebb három
– egyházmegye egy-egy küldötte.

(4) Az intézmény sajátos jellege szerint és indokolt eset-
ben ettõl eltérõ összetételben is megszervezheti az igaz-
gatótanácsot, de azt a szervezeti és mûködési szabályzat-
ban, valamint az igazgatótanács ügyrendjében szabályoz-
ni kell.

59.§ Az igazgatótanács feladat- és hatáskörébe tartozik
a 14.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl, hogy

a) az intézmény pedagógiai programját egyetértõ ja-

vaslatával felterjeszti a fenntartó egyházi önkor-
mányzat presbitériumának,

b) kivizsgálja a nevelõtestületi döntésekkel kapcsola-

tos panaszokat, és állást foglal ezekben az ügyekben.

Az intézmény vezetõje

60.§ (1) A közoktatási intézmény vezetõje lehet az,

a) aki evangélikus vallású pedagógus, konfirmált, az

egyházközségi tagság feltételeinek legalább 5 éve
megfelel, egyházának hûséges tagja,

b) akinek a képesítése megfelel az általa vezetett in-

tézményben, a szaktárgyában a legmagasabb évfo-
lyamra elõírt képesítési feltételeknek,

c) aki legalább ötéves pedagógusi, illetõleg felsõokta-

tási intézményben oktatói munkakörben szerzett
gyakorlattal rendelkezik.

(2) A közoktatási intézmény vezetõje lehet legalább öt-
éves, közoktatási intézményben szerzett oktatói (hitok-
tatói) gyakorlattal rendelkezõ evangélikus lelkész is.
(3) A vezetõi megbízás 6 tanévre szól. Az intézményve-
zetõ elsõ kinevezése alkalmával a tanévnyitó istentiszte-
leten hivatali esküt tesz. Az újraválasztott intézményve-
zetõ a következõ tanévnyitó istentiszteleten a fenntartó
képviselõje által megerõsítést nyer.
(4) A vezetõ a megbízásával az intézmény határozatlan
idõre alkalmazott, fõállású pedagógusa lesz.
(5) Az intézményvezetõ a 19.§ (1) és (2) bekezdésében
meghatározottakon túl

a) felelõs a tanulók keresztyén szellemû neveléséért,
b) felelõs az elfogadott pedagógiai program és tanterv

megvalósításáért,

c) dönt a tanulók felvételérõl,
d) elõkészíti a nevelõtestület döntéseit,
e) gondoskodik a minõségirányítási program elkészí-

tésérõl.

Az egyház intézményeirõl

Az intézményvezetõi pályázati eljárás

61.§ (1) Az intézményvezetõi állásra vonatkozó pályá-
zati felhívást közzé kell tenni a közoktatást felügyelõ mi-
nisztérium hivatalos lapjában is.
(2) A pályázat benyújtására meghatározott idõ a közok-
tatást felügyelõ minisztérium hivatalos lapjában való
megjelenéstõl számított 30 napnál rövidebb nem lehet.
(3) A benyújtott és a pályázati feltételeknek megfelelõ
pályázatokat a nevelõtestület és az igazgatótanács véle-
ményezi az alábbiak szerint:

a) Az igazgatótanács tájékoztatja a nevelõtestületet a

beérkezett pályázatokról és az elõzetes vizsgálat
eredményérõl. Gondoskodik arról, hogy a pedagó-
gusok legalább 30 nappal a b) pontban meghatáro-
zott értekezlet elõtt megismerhessék a kiírt felté-
teleknek megfelelõ pályázatokat. Tájékoztatja a
nevelõtestületet a véleménynyilvánítás szabályai-
ról és a pedagógusok ezzel kapcsolatos jogairól.

b) Az igazgatótanács elnöke összehívja a nevelõtestü-

leti értekezletet, ahová személyes meghallgatásra
meghívja a pályázókat, továbbá – ha van ilyen – az
állami jogszabályokban meghatározott szakértõi
vélemény készítõjét.

c) A nevelõtestület személyenkénti titkos szavazással

véleményt nyilvánít a pályázatokról, az eredményt
jegyzõkönyvbe foglalja, és továbbítja az igazgató-
tanácsnak.

(4) Az igazgatótanács – és országos fenntartású intézmény
esetében a nevelési-oktatási bizottság – személyesen
meghallgatja a pályázókat, és pedagógiai szempontból
minõsíti a pályázatok szakmai és fejlesztési elképzeléseit.
(5) Középfokú intézmény esetében a fenntartó döntését
jóváhagyásra az országos presbitérium elé kell terjeszteni
a javaslatot.
(6) A fenntartói testület a döntés, illetve a jóváhagyás
után azt nyilvánosságra hozza, és kinevezi a vezetõt.

A nevelõtestület

62.§ (1) Az intézmény nevelési-oktatási kérdésekben
illetékes önkormányzati testülete a nevelõtestület.
(2) A nevelõtestület szavazati joggal bíró tagjai:

a) azok a pedagógus munkakörben több mint egy éve

alkalmazott dolgozók, akik határozatlan idejû
munkaviszonyban vagy legalább 50%-os munka-
idejû alkalmazásban állnak,

b) az iskolalelkész, az intézményben több mint egy

éve evangélikus hitoktatást végzõ személyek (lel-
készek, hitoktatók, hittantanárok).

(3) A nevelõtestület joga és kötelessége

a) az intézmény pedagógiai programjának kidolgozá-

sa és elfogadása,

b) a helyi tanterv elkészítése, illetve kiválasztása és

adaptálása,

c) az éves munkaterv, valamint a tanév munkarendjé-

nek elfogadása,

d) részvétel az intézmény házirendjének kidolgozásá-

ban, majd annak elfogadása,

e) az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatá-

nak elfogadása,

f) a tanulók munkájának és elõmenetelének folyama-

tos értékelése,

g) az intézményben vagy mellette mûködõ diákszer-

vezet patronálása,

h) az igazgatótanácsba, illetve más szervezetbe dele-

gált tagok megválasztása,

az intézményvezetõi és pedagógus pályázatok, az
intézményvezetõ-helyettesi megbízás, valamint az
éves költségvetés és zárszámadás véleményezése,

az intézmény egész munkáját érintõ programmó-
dosítás, fejlesztés kezdeményezése,

k) döntés a tanulók jutalmazása, segélyezése (ideért-

ve a különféle szociális és tanulmányi jogon oda-
ítélt kedvezményeket) elveirõl, felosztásának felté-
teleirõl,

döntés a tanulók egyes fegyelmi ügyeiben,

m) a tanulók (pótló, osztályozó, érettségi) vizsgára bo-

csátása.

(4) A nevelõtestület joga továbbá, hogy érdemi informá-
ciókat kapjon és testületi véleményt alkosson az iskola
belsõ életét és külsõ kapcsolatait érintõ minden fontos
kérdésben.

A pedagógusokra vonatkozó rendelkezések

63.§ (1) Határozatlan idõre szóló vagy egy évnél hosszabb
határozott idejû pedagógusi munkakörre nyilvános pá-
lyázatot kell kiírni.
(2) Pedagógusnak rendezett életvitelû, elkötelezett ke-
resztyén, egyházhoz hû, lehetõség szerint evangélikus je-
löltet lehet megválasztani, aki vállalja az intézmény szel-
lemiségét és értékrendjét.
(3) A pedagógus hivatali és magánéletében egyházához
és a magyar hazához való hûségével, feddhetetlen élet-
módjával, vallásának gyakorlásával és rendezett családi
életével példát mutat tanítványainak és környezetének.
(4) A munkaszerzõdésben rögzíteni kell, hogy a pedagó-
gus köteles betartani az intézmény pedagógiai program-
jában foglaltakat.
(5) Az intézmény pedagógusa határozatlan idejû kineve-
zése alkalmából hivatali esküt tesz.

64.§ (1) Az evangélikus nevelési-oktatási intézményben
evangélikus hitoktatást végzõ nemlelkészi személyek felett
a munkáltatói jogokat az intézmény vezetõje gyakorolja.
Alkalmazásukhoz és felmentésükhöz a területileg illeté-

2005. évi VIII. törvény

kes püspök véleményét ki kell kérni. Lelkészek hitoktatói
megbízásához és felmentéséhez a lelkész szolgálati helye
szerint illetékes püspök hozzájárulása szükséges.
(2) A hittantanárnak, hitoktatónak valláserkölcsi-hitéleti
kérdésekben javaslattevõ és véleményezési joga van. Az
igazgató és az iskolalelkész mellett kötelessége az intéz-
mény keresztyén szellemiségének biztosítása.

65.§ Az egyes intézménytípusokra elõírt képesítési fel-
tételeket a közoktatásról szóló állami jogszabályok írják
elõ. A hitoktatók, hittantanárok képesítési feltételeit kü-
lön törvény szabályozza.

66.§ (1) A pedagógus

a) megválasztja az iskolában elfogadott tanterv és pe-

dagógiai program alapján a tananyagot, a tanítás
módszereit és eszközeit,

b) irányítja és értékeli a tanulók munkáját,
c) minõsíti a tanuló tudását,
d) a rábízott tanítványokat keresztyén szellemben ne-

veli, figyelemmel kíséri és elõsegíti fejlõdésüket,
ismereteiket gyarapítja, pozitív erkölcsi vonásaikat
fejleszti, értékes jellembeli tulajdonságaikat erõsí-
ti, felkészíti õket az önálló keresztyén életre,

e) tiszteletben tartja az általános emberi jogokat, be-

leértve a gyermekek jogait és a személyiséghez fû-
zõdõ jogokat,

f) megtartja az intézmény tanulmányi és munka-

rendjét,

g) a tanulók szüleivel a szükséges kapcsolatot fenn-

tartja.

Az iskolalelkész

67.§ (1) Evangélikus közoktatási intézmény iskolalel-
késze az lehet, aki a Magyarországi Evangélikus Egyház
lelkészeinek nyilvántartásában szerepel és megállta a pa-
rókusi alkalmassági vizsgálatot.
(2) Az iskolalelkész a közoktatási intézmény alkalmazott-
ja. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény vezetõje
gyakorolja, szolgálatát az intézmény helye szerint illeté-
kes püspök vagy az általa megbízott lelkész felügyeli.
(3) Az iskolalelkészi állás betölthetõ a fenntartói testület
által kiírt és elbírált pályázattal. Ebben az esetben az in-
tézmény vezetõjének, valamint az intézmény helye sze-
rint illetékes püspöknek egyetértési joga van.
(4) Az iskolalelkészi állás betölthetõ püspöki kiküldés-
sel. Ebben az esetben az intézmény vezetõjének, vala-
mint a fenntartói testületnek egyetértési joga van.
(5) Az iskolalelkészi megbízás visszavonását az igazgató
kezdeményezheti a fenntartói testületnél, illetve az intéz-
mény helye szerint illetékes püspöknél.
(6) Az iskolalelkészi megbízás teljes és részmunkaidejû
állásban is betölthetõ, s ez a szolgálati idõ számítása, va-
lamint a fegyelmi jogkörök tekintetében szolgálati jogvi-

szonynak számít. Teljes munkaidejû iskolalelkész alkal-
mazása kötelezõ minden 300 fõ tanulólétszám feletti ál-
talános és középiskolában.
(7) Az iskolalelkész feladata:

a) az igazgatóval és a hitoktatókkal együttmûködve az

intézmény keresztyén szellemiségének biztosítása,

b) a pedagógusok, az alkalmazottak, a tanulók – kü-

lönösen is a kollégista diákok – lelkigondozása,

c) tanári és diák csendesnapok, istentiszteletek, áhí-

tatok, bibliaórák szervezése, illetve megtartása,

d) az intézményben elfogadott pedagógiai program és

tanterv alapján hittanórák tartása, legfeljebb a tel-
jes munkaidejû hitoktatói állásban dolgozók szá-
mára kötelezõ óraszám felében,

e) kapcsolattartás a tanulók szüleivel, gyülekezeteivel,
f) a tanárok és diákok segítése, irányítása a gyüleke-

zeti élet felé,

g) részvétel a területileg illetékes egyházmegye lelké-

szi munkaközösségének munkájában.

A tanulókra és a szülõkre vonatkozó rendelkezések

68.§ (1) A tanuló joga, hogy

a) az egyházi közoktatási intézmények hagyományai-

hoz és szelleméhez méltó, igényes, személyre szó-
ló testi, lelki és szellemi nevelésben és oktatásban
részesüljön,

b) emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi, gyü-

lekezeti és baráti kapcsolatait tiszteletben tartsák,

c) véleményét és javaslatait – elsõsorban a diákönkor-

mányzaton keresztül – érvényesíthesse.

(2) A tanuló kötelessége, hogy

a) egyháza, hazája, iskolája törvényeit és rendelkezé-

seit, hagyományait, ünnepeit tiszteletben tartsa és
mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék,

b) képességeit fejlessze és ismereteit legjobb tudása

szerint gyarapítsa,

c) tiszteletet, megbecsülést tanúsítson egyháza,

nemzete, hazája, szülei, nevelõi, iskolatársai és az
intézmény valamennyi dolgozója iránt,

d) rendszeresen részt vegyen az intézmény közösségi

életében, az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti
alkalmakon,

e) óvja környezetét, saját és társai testi épségét.

69.§ (1) A szülõ joga, hogy

a) megismerje az intézmény pedagógiai programját,

szervezeti és mûködési szabályzatát, minõségirá-
nyítási programját, valamint házirendjét,

b) rendszeres tájékoztatást kapjon a gyermekét érin-

tõ kérdésekrõl, tanulmányi elõmenetelérõl,

c) javaslataival segítse az intézmény jobb mûködését,

és részt vegyen a szülõi közösség, valamint – kép-
viselõje útján – az igazgatótanács munkájában.

Az egyház intézményeirõl

(2) A szülõ kötelessége, hogy

a) biztosítsa gyermeke rendszeres iskolába járását,

elõsegítse szellemi, testi, lelki fejlõdését, figyelem-
mel kísérje tanulmányi elõmenetelét,

b) elfogadja az intézmény keresztyén értékrendjét, s

gyermeke nevelésével példamutató módon együtt-
mûködjék az iskolával,

c) lehetõségei szerint vállaljon részt az intézmény

feladatainak megoldásában.

A közoktatási intézmények mûködése

70.§ (1) Az intézmény – az állami és egyházi jogszabá-
lyokkal összhangban – maga alakítja ki pedagógiai prog-
ramját és helyi tantervét, melyeket a nevelõtestület és az
igazgatótanács egyetértõ javaslatára a fenntartói testület
hagy jóvá.
(2) Az intézmény belsõ rendjének szabályozására az in-
tézményvezetõ a nevelõtestülettel egyetértésben házi-
rendet készít. A házirendet a szülõi képviselet vélemé-
nyezi és – középiskolában a diákönkormányzat egyetérté-
sével – a nevelõtestület fogadja el, majd az igazgatóta-
nács javaslatára a fenntartói testület hagyja jóvá.

XIII. fejezet

Egyéb oktatási intézmények

Kántorképzõ Intézet

71.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy-
házzenei, kántori szolgálat szakmai színvonalának meg-
õrzése és fejlesztése, a kántorképzés és a kántortovább-
képzés feladatainak ellátása érdekében mûködteti a Kán-
torképzõ Intézetet.
(2) A Kántorképzõ Intézet feladata a gyülekezeti kánto-
rok és karvezetõk szakmai felkészítése, a vonatkozó sza-
bályzatok szerinti képesítése, valamint a kántori oklevél-
lel rendelkezõk továbbképzése.
(3) A Kántorképzõ Intézetnek a 3.§ (1) bekezdés d) pont-
jában meghatározott illetékes szakmai irányító és fel-
ügyelõ testülete az országos egyházzenei bizottság.
(4) A 11.§ (1) bekezdésében meghatározott személyeken
túl hivatalból tagja az igazgatótanácsnak:

a) a Kántorképzõ Intézet gondnoka,
b) a Kántorképzõ Intézet kórusának (Mandák Kórus)

vezetõje,

c) a nyári kántorképzõ tanfolyamok vezetõi.

(5) Az igazgatótanács választott tagjai közül a fenntartó
országos egyház a küldötteit úgy választja, hogy õk lehe-
tõleg minden egyházkerületet képviseljenek.
(6) A Kántorképzõ Intézet vezetését felsõfokú zenei vég-
zettséggel és legalább 5 éves evangélikus egyházzenei
gyakorlattal rendelkezõ igazgató látja el.

XIV. fejezet

Szeretetintézmények

72.§ (1) Az egyházi önkormányzatok a hatályos állami
jogszabályokkal összhangban szeretetintézményt (diakó-
niai intézményt) alapíthatnak és tarthatnak fenn. Önálló
jogi személyiséggel rendelkezõ egyházi szeretetintézmény
csak a szociális ellátásokról szóló állami jogszabályokban
rögzített feltételeknek eleget tevõ, az állami hatóságok
mûködési engedélyével rendelkezõ intézmény lehet.
(2) A szeretetintézmények feladata ellátottaik számára a
szociális biztonság megteremtése és megõrzése, vala-
mint lelkigondozásuk evangélikus szellemben történõ
biztosítása.
(3) A szeretetintézmények feletti szakmai felügyeletet a
Magyarországi Evangélikus Egyház az országos diakóniai
bizottságon, az országos iroda illetékes osztályán, vala-
mint az egyház által kijelölt módszertani központon ke-
resztül gyakorolja.

73.§ (1) Települési, területi önkormányzattól vagy más
állami szervtõl ellátási szerzõdés keretében átvállalt szo-
ciális feladatra alapított vagy kibõvített intézmény eseté-
ben az ellátási szerzõdés aláírására, illetve felbontására
az illetékes egyházi önkormányzat közgyûlése adhat fel-
hatalmazást. Az ellátási szerzõdés módosítása a fenntar-
tói testület hatáskörébe tartozik. Ellátási szerzõdés kere-
tében átvállalt szociális feladatot végzõ szeretetintéz-
mény alapító okiratában, illetve szervezeti és mûködési
szabályzatában különösen hangsúlyosan meg kell fogal-
mazni azt a sajátos evangélikus többletet, amellyel az in-
tézmény szolgálatát végzi.
(2) A szeretetintézmény tényleges mûködésének meg-
kezdését az alapító köteles 8 napon belül az országos iro-
da illetékes osztályának írásban bejelenteni.
(3) A szeretetintézmény alapító okiratának megváltozta-
tását a fenntartó köteles 8 napon belül az országos iroda
illetékes osztályának írásban bejelenteni.
(4) Amennyiben a szeretetintézmény mûködési engedé-
lyét az illetékes állami hatóságok visszavonják, a fenntar-
tói testületet, illetve az országos iroda illetékes osztályát
errõl a döntésrõl haladéktalanul értesíteni kell.

74.§ (1) A szeretetintézmények igazgatótanácsának lét-
száma 7-11 fõ. Az igazgatótanácsnak hivatalból tagja az
intézmény lelkésze. Települési, területi önkormányzattól
vagy más állami szervtõl ellátási szerzõdés keretében át-
vállalt feladatot végzõ intézmény esetén az igazgatóta-
nács tagja lehet az átadó szervezet képviselõje.
(2) A szeretetintézmények igazgatótanácsa

a) elfogadja az intézmény éves szakmai programját,
b) megállapítja az intézmény számára az éves térítési

díjakat,

c) szükség szerint kapcsolatot tart az érdekképvisele-

ti fórummal.

2005. évi VIII. törvény

75.§ (1) Minden szeretetintézmény állománytáblájában
szerepelnie kell egy olyan teljes vagy részmunkaidejû lel-
készi állásnak, melynek betöltõje (a továbbiakban: az in-
tézmény lelkésze) felelõs az intézményben folyó lelki-
gondozói munka végzéséért és szervezéséért, és az intéz-
ményvezetõvel együtt felelõs az intézmény evangélikus
szellemû mûködéséért. Ha az intézményvezetõ lelkész, õ
is elláthatja az intézmény lelkészének feladatait.
(2) Az intézmény lelkészét az igazgatótanács javaslata
alapján a fenntartói testület választja.
(3) Amennyiben az intézményvezetõi munkakört nem
lelkész tölti be, az intézmény szervezeti és mûködési sza-
bályzatában rögzíteni kell, hogy az e törvény 19.§-ban
rögzített hatáskörének mely elemeit milyen formában
osztja meg az intézmény lelkészével.
(4) A szeretetintézmény vezetõje

a) intézi az ellátottak felvételét,
b) kezeli az ellátottak panaszait.

(5) A szeretetintézmény 50 fõ feletti ellátotti létszám
esetén megfelelõ végzettségû, teljes munkaidejû gazda-
sági vezetõt köteles alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76.§ (1) Amennyiben az e törvény hatálya alá tartozó
intézmény nem rendelkezik alapító okirattal vagy vala-
mely más – számára e törvényben meghatározott – sza-
bályzattal, akkor annak a törvény hatályba lépése után
180 napon belüli megalkotásáról és elfogadásáról az in-
tézményvezetõnek, az igazgatótanács elnökének, illetve a
fenntartói testület elnökségének gondoskodni kell.
(2) Amennyiben az e törvény hatálya alá tartozó intéz-
mény alapító okirata nem tartalmazza a jogszabályok ál-
tal elõírt valamennyi kötelezõ tartalmi elemét, az intéz-
mény fenntartója köteles az alapító okiratot a törvény ha-
tályba lépését követõ módosításkor, de legkésõbb a ha-
tályba lépést követõ egy – országos fenntartású intézmé-
nyek esetén 2 – éven belül e törvény elõírásai szerint mó-
dosítani.

77.§ (1) E törvény hatályba lépése elõtt – írásban rögzí-
tetten – határozott vagy határozatlan idõre adott megbí-
zásokat a 18.§ (1) bekezdésének és a 19.§ (3) bekezdésé-
nek rendelkezése nem érinti. Amennyiben az intézmény-
vezetõi megbízást nem rögzítették írásban, e törvény ha-
tályba lépését követõ egy éven belül köteles a fenntartó
új intézményvezetõi pályázatot kiírni.
(2) Az intézményvezetõi pályázatok elbírálásakor a fenn-
tartói testület a jelen törvény hatályba lépésekor legalább
2 éve hivatalban levõ intézményvezetõ részére – az adott

intézményre vonatkozóan – a törvényben rögzített felté-
telek alól felmentést adhat.

78.§ (1) Az intézmények igazgatótanácsait úgy kell
megválasztani, hogy azok 2007. április 1. és június 30.
között megtarthassák alakuló ülésüket.
(2) Az e törvény hatálybalépésekor hivatalban levõ igaz-
gatótanácsok megbízatása az (1) bekezdés szerint meg-
választott igazgatótanácsok alakuló üléséig tart.

79.§ Az Evangélikus Országos Gyûjtemények megalapí-
tását úgy kell elõkészíteni, hogy az alapító okirat 2006.
december 31. elõtt elfogadásra kerüljön, és az intézmény
legkésõbb 2007. január 1-jén megkezdje mûködését. Mû-
ködésének megkezdéséig az Evangélikus Országos Könyv-
tár, az Evangélikus Országos Levéltár és az Evangélikus
Országos Múzeum az országos egyház jogi személyiség-
gel nem rendelkezõ szervezeti egységeiként mûködnek.

80.§ (1) Azokról az intézményi feladatokat ellátó szer-
vezeti egységekrõl, amelyek evangélikus egyházi önkor-
mányzatok szervezeti keretein belül önálló jogi személyi-
ség nélkül mûködnek, a fenntartó egyházi önkormányzat
közgyûlése szabályrendeletet alkot.
(2) E szabályrendeletnek rendelkeznie kell a szervezeti
egység megnevezésérõl, feladatairól, vezetésérõl, felügye-
letérõl, mûködésérõl, mûködésének anyagi feltételeirõl,
valamint a további szabályozásra, illetve intézkedésekre
vonatkozó felhatalmazásokról.
(3) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ szervezeti
egységekrõl e törvény hatálybalépése után egy éven be-
lül, újonnan megalakított szervezeti egységek esetén a
megalakításkor kell megalkotni a (2) bekezdésben meg-
határozott szabályrendeletet.

81.§ (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt ki-
vétellel – 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 12.§ (2) bekezdése az új igazgatótanácsok 78.§ (1)
bekezdése szerinti megalakulásával lép hatályba.
(3) E törvény 67.§ (6) bekezdésének második mondata
2007. szeptember 1-jén lép hatályba.

82.§ (1) E törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatá-
lyát veszti az egyházi szolgálat külön területeirõl szóló,
többször módosított 1997. évi V. törvény 35-38.§-a és
74.§-a, valamint az egyház intézményeirõl és egyesületei-
rõl szóló, többször módosított 1997. évi VIII. törvény és
melléklete.
(2) Az intézményekben e törvény hatályba lépésekor fo-
lyamatban levõ ügyeket e törvény alkalmazásával kell
folytatni, illetve lezárni.

Az egyház intézményeirõl

2005. ÉVI IX. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ TÖRVÉNYES RENDJÉNEK

ÉS BÉKÉJÉNEK MEGÕRZÉSÉRÕL

ELSÕ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház (a továb-

biakban: egyház) az egyház törvényes rendjének és béké-
jének megõrzését, amennyiben ez pásztori békéltetés
formájában nem volna elérhetõ, az egyházi ügyészek, a
fegyelmi tanácsok és a Magyarországi Evangélikus Egy-
ház Bírósága (egyházi jogszolgáltatási szervek) útján biz-
tosítja.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szervek hatáskörébe tar-
tozik az egyházi jogszabályokon alapuló jogviszonyokból
eredõ jogviták elbírálása.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szervek az e törvényben
meghatározott szabályok szerint járnak el a hatáskörük-
be tartozó ügyekben. A Magyarországi Evangélikus Egy-
ház Bírósága (a továbbiakban: bíróság) – szervezeti és
mûködési szabályzatát a bíróság teljes ülése fogadja el, az
ügyészi ügyviteli szabályzatot az országos ügyész készíti
el, és az országos presbitérium hagyja jóvá. A bíróság
szervezeti és mûködési szabályzata tartalmazza a bíróság
belsõ fegyelmi szabályzatát is.
(4) A bíróság elõtti eljárás során amennyiben a Magyar-
országi Evangélikus Egyház törvényei kizárólagos és egy-
értelmû rendelkezést nem tartalmaznak, a Polgári per-
rendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiak-
ban: Pp.) vonatkozó rendelkezéseit kell a jelen törvény-
ben meghatározottak szerint és annak rendelkezéseivel
összhangban alkalmazni.

2.§

Az egyházi jogszolgáltatási szerv tagjai e tisztsé-

gükben eljárva kizárólag a Szentírás szerinti jó erkölcs
elõírásainak és a jogszabályoknak vannak alárendelve.

3.§

Az egyházi jogszolgáltatási szervek székhelyét, tag-

jait az egyház hivatalos lapjában közzé kell tenni.

4.§

(1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv eljárása során

köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogsza-
bályok rendelkezéseit.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörének gya-
korlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a
szakszerûség, az egyszerûség és az együttmûködés köve-
telményeinek megfelelõen köteles eljárni.
(3) Az egyházi jogszolgáltatási szerv az eljárások minden
résztvevõje számára biztosítja, hogy jogaikról és kötele-
zettségeikrõl tudomást szerezzenek.

5.§

(1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv elõtti eljárás-

ban résztvevõ személyek kötelesek jóhiszemûen eljárni,
így különösen senkinek a magatartása nem irányulhat az

egyházi jogszolgáltatási szerv megtévesztésére, vagy a
döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késlelte-
tésére.
(2) A rosszhiszemû magatartást tanúsító személyt az
egyházi jogszolgáltatási szerv – az eljárást lezáró határo-
zatában – bírsággal sújthatja és a rosszhiszemû magatar-
tással összefüggésben felmerült többletköltségek megfi-
zetésére kötelezheti.

6.§

(1) Bármely egyházi testületnél, tisztségviselõnél

elõterjesztett, egyházi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe
tartozó beadványt 5 munkanapon belül az illetékes és ha-
táskörrel rendelkezõ egyházi jogszolgáltatási szervhez kell
áttenni, és errõl az elõterjesztõt értesíteni kell. Amennyi-
ben a rendelkezésre álló adatokból az illetékes és hatás-
körrel rendelkezõ egyházi jogszolgáltatási szerv nem ál-
lapítható meg, úgy a beadványt az országos ügyészhez
kell áttenni.
(2) A választási panasz tárgyában érkezett beadványt ha-
ladéktalanul továbbítani kell a bíróság részére.

7.§

(1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek mûködésé-

hez szükséges költségek forrásáról a Magyarországi Evan-
gélikus Egyház éves költségvetésében gondoskodik.
(2) Az egyházi jogszolgáltatási szerv határozatában az el-
marasztalt felet a jóhiszemû és célszerû ügyvitel során
ténylegesen felmerült költségek és kiadások megfizetésé-
re kötelezheti.

8.§

(1) Az egyházi jogszolgáltatási szerv jogerõs hatá-

rozatát – a felek név szerinti megjelölésének mellõzésév-
el – az ügy lényeges tartalmi elemeinek közlésével az egy-
ház hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) A jogerõs határozat (1) bekezdés szerinti kivonatát a
jogerõre emelkedéstõl számított 15 napon belül meg kell
küldeni az országos elnökségnek. A közzétételrõl a hatá-
rozat jogerõre emelkedésétõl számított 2 hónapon belül
az országos elnökség gondoskodik.

MÁSODIK RÉSZ

AZ EGYHÁZI JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK

I. fejezet

Az ügyészek

9.§

(1) A Magyarországi Evangélikus Egyház törvé-

nyes rendjének segítõi és õrei az egyházi ügyészek.
(2) Az egyházi ügyészek az országos ügyész és az egyház-
kerületi ügyészek.

10.§ (1) Az egyházkerületi ügyészeket az egyházkerüle-
ti közgyûlés, az országos ügyészt a zsinat a jogi szakvizs-
gával rendelkezõ egyházközségi tagok közül választja.
(2) Az ügyész egyéb egyházi tisztséget nem tölthet be.

Országos ügyésszé való megválasztás esetén az ügyész
egyházkerületi ügyészi tisztsége a választás napján meg-
szûnik.
(3) Az országos ügyészt – akadályoztatása esetén – az ál-
tala kijelölt egyházkerületi ügyész helyettesíti.
(4) Az országos ügyészi tisztség megüresedése esetén az
új országos ügyész megválasztásáig az országos presbité-
rium egyházkerületi ügyészt bíz meg az országos ügyészi
feladatok ellátásával.

11.§ (1) Az egyházkerületi ügyész hatáskörébe és illeté-
kességi körébe tartozik az egyházkerülethez tartozó egy-
házközségek, egyházmegyék, valamint az egyházkerület
önkormányzati testületeinek, bizottságainak és tisztség-
viselõinek törvényességi felügyelete.
(2) Az országos ügyész hatáskörébe és illetékességi köré-
be tartozik az országos egyház önkormányzati testületei-
nek, bizottságainak és tisztségviselõinek törvényességi
felügyelete.

12.§ Az eljáró ügyészek között felmerült hatásköri és il-
letékességi összeütközés esetén, vagy az illetékes egyház-
kerületi ügyész akadályoztatása, illetve elfogultsága ese-
tén az eljáró ügyészt az országos ügyész jelöli ki.

II. fejezet

A fegyelmi tanácsok

13.§ (1) Az egyházkerületi fegyelmi tanács tagja az ille-
tékes püspök, egyházkerületi felügyelõ és egyházkerületi
ügyész.
(2) Az országos fegyelmi tanács tagja az elnök-püspök,
az országos felügyelõ és az országos ügyész.
(3) A fegyelmi tanács tagja helyett – akadályoztatása vagy
összeférhetetlenség esetén – hivatali helyettese jár el a
teljes eljárás során.

14.§ (1) Az egyházkerületi fegyelmi tanács hatáskörébe
tartozik az egyházkerület illetékességi területéhez tarto-
zó lelkészek, valamint egyházközségi, egyházmegyei,
egyházkerületi nemlelkészi tisztségviselõk és – az egyhá-
zi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl szóló
2005. évi III. törvény 74.§ (2) bekezdésében meghatáro-
zott – tartósan szolgálatba állított egyházi munkások fe-
gyelmi vétségei tárgyában az eljárás lefolytatása.
(2) Az országos fegyelmi tanács hatáskörébe tartozik az
országos egyház által fenntartott intézményekben alkal-
mazott lelkészek, az országos egyház lelkészi és nemlel-
készi tisztségviselõi, valamint az egyházkerületi ügyé-
szek fegyelmi vétségei tárgyában az eljárás lefolytatása.
(3) A püspök, az egyházkerületi és országos felügyelõ és
az országos ügyész elleni – rendes eljárás keretében tör-
ténõ – fegyelmi eljárás lefolytatása a bíróság hatáskörébe
tartozik.

(4) Hatásköri és illetékességi vita esetén az országos
ügyész jelöli ki az eljáró fegyelmi tanácsot.

15.§ (1) Amennyiben a kérelem elõterjesztésétõl szá-
mított 3 hónapon belül az illetékes fegyelmi tanács nem
hoz érdemi határozatot, akkor a fegyelmi tanácsot mûkö-
désképtelennek kell tekinteni.
(2) A fegyelmi tanács mûködésképtelensége esetén a bí-
róság rendelkezik hatáskörrel a fegyelmi eljárás lefolyta-
tására.

16.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormány-
zati egységeinél, intézményeinél és az országos irodánál
munkaviszonyban álló alkalmazottak fegyelmi eljárásá-
nak szabályait országos szabályrendelet határozza meg.

III. fejezet

A bíróság

17.§ (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház független
egyházi bíróságot hoz létre.
(2) A bíróság 8 lelkész és – jogi szakvizsgával rendelkezõ
egyházközségi tagok közül választott – 8 nemlelkészi bí-
ró tagját, valamint 2 nemlelkészi jegyzõjét a zsinat vá-
lasztja 6 évre.
(3) A bíró tisztségviselõ, valamint egyházkerületi és or-
szágos testület tagja nem lehet, kivéve az egyházközség-
ben betölthetõ tisztségeket.
(4) A bíróság tagjai megválasztásuk alkalmával az orszá-
gos elnökség elõtt esküt tesznek.

18.§ A bíróság nemlelkészi elnökét és lelkészi elnökhe-
lyettesét a megválasztott bírók közül titkos szavazással,
egyszerû többséggel a bíróság teljes ülése választja.

19.§ (1) A bíróság 3 tagú tanácsban jár el, határozatait
szótöbbséggel hozza. A tanácsokat és azok elnökét, jegy-
zõjét a bíróság elnöke jelöli ki.
(2) A bíróság teljes ülése határozatképes, ha – az adott
ügyben elsõ fokon el nem járt – tagjainak több mint két-
harmada jelen van.

20.§ (1) A bíróság hatáskörébe tartoznak:

a) az egyházi jogszabályon alapuló jogviszonyból ere-

dõ azon jogviták, amelyek nem tartoznak más egy-
házi jogszolgáltatási szerv hatáskörébe,

b) a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárás során

hozott határozatok törvényességi felülvizsgálata,

c) a választási panaszok.

(2) A bíróság határozatával szemben – amennyiben e tör-
vény másként nem rendelkezik – fellebbezésnek van he-
lye. A fellebbezést a bíróság teljes ülése bírálja el.

Az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

HARMADIK RÉSZ

A TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI

ÉS A FEGYELMI ELJÁRÁS

IV. fejezet

A törvényességi felügyeleti eljárás

21.§ (1) Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból,
vagy kérelemre indul.
(2) Az ügyész hivatalból törvényességi felügyeleti eljá-
rást indít, amennyiben bármely egyházi testület vagy
tisztségviselõ eljárása során jogszabálysértést észlel.
(3) Törvényességi felügyeleti eljárás indítható kérelemre,
a törvénysértésrõl való tudomásszerzéstõl számított 15
napon belül. A kérelmet az illetékes ügyésznél kell elõ-
terjeszteni. A kérelemben meg kell jelölni a törvénysértõ
magatartást, továbbá csatolni kell a rendelkezésre álló bi-
zonyítékokat.
(4) A törvénysértõ döntés meghozatalát követõ 90 napon
túl az eljárás megindításának helye nincsen. E határidõ
jogvesztõ, a mulasztás igazolásának helye nincsen.

22.§ (1) A 21.§ (2) bekezdésében említett esetben, az
ügyész határidõ kitûzésével felhívja az érintettet a jogel-
lenesség megszüntetésére.
(2) Az érintett köteles az ügyész írásbeli felhívásában
megadott határidõn belül a jogszabálysértést megszün-
tetni vagy egyet nem értésérõl az ügyészt tájékoztatni.
Eredménytelen írásbeli felszólítást követõen vagy az
érintett egyet nem értése esetén az ügyész köteles törvé-
nyességi felügyeleti eljárást lefolytatni.

23.§ (1) Az eljáró ügyész a törvényességi felügyeleti el-
járás során jogosult:

a) az érintett(ekk)el egyeztetést kezdeményezni,
b) helyszíni szemlét tartani,
c) az üggyel összefüggésben keletkezett iratokba be-

tekinteni,

d) a jogszabálysértõnek tapasztalt eljárás folytatását

vagy rendelkezés végrehajtását meghatározott idõ-
re, de legfeljebb a határozat meghozataláig felfüg-
geszteni,

e) a jogszabálysértés megszüntetése céljából kezde-

ményezni az illetékes egyházi önkormányzat ha-
táskörrel rendelkezõ testületének összehívását.

(2) Az eljáró ügyész a fent meghatározott intézkedéseket
együttesen is alkalmazhatja.

24.§ (1) Az ügyész a törvényességi felügyeleti eljárás
során az ügy érdemében határozatot hoz.
(2) A határozat a vizsgált eljárást vagy rendelkezést hatá-
lyában tartja, vagy – részben vagy egészben – hatályon kí-
vül helyezi és az érintett testületet, tisztségviselõt új el-
járásra kötelezi.

25.§ (1) Az egyházkerületi ügyész határozatával szem-
ben a kézbesítéstõl számított 15 napon belül az országos
ügyészhez lehet fellebbezni.
(2) Az országos ügyész határozatával szemben fellebbe-
zésnek helye nincs. Az országos ügyész elsõfokú illetõleg
másodfokú határozatával szemben – törvénysértésre hi-
vatkozással – a bírósághoz lehet halasztó hatályú kerese-
tet benyújtani.

V. fejezet

a fegyelmi eljárás

Az eljárás lefolytatása

26.§ (1) Fegyelmi eljárás megindítását a fegyelmi ta-
nács 13.§ (1)-(2) bekezdésében megjelölt tagja, az illeté-
kes egyházközségi, egyházmegyei elnökség, illetõleg – az
egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot végzõkrõl
szóló 2005. évi III. törvény 51.§-ban meghatározott – a
szolgálatba állítót megilletõ jogok gyakorlója írásban kez-
deményezi. A fegyelmi eljárás megindításáról az illetékes
fegyelemi tanács 8 napon belül hoz határozatot.
(2) A 14.§ (3) bekezdésében meghatározottak vonatko-
zásában, az írásbeli kezdeményezés joga az egyházkerüle-
ti közgyûlést és az országos presbitériumot illeti meg.
(3) Fegyelmi eljárás megindításáról a panaszlottat hala-
déktalanul, írásban értesíteni kell.

27.§ (1) A fegyelmi eljárás megindításától számított 15
napon belül tárgyalást kell tartani. A tárgyalást egyszer
lehet elhalasztani.
(2) A tárgyaláson a fegyelmi tanács meghallgathatja a ké-
relem elõterjesztõjét, a panaszlott védekezését, továbbá
amennyiben az indokolt, tanúkat hallgat meg, vagy okira-
tot szerez be.
(3) A határozatot az utolsó tárgyaláson szóban ki kell
hirdetni, majd ezt követõen 8 napon belül írásba kell fog-
lalni és a kérelem elõterjesztõjének és a panaszlottnak is
meg kell küldeni.
(4) A fegyelmi tanács határozatával szemben fellebbezés-
nek helye nincs, azzal szemben törvénysértésre való hi-
vatkozással a bírósághoz lehet – halasztó hatályú – kere-
setet benyújtani.

28.§ A fegyelmi tanács az eljárást megszünteti, ha a ké-
relem tárgyát képezõ magatartás nem fegyelmi vétség, ha
a büntethetõség elévült, vagy az eljárás lefolytatásának
egyéb akadálya van.

29.§ (1) A fegyelmi tanács határozatképes, ha minden tag-
ja jelen van, határozatait egyhangú szavazással hozza meg.
(2) A fegyelmi tanács összehívásáról, az ülés vezetésérõl,
a jegyzõkönyv elkészítésérõl, a határozat írásba foglalásá-
ról az ügyész gondoskodik az ügyviteli szabályzat megfe-
lelõ alkalmazásával.

2005. évi IX. törvény

Az ideiglenes hatályú felfüggesztés

30.§ (1) A püspök írásban elõterjesztett, indokolt indít-
ványára a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás megindításá-
val egyidejûleg a panaszlottat az ügyet lezáró jogerõs
döntésig szolgálatából, illetõleg tisztségébõl felfüggeszt-
heti, amennyiben a fegyelmi vétség súlya, vagy egyéb kö-
rülmények miatt az indokolt.
(2) Az ideiglenes hatályú felfüggesztés legfeljebb a fe-
gyelmi eljárás befejezéséig tart.
(3) Az ideiglenes hatályú felfüggesztéssel szemben külön
jogorvoslatnak helye nincs, soron kívüli megszüntetését
az érdemi határozat ellen benyújtott kereseti kérelemben
lehet kérelmezni.

31.§ (1) A szolgálatából felfüggesztett panaszlott lel-
kész, nemlelkészi egyházi munkás esetén részére a szol-
gálatba állító által folyósított bármely javadalmak együt-
tesen vagy külön-külön 50 %-a vonható meg az ideigle-
nes hatályú felfüggesztés idõtartama alatt.
(2) A felfüggesztés tárgyában hozott határozattal egyidõ-
ben a szolgálatából felfüggesztett lelkész, nemlelkészi
egyházi munkás panaszlott helyettesítésérõl a püspök
megkeresésére – az egyházi szolgálatról és az egyházi
szolgálatot végzõkrõl szóló 2005. évi III. törvény51.§-ban
meghatározott – a szolgálatba állítót megilletõ jogok gya-
korlója haladéktalanul köteles intézkedni.

Fegyelmi vétségek és büntetések

32.§ A fegyelmi vétségek:

a) a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinati Hit-

vallásában felsorolt hitvallási iratoktól eltérõ ta-
nok hirdetése és terjesztése,

b) a hatalmi helyzettel, illetve az egyházi tekintéllyel

való visszaélés,

c) a szolgálat, tisztség gyakorlásából folyó kötelezett-

ségek szándékos vagy gondatlanságból eredõ meg-
szegése,

d) az olyan magatartás, amely a Szentírás szerinti jó

erkölcsbe ütközik, vagy a viselt egyházi tisztséghez
méltatlan,

e) ellenszegülés az egyház törvényes rendjével, így

különösen az egyházi jogszabályokkal, valamint
valamely egyházi testület, bizottság vagy tisztség-
viselõ, jogszolgáltatási szerv határozatával szem-
ben,

f) egyházi javak kárt okozó, gondatlan kezelése.

33.§ (1) A fegyelmi tanács által kiszabható büntetések:

a) megrovás,
b) próbára bocsátás,
c) pénzbírság,
d) választás vagy választhatóság jogától való eltiltás,

e) elmozdítás a viselt választott tisztségbõl,
f) elbocsátás szolgálati jogviszonyból,
g) hivatalvesztés.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt büntetések együttesen
is alkalmazhatók.

34.§ (1) a) A megrovás büntetés esetén az eljáró jog-

szolgáltatási szerv megállapítja a fegyelmi vétség
elkövetését, rosszallását fejezi ki és felhívja a pa-
naszlottat, hogy a jövõben tartózkodjék a jogsértõ
magatartástól.

b) A panaszlottat próbára bocsátani csak meghatáro-

zott idõre, legfeljebb 2 évi idõtartamra lehet.
Amennyiben a próbára bocsátás idõtartama alatt
újabb fegyelmi vétséget követ el a panaszlott, úgy
ezt a fegyelmi eljárás során súlyosító körülmény-
ként figyelembe kell venni.

c) A pénzbírság összege legfeljebb – az állami jogsza-

bályokban közzétett – mindenkori minimálbér há-
romszorosának megfelelõ összeg lehet.

d) A választás, vagy a választhatóság jogától való

megfosztás 6 évig terjedhet. Amennyiben a lelké-
szi állásra való választhatóságra vonatkozik a dön-
tés, úgy ezt a rendelkezõ részben kifejezetten ki
kell mondani.

e) A viselt választott tisztségbõl való elmozdítás nem

érinti a gyülekezeti lelkészi tisztséget.

f) A szolgálati jogviszonyból való elbocsátás az alkal-

mazás megszûnését jelenti az adott szolgálati he-
lyen. Az elmarasztalt lelkész rendelkezési állo-
mányba kerül.

g) A hivatalvesztés a lelkészi hivataltól való megfosz-

tás, mely a lelkészi nyilvántartásból való törléssel
valósul meg.

(2) A 33.§ (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
büntetés csak lelkésszel szemben alkalmazható.

35.§ (1) A fegyelmi vétség az elkövetéstõl számított 2
év alatt elévül.
(2) Ha a fegyelmi vétség egyben bûncselekményt is meg-
valósít, úgy a fegyelmi vétség elévülésére a bûncselek-
mény elévülése az irányadó.
(3) Az elévülést bármely eljárási cselekmény félbeszakít-
ja. A félbeszakadás napján az elévülés határideje ismét el-
kezdõdik.

VI. fejezet

Közös szabályok

36.§ (1) Az eljárást 30 napon belül le kell folytatni. Az
eljárás lefolytatására nyitva álló határidõ egy alkalommal,
legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
(2) Az eljárás során jelen törvény 40.§, 41.§ (1) bekez-
dés, 49.§, 50.§, 52.§, 55.§, 64.§ (2) bekezdés, 65.§, 67.§
és 68.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

Az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

NEGYEDIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS

VII. fejezet

Az eljárás alapelvei

37.§ (1) A bíróság e törvény alkalmazása során, annak
rendelkezéseit csak az ebben a fejezetben meghatározott
alapelvekkel, valamint a Magyarországi Evangélikus Egy-
ház törvényeivel összhangban értelmezheti.
(2) A bíróság a jogvitát erre irányuló kérelem esetén bí-
rálja el.
(3) A bírósági eljárás során – a bíróság feladatai vonatko-
zásában –a Pp. 2.§ (1) és (2) bekezdés, valamint a 3.§ (2)-
(6) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

38.§ (1) A bíróságot határozatának meghozatalában
más hatóság döntése, illetve az azokban megállapított
tényállás nem köti.
(2) Az egyházi bíróság határozatában nem állapíthatja meg,
hogy az érintett nem követte el a terhére rótt bûncselek-
ményt.

39.§ (1) A bíróság a felek közötti jogvitát nyilvános tár-
gyaláson bírálja el.
(2) A bíróság a nyilvánosságot – a tárgyalás egészérõl vagy
annak egy részérõl a jóerkölcs védelmében, valamint a fél
kérelmére, ha az személyiségi jogainak védelme miatt
indokolt – pervezetõ végzéssel kizárhatja.
(3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvá-
nosan hirdeti ki.

VIII. fejezet

A bírók kizárása

40.§ (1) A bírósági eljárás során – a bírók kizárása vo-
natkozásában – a Pp. 13.§ rendelkezéseit kell megfelelõ-
en alkalmazni.
(2) A kizárási okot a bíró köteles bejelenteni. A kizárási
okot a perben bármely érdekelt fél is bejelentheti.
(3) A kizárás tárgyában a bíróság elnöke soron kívül hatá-
roz. A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
(4) A bírókra vonatkozó kizárási okokat a bírósági jegy-
zõkre is alkalmazni kell.

IX. fejezet

A felek és más perbeli személyek

41.§ (1) Az egyházi bíróság elõtti eljárásban perbeli
jogképességgel rendelkezhet az az egyházi önkormányzat
vagy intézményi feladatot ellátó szervezeti egység, amely
egyébként jogképességgel nem rendelkezik.
(2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvõképessége, vala-
mint akkor is, ha a fél jogi személy, továbbá az (1) bekez-

dés szerinti egyházi önkormányzat vagy szervezeti egy-
ség, nevében törvényes képviselõje jár el.
(3) A bíróság elõtti eljárás során – a perképesség vonat-
kozásában – a Pp. 48.§ és 49.§ (1) bekezdés rendelkezé-
seit kell megfelelõen alkalmazni.

42.§ A bíróság elõtti eljárás során – a pertársaság vonat-
kozásában – Pp. 51-53.§ rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.

43.§ (1) A bíróság elõtti eljárásban beavatkozásnak és a
felek személyében változásnak helye nincs.
(2) A fél halála vagy megszünése esetén a pert meg kell
szüntetni.

X. fejezet

A képviselet

44.§ (1) A bíróság eljárása során – a meghatalmazottak
vonatkozásában – a Pp. 66.§ (1) bekezdés és 68.§ rendel-
kezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A perben képviselõként eljárhat:

a) a félnek a Pp. 13.§ (2) bekezdésében megjelölt

hozzátartozója, meghatalmazottja,

b) a fél pertársa,
c) ügyvéd, ügyvédi iroda,
d) egyházi testület vagy intézmény vezetõje, a testü-

let, illetõleg az intézmény tevékenységével kapcso-
latos ügyekben,

e) az egyházi önkormányzat nevében annak elnöksége,
f) az országos egyház vonatkozásában az elnök püs-

pök vagy az országos felügyelõ.

45.§ (1) Meghatalmazás esetén a meghatalmazást teljes
bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni és azt a bíróság
elõtti eljárás során az elsõ nyilatkozattétellel egy idõben
az iratokhoz csatolás végett a bíróságnak be kell mutatni.
(2) A meghatalmazás a per vitelére szólhat, az egyes perbeli
cselekményekre vonatkozó meghatalmazás érvénytelen.
(3) A meghatalmazás visszavonását a bíróságnak be kell
jelenteni.
(4) Egyházi bíró vagy ügyész az egyházi jogszolgáltatás-
ban betöltött megbízatása idõtartama alatt képviselõként
nem járhat el.

XI. fejezet

A perköltség

46.§ Az ügyet befejezõ határozatban kell megállapítani
a bíróság tagjainak, az ügyésznek, valamint a tanúknak
az eljárás során felmerült költségeit. A határozat 8.§ sze-
rinti megküldésével egyidejûleg fel kell hívni az országos
irodát a költségek 7.§ szerinti forrásból történõ kifizeté-
sére.

2005. évi IX. törvény

47.§ (1) A felek az eljárás során felmerült költségeiket
megelõlegezik.
(2) A fél kérelemre a bíróság dönt – az (1) bekezdés alap-
ján – a jóhiszemû és célszerû pervitellel összefüggésben
felmerült költségekrõl, annak viselésére a pervesztes fe-
let az ügyet lezáró határozatban kötelezi. Részleges per-
nyertesség esetében a perköltséget arányosan kell a fe-
leknek viselniük.

XII. fejezet

Egyéb általános szabályok

48.§ A bíróság elõtti eljárás során – a beadványok von-
atkozásában – a Pp. 93.§ rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.

49.§ (1) A bíróság elõtti eljárás során – az idézés vonat-
kozásában – a Pp. 96.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell
megfelelõen alkalmazni.
(2) Az idézésben figyelmeztetni kell a címzettet arra,
hogy a meg nem jelenése nem akadálya az eljárás lefoly-
tatásának.

50.§ (1) Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja
van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak
kell kézbesíteni.
(2) A bírósági iratokat rendszerint posta útján, a kézbe-
sítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbe-
síteni.
(3) A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a kézbesítés más
módon történjen.

51.§ (1) A bíróság elõtti eljárás során – a határidõk vo-
natkozásában – a Pp. 103.§ rendelkezéseit kell megfelelõ-
en alkalmazni.
(2) A bíróság az általa megállapított határidõt fontos ok-
ból, egyszer meghosszabbíthatja.

52.§ A fél az elmulasztott perbeli cselekményt többé
hatályosan nem teljesítheti, a mulasztás igazolásának kü-
lönös méltánylást érdemlõ esetben az elmulasztott per-
beli cselekmény eredeti határidejétõl számított 15 napon
belül, az elmulasztott cselekmény egyidejû teljesítésével
van helye.

53.§ A bíróság elõtti eljárás során – az eljárás szabályta-
lansága elleni kifogás vonatkozásában – a Pp. 114.§ ren-
delkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

54.§ (1) A tárgyalásról jegyzõkönyvet kell felvenni. A
bírósági eljárás során – a jegyzõkönyv vonatkozásában –
a Pp. 116-118.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkal-
mazni.
(2) A tárgyaláson kívüli egyéb eljárási cselekményekrõl –
szükség szerint – feljegyzést kell készíteni.

(3) A felek a per iratait – a határozattervezet kivételével
– a per bármely szakaszában, külön engedély nélkül meg-
tekinthetik és azokról maguknak másolatot készíthetnek.

XIII. fejezet

Az eljárás megindítása

55.§ (1) A bíróság elõtti eljárást (pert) keresetlevéllel
kell megindítani.
(2) A keresetlevélben fel kell tüntetni:

a) a feleknek, valamint a felek képviselõinek nevét,

lakóhelyét (idézési címét) és perbeli állását,

b) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául

szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak elõ-
adásával,

c) a bíróság döntésére irányuló kérelmet.

56.§ (1) A bíróság elnöke a keresetlevelet 8 napon belül
megvizsgálja, annak megállapítása érdekében, hogy nem
kell-e azt a félnek hiánypótlásra visszaadni, illetõleg
nincs-e helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli el-
utasításának.
(2) Amennyiben a keresetlevél nem tartalmazza a tör-
vényben meghatározottakat, úgy a bíróság 8 napos határ-
idõvel hiánypótlásra hívja fel a felperest. A hiánypótlás-
ban meg kell jelölni, hogy a felperesnek milyen hiányokat
kell pótolnia.
(3) A keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell uta-
sítani, ha

a) a perre a bíróságának nincsen hatásköre,
b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból szár-

mazó, ugyanazon jog iránt per már folyamatban van,
vagy annak tárgyában jogerõs határozat született,

c) a felperesnek nincs perbeli jog- vagy cselekvõké-

pessége, kivéve e törvény 41.§ (1) bekezdését,

d) a felperes követelése idõelõtti,
e) a felperes a jogszabályban meghatározott kereset-

indítási határidõt elmulasztotta és igazolási kérel-
met sem terjesztett elõ, vagy azt a bíróság elutasítja,

f) a felperes a hiánypótlás végett neki visszaadott ke-

resetlevelet a kitûzött határidõ alatt nem adta be,
vagy újból hiányosan adta be.

(4) A bíróság legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz
való érkezését követõ 30 napon belül intézkedik a tár-
gyalási határnap kitûzésérõl.
(5) A tárgyalás elõkészítése során az elõadó bíró az ügy
jogi és ténybeli megítélése vonatkozásában indítványt
tesz, bizonyítékokat szerezhet be, valamint felhívhatja a
peres feleket további bizonyítékok elõterjesztésére.
(6) A per elsõ tárgyalását a keresetlevélnek a bírósághoz
való beérkezésétõl számított 45 napon belül kell megtar-
tani.

Az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

XIV. fejezet

A tárgyalás

57.§ (1) A bíróság elõtti eljárás során – a pervezetés és
a rendfenntartás vonatkozásában – a Pp. 133.§, valamint
134.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.
(2) A feleket és képviselõiket, valamint a tanúkat, illetõ-
leg a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavar-
ják, az elnök rendre utasítja. Ismételt, vagy súlyosabb
rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. A
pénzbírság összege legfeljebb a mindenkori minimálbér
kétszeresének megfelelõ összeg lehet.

58.§ A bírósági eljárás lefolytatásának nem akadálya a fél
jelenlétének hiánya, kivéve ha a felperes elmulasztja az
elsõ tárgyalást, ebben az esetben a pert meg kell szüntetni.

59.§ (1) A tárgyalás megnyitása után az elnök megálla-
pítja, hogy a felek személyesen, vagy képviselõik útján, il-
letõleg a megidézett tanúk megjelentek-e.
(2) A bíróság eljárás során a – a tárgyalás menete vonat-
kozásában – Pp. 138.§, 139.§, 140.§ (1) bekezdés és
141.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

60.§ (1) A bíróság elõtti eljárásban szünetelésnek, fel-
függesztésnek helye nincsen. Keresetváltoztatásra csak a
bíróság egyetértése esetén kerülhet sor.
(2) A bíróság elõtti eljárás során – a viszontkereset, az
egyezség, valamint az elkülönítés és az egyesítés vonat-
kozásában – a Pp. 147.§ (1) bekezdés, 148.§, valamint
149.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelõen
alkalmazni.

61.§ (1) A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tár-
gyalás határnapját 30 napon belüli idõpontra a bíróság nyom-
ban kitûzi, és a jelenlévõ felekkel azt kihirdetés útján közli.
(2) A folytatólagos tárgyaláson az ügy iratait röviden is-
mertetni kell.
(3) Ha a per, vagy valamely külön eldöntésre alkalmas
kérdés a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgya-
lást berekeszti. A tárgyalás berekesztése elõtt az elnök
köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni,
hogy kívánnak-e valamit még elõadni.

62.§ A bíróság a pert megszünteti, ha

a) a keresetlevelet már az 56.§ (3) bekezdésének

a)–f) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el
kellett volna utasítani,

b) a felperes a per elsõ tárgyalását elmulasztotta,
c) a felperes a keresetétõl elállt,
d) a felek a per megszüntetését közösen kérik,
e) a Pp. szabályai szerint (152-155.§) felfüggesztés-

nek lenne helye,

f) a fél meghal, vagy megszünik.

XV. fejezet

A bizonyítás

63.§ (1) A bíróság eljárás során – a bizonyítás elrende-
lése vonatkozásában – a Pp. 163.§ és 164.§ (1) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.
(2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el,
ha az ügy ésszerû és célszerû befejezéséhez az szükséges-
nek mutatkozik.

64.§ (1) A bírósági eljárás során – a tanúk vonatkozásá-
ban – a Pp. 167-175.§ rendelkezéseit kell megfelelõen al-
kalmazni.
(2) A tanú a megjelenésével kapcsolatos költségek meg-
térítését kérheti a bíróságtól.

65.§ (1) Ha a perben jelentõs tény megállapításához
vagy megítéléséhez olyan különleges szakértelem szük-
séges, amellyel a bíróság nem rendelkezik, a fél indítvá-
nyára a bíróság szakértõt hívhat fel a szakvélemény adá-
sára. A szakértõt lehetõleg az igazságügyi szakértõk név-
jegyzékében feltüntetett szakértõk közül kell kiválasztani.
(2) A szakvélemény adásával kapcsolatos költséget az in-
dítványozó fél elõlegezi meg a bíróság által meghatáro-
zott módon. A bíróság a szakvélemény elkészülte után
rendelkezik a szakértõ díj kifizetésérõl, a fennmaradó
összeg visszautalásáról az elõlegezõ fél részére.

66.§ A bíróság az eljárása során – szükség esetén – oki-
ratot szerezhet be.

67.§ A bírósági eljárás során – a bizonyítás eredményé-
nek mérlegelése szempontjából – a Pp. 206.§ (1) bekez-
dés rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

XVI. fejezet

A határozatok

68.§ A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során
felmerült minden más kérdésben – ideértve a per meg-
szüntetését is – végzéssel határoz.

69.§ (1) Az ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjedni a
perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
(2) A Pp. 213.§ (2) és (3) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelõ alkalmazásával lehetõség van részítélet és köz-
bensõ ítélet hozatalára is.
(3) A bíróság döntése nem terjedhet túl a kereseti kérel-
men, illetõleg ellenkérelmen.
(4) A bíróság a teljesítésre nyitva álló határidõt az összes
körülmény szem elõtt tartásával határozza meg.

70.§ A bíróság határozatát zárt tanácskozás után szava-
zással hozza meg.

2005. évi IX. törvény

71.§ (1) A tárgyalás folyamán hozott végzéseket és az
ítéletet a tárgyaláson ki kell hirdetni, a kihirdetés elha-
lasztásának helye nincs.
(2) A határozatot annak meghozatalától számított legké-
sõbb 8 napon belül kell írásba foglalni és az írásba fogla-
lást követõ 3 napon belül kézbesíteni kell.

72.§ (1) A határozatnak a rendelkezõ részt követõen tá-
jékoztatást kell nyújtania arról, hogy a határozat ellen
van-e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idõ
alatt kell benyújtani.
(2) A bírósági eljárás során – a határozat tartalma vonat-
kozásában – a Pp. 220.§ (1) bekezdés, 221.§ (1) bekez-
dés, valamint 222.§ (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit
kell megfelelõen alkalmazni.
(3) A bíróság által hozott határozatokat a tanács tagjai ír-
ják alá, és jegyzõ hitelesíti.

73.§ (1) A bírósági eljárás során – a határozatok kijaví-
tása és kiegészítése vonatkozásában – a Pp. 224.§ (1) be-
kezdés és 225-226.§ rendelkezéseit kell megfelelõen al-
kalmazni.
(2) A bíróság a kijavítás és a kiegészítés tárgyában a felek
meghallgatása nélkül, tárgyaláson kívül határoz.
(3) A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen fellebbe-
zésnek helye nincsen.

74.§ A bírósági eljárás során – a határozatok jogereje
vonatkozásában – a Pp. 227.§ (1) bekezdés, 228.§ (1) be-
kezdés és a 229.§ (1) bekezdés rendelkezéseit kell meg-
felelõen alkalmazni.

XVII. fejezet

A fellebbezés és a másodfokú eljárás

75.§ (1) A bíróság határozatával szemben fellebbezés-
nek van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás folyamán hozott
végzésekkel szemben (pervezetõ végzés), továbbá – a vá-
lasztási panaszokkal kapcsolatos eljárás kivételével – a
különleges eljárások során hozott érdemi határozatokkal
szemben.

76.§ (1) A fellebbezést a határozat kézbesítésétõl szá-
mított 15 napon belül a bíróság elnökénél kell írásban
benyújtani.
(2) Ha a fellebbezés elkésett, vagy olyan határozat ellen
irányul, amely ellen fellebbezésnek helye nincsen, továb-
bá ha a fél a fellebbezést felhívás ellenére hiányosan adja
be, a fellebbezést a bíróság elnöke hivatalból elutasítja.
(3) A fellebbezésnek az elsõ fokú határozat végrehajtásá-
ra halasztó hatálya van.

77.§ (1) A másodfokon eljáró teljes ülés elnöke a felleb-

bezésnek a bírósághoz való megérkezésétõl számított 30
napon belüli idõpontra köteles tárgyalást kitûzni.
(2) A másodfokú eljárásban az elsõ fokú eljárásra vonat-
kozó szabályokat az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) Végzés elleni fellebbezés esetén a bíróság nem tart

tárgyalást, a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

b) Ítélet elleni fellebbezésnél a bíróság tárgyaláson

bírálja el a fellebbezést, amelynek során az elõadó
bíró ismerteti az ügyet, így különösen az elsõfokú
ítéletet és az azzal szemben benyújtott fellebbe-
zést, ezt követõen a felek tehetik meg perbeli záró-
nyilatkozatukat.

c) Bizonyítás felvételének, új bizonyíték elõterjeszté-

sének illetõleg a tárgyalás elhalasztásának a má-
sodfokú eljárásban nincs helye.

78.§ (1) A bíróság teljes ülése határozatában az elsõfo-
kú határozatot helyben hagyja, megváltoztatja, vagy ha-
tályon kívül helyezi és elnökét új elsõfokú eljárás lefoly-
tatására utasítja.
(2) A bírósági eljárás során – a fellebbezési tárgyalás
alapján hozott határozatok vonatkozásában – a Pp. 250-
254.§ rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

XVIII. fejezet

A törvényességi felügyeleti és a fegyelmi eljárás

során hozott határozatok felülvizsgálata

79.§ (1) A törvényességi felügyeleti eljárásban a kerese-
tet a határozat kézhezvételétõl számított 15 napon belül
az országos ügyész ellen kell indítani.
(2) A fegyelmi eljárásban a keresetet a határozat kézhez-
vételétõl számított 15 napon belül azon ügyész ellen kell
megindítani, aki a megtámadott határozat meghozatalá-
ban a fegyelmi tanács tagjaként részt vett.
(3) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésben felsorolta-
kon túlmenõen fel kell tüntetni a támadott határozat szá-
mát és a határozatot hozó jogszolgáltatási szerv nevét,
továbbá meg kell jelölni, hogy az mely jogszabályba ütkö-
zik. A támadott határozatot a keresetlevélhez mellékelni
kell.

XIX. fejezet

A választási panaszokkal kapcsolatos eljárás

80.§ (1) A panaszt a vélelmezett jogsértés napjától szá-
mított 8 napon belül a választással érintett egyházi testü-
lettel vagy intézménnyel szemben lehet elõterjeszteni. A
határidõ jogvesztõ, mulasztás igazolásának nincsen helye.
(2) A panaszban meg kell jelölni az érintett egyházi tes-
tületet vagy intézményt, továbbá a törvénysértõ magatar-

Az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

tást és annak következményeit. A panaszhoz csatolni kell
a rendelkezésre álló okiratokat és a meghallgatni indítvá-
nyozott tanúk nevét és idézési címét.
(3) A bíróság felhívására az érintett egyházi testület vagy
intézmény törvényes képviselõje a választással kapcsolat-
ban keletkezett összes iratot kézbesítõ útján vagy elsõbb-
ségi postai küldeményként köteles a bíróságnak megkül-
deni. Ennek elmulasztása a 32.§ e) pontjába ütközõ fe-
gyelmi vétség.

81.§ (1) A bíróság elsõfokon egyesbíróként, másodfo-
kon 3 tagú tanácsban jár el.
(2) A tárgyalást a panasz beérkezésétõl számított 15 na-
pon belüli idõpontra kell kitûzni. A tárgyalás elhalasztá-
sának nincs helye.
(3) A bíróság határozatát a meghozatalától számított 3
napon belül írásba kell foglalni, és haladéktalanul kézbe-
síteni kell.
(4) A határozat ellen a kézhezvételtõl számított 5 napon
belül lehet fellebbezést elõterjeszteni.
(5) A fellebbezést a bíróság 8 napon belül tárgyalás tar-
tása nélkül bírálja el.

82.§ (1) A választás eredményére kiható törvénysértés
esetén a bíróság a választás eredményét részben vagy
egészben megsemmisíti, és az eljárást lefolytató egyházi
testületet vagy intézményt az eljárás törvényes rendben
történõ egészben vagy részben való megismétlésére uta-
sítja. Amennyiben fegyelmi eljárás megindításának lehe-
tõsége merül fel, errõl az illetékes püspököt értesíteni kell.
(2) A megalapozatlan panaszt a bíróság elutasítja.

XX. fejezet

A lelkésszel szemben támasztott

képzési követelményekkel összefüggésben hozott

püspöki határozat felülvizsgálata

83.§ (1) A lelkésszel szemben támasztott képzési köve-
telményekkel összefüggésben az egyházi szolgálatról és
az egyházi szolgálatot végzõkrõl szóló 2005. évi III. tör-
vény 18.§ (1) bekezdése alapján hozott püspöki határo-
zat felülvizsgálata iránti – halasztó hatályú – keresetet az
érintett lelkész a határozat kézhezvételétõl számított 15
napon belül terjeszthet elõ. A pert a határozatot hozó
püspökkel szemben kell megindítani.
(2) A keresetlevélben az 56.§ (2) bekezdésében felsorol-
takon túlmenõen fel kell tüntetni a támadott határozat
számát, továbbá meg kell jelölni, hogy az mely jogsza-
bályba ütközik. A támadott határozatot a keresetlevélhez
mellékelni kell.
(3) A bíróság egyes bíróként tárgyalás tartása nélkül jár
el, ügydöntõ határozatát a keresetlevélnek a bírósághoz
történõ beérkezésétõl számított 30 napon belül hozza
meg.

XXI. fejezet

A különleges eljárások közös szabályai

84.§ (1) A per eredményétõl függetlenül a felmerült
költségeket az országos egyház viseli.
(2) A bíróság határozata ellen – kivéve a választási pana-
szokkal kapcsolatos eljárást – fellebbezésnek helye nincs.
(3) A különleges eljárások körébe tartozó perek más pe-
rekkel nem egyesíthetõk.

HATODIK RÉSZ

A JOGSZOLGÁLTATÁSI SZERVEK

HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSA

85.§ (1) Az egyházi jogszolgáltatási szervek határoza-
tainak végrehajtásáról a bíróság gondoskodik.
(2) A jogerõs ügyészi vagy fegyelmi tanácsi határozat
végrehajtását az illetékes ügyész kezdeményezi a bíróság-
nál. A jogerõs bírósági határozat végrehajtását a fél vagy
az országos ügyész kezdeményezi a bíróságnál.
(3) A végrehajtási kérelemben meg kell jelölni a végre-
hajtható ügyirat számát, a felek azonosításához szüksé-
ges adatokat, továbbá a végrehajtási kérelem elõterjesz-
tésének okát.
(4) A bíróság a végrehajtási kérelmet megvizsgálja, és
amennyiben az megalapozott, végzésében – rövid határ-
idõ kitûzésével – felhívja a kötelezettet teljesítésre, és
pénzbírságot szab ki. A végzést a bírósághoz való beérke-
zésétõl számított 8 napon belül a felek és más kötelezett
részére kézbesíteni kell.

86.§ (1) A végrehajtási eljárás során alkalmazható kény-
szerintézkedések:

a) pénzbírság,
b) támogatás felfüggesztés,
c) támogatás vagy követelés lefoglalás,
d) jogi személyiség megvonása,
e) feloszlatás,
f) e törvény 32.§ e), f) és g) pontjában megjelölt jog-

hátrányok.

(2) A pénzbírság legmagasabb összege a mindenkori mi-
nimálbér tízszeresének megfelelõ összeg lehet. A pénz-
bírság ismételten is kiszabható.
(3) A támogatás felfüggesztésrõl szóló határozatot meg
kell küldeni a kötelezett részére, a támogatást, járadékot,
vagy egyéb összeget folyósító egyházi testület, intézmény
vezetõjének. A megkeresésbõl egyértelmûen ki kell tûn-
nie, hogy ki az intézkedésre köteles természetes személy.
A megkeresett köteles a folyósítást haladéktalanul felfüg-
geszteni. A költségvetési normatíva folyósítása nem füg-
geszthetõ fel.
(4) A támogatás felfüggesztésének eredménytelensége,
vagy részleges eredményessége esetén helye van a támo-
gatás vagy követelés lefoglalásának, amelynek során az

2005. évi IX. törvény

érintett egyházi testület, intézmény vezetõje köteles a fo-
lyósítandó összeget közvetlenül a végrehajtást kérõ ré-
szére folyósítani. Egyebekben a támogatás vagy követelés
lefoglalására a támogatás felfüggesztésére irányadó sza-
bályokat kell alkalmazni.
(5) Jogi személyiségû egyházi önkormányzat, intézmény
jogi személyiségét megszüntetheti a bíróság és ezzel egy-
idejûleg általános jogutódként a Magyarországi Evangéli-
kus Egyházat jelöli meg.
(6) Feloszlatás esetén a feloszlatott testület mandátuma
megszûnik és a hatályos jogszabályok alapján új válasz-
tást kell tartani.

87.§ (1) A bíróságnak a 86.§ alkalmazása során hozott
rendelkezésének a be nem tartása a 32.§ e) pontjába üt-
közõ fegyelmi vétség.
(2) A fegyelmi eljárás megindításának szükségességérõl
az illetékes püspököt értesíteni kell.
(3) A végrehajtási eljárás során hozott határozatok per-
vezetõ végzésnek minõsülnek

HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88.§ (1) E törvény 2006. január 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény hatályba lépésével egyidejûleg hatályát
veszti egyházi bíráskodásról szóló, a többször módosított
1997. évi X. törvény.
(3) Az egyházmegyei és egyházkerületi bíróságok 2005.
december 31-én megszûnnek, a folyamatban lévõ ügye-
ket ugyanezen határnapon át kell tenni az országos bíró-
sághoz az ügyekrõl szóló teljeskörû tájékoztatással. A
már folyamatban lévõ ügyeket a hatályban levõ törvény
szerint kell elbírálni.
(4) Az országos bíróság változatlan összetétellel mint a
bíróság mûködik tovább az általános tisztújítás idõpont-
jáig.
(5) Az e törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabá-
lyoknak megfelelõen jogerõs határozattal lezárult ügyek-
ben a végrehajtási eljárásra e törvény szabályait kell al-
kalmazni.

Az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

FÜGGELÉK

az egyház törvényes rendjének és békéjének megõrzésérõl

szóló 2005. évi IX. törvényhez

(a Magyar Köztársaság Polgári perrendtartásról szóló

1952. évi III. törvényének (a továbbiakban: Pp.)

hivatkozott részei)

Pp. 2.§ (1) A bíróságnak az a feladata, hogy – összhang-
ban az 1.§-ban foglaltakkal – a feleknek a jogviták elbírá-
lásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerû
idõn belül történõ befejezéséhez való jogát érvényesítse.
(2) A per befejezésének ésszerû idõtartama a jogvita tár-
gyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának
egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg.
Nem hivatkozhat a per ésszerû idõn belül történõ befe-
jezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, il-
letve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzá-
járult.

3.§

(2) A bíróság – törvény eltérõ rendelkezése hiá-

nyában – a felek által elõterjesztett kérelmekhez és jog-
nyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által elõadott
kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerû megjelölé-
sük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe.
(3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok ren-
delkezésre bocsátása – ha törvény eltérõen nem rendel-
kezik – a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása el-
mulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett
voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás eset-
leges sikertelensége törvény eltérõ rendelkezése hiányá-
ban a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köte-
les a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló
tényekrõl, a bizonyítási teherrõl, illetve a bizonyítás si-
kertelenségének következményeirõl a feleket elõzetesen
tájékoztatni.
(4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizo-
nyítást elrendelõ határozatához nincs kötve. A bíróság
mellõzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bi-
zonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha
az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bí-
róság a bizonyítás elrendelését mellõzni köteles, ha a bi-
zonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten,
vagy egyébként a jóhiszemû pervitellel össze nem egyez-
tethetõ módon terjeszti elõ, kivéve, ha a törvény eltérõen
rendelkezik.
(5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a
polgári perben alakszerû bizonyítási szabályokhoz, a bi-
zonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott
bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szaba-
don felhasználhatja a felek elõadásait, valamint felhasz-
nálhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás fel-
derítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvé-
nyes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is,
amelyek szerint valamely körülményt az ellenkezõ bizo-
nyításáig valónak kell tekinteni.

(6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek
minden, az eljárás során elõterjesztett kérelmet, jognyi-
latkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot
megismerhessenek és azokra – törvényben elõírt idõn
belül – nyilatkozhassanak.

13.§ (1) Az ügy elintézésébõl ki van zárva, és abban
mint bíró nem vehet részt:

a) a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett sze-

mély, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy
részben a maga részére követeli, vagy akinek jogai-
ra vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatás-
sal lehet;

b) az a) pont alá esõ személy képviselõje vagy olyan

volt képviselõje, aki az ügyben eljárt;

c) az a) vagy a b) pont alá esõ személynek a (2) be-

kezdésben megjelölt hozzátartozója vagy volt há-
zastársa;

d) az, akit a perben tanúként vagy szakértõként ki-

hallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértõ-
ként való kihallgatását a bíróság elrendelte;

e) az, akitõl az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb

okból nem várható (elfogultság).

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában hozzátartozó az egye-
neságbeli rokon és annak házastársa, az örökbe fogadó és a
nevelõszülõ, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a test-
vér, a házastárs, a jegyes és az élettárs, a házastárs egyenes-
ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

48.§ A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a
polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötele-
zettségek terhelhetnek.

49.§ (1) A perben mint fél személyesen vagy meghatal-
mazottja útján az járhat el, akinek a polgári jog szabályai
szerint teljes cselekvõképessége van, illetõleg, aki a per
tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen ren-
delkezhetik (perbeli cselekvõképesség).
(2) Ha a félnek nincs perbeli cselekvõképessége, vala-
mint akkor is, ha a fél jogi személy, nevében törvényes
képviselõje jár el. Törvényes képviselõje jár el annak ne-
vében is, akinek részére a cselekvõképesség érintése nél-
kül rendelt gondnokot a gyámhatóság, de csak akkor, ha
személyesen nem lép fel. Törvényes képviselõ hiányában
a fél részére a bíróság az ellenfél kérelmére ügygondno-
kot (74.§) rendel.
(3) A törvényes képviseletre, valamint arra, hogy a törvé-
nyes képviselõnek mennyiben van szüksége a per viteléhez
vagy egyes perbeli cselekményekhez külön felhatalmazás-
ra, az erre vonatkozó külön jogszabályok, illetõleg a jogi
személy szervezetére vonatkozó rendelkezések irányadók.
(4)

50.§ (1) A felek perbeli jog- és cselekvõképességét, vala-
mint a törvényes képviselõnek ezt a minõségét, ha ezek

A 2005. évi IX. törvény függeléke

iránt kétség merül fel, a bíróság az eljárás bármely szakában
hivatalból vizsgálja. A bíróság ugyancsak az eljárás bár-
mely szakában hivatalból vizsgálja azt, hogy a törvényes
képviselõnek a per viteléhez vagy az egyes perbeli cselek-
ményekhez esetleg szükséges külön felhatalmazása iga-
zolva van-e.
(2) A perbeli jog- és cselekvõképesség, a törvényes kép-
viselet, illetõleg a felhatalmazás igazolása nem szüksé-
ges, ha az köztudomású, vagy ha arról a bíróságnak hiva-
talos tudomása van.
51.§ Több felperes együtt indíthat pert, illetõleg több
alperes együtt perelhetõ, ha:

a) a per tárgya olyan közös jog, illetõleg olyan közös

kötelezettség, amely csak egységesen dönthetõ el,
vagy ha a perben hozott döntés a pertársakra a per-
ben való részvétel nélkül is kiterjedne;

b) a perbeli követelések ugyanabból a jogviszonyból

erednek;

c) a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alap-

ból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illeté-
kessége a 40.§ rendelkezéseinek alkalmazása nél-
kül is mindegyik alperessel szemben megállapítható.

52.§ (1) Az 51.§ a) pontja alá esõ pertársaság esetében
bármelyik pertárs perbeli cselekményei – az egyezséget,
az elismerést és a jogról való lemondást kivéve – arra a
pertársra is kihatnak, aki valamely határidõt, határnapot
vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását
utóbb nem pótolta.
(2) Ha az 51.§ a) pontja alá esõ pertársak cselekményei
vagy elõadásai egymástól eltérnek, a bíróság azokat a per
egyéb adatait is figyelembe véve bírálja el.

53.§ (1) Az 51.§ b) vagy c) pontja alá esõ pertársaság
esetében egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása sem
szolgálhat a többi pertárs elõnyére vagy hátrányára.
(2) Az 51.§ b) vagy c) pontja alá esõ pertársaság esetén a
határnapra szóló idézést, valamint az érdemi határozatot
az abban közvetlenül nem érdekelt pertárssal is közölni
kell; a tárgyalás elkülönítése esetén (149.§) azonban a
közvetlenül nem érdekelt pertársak idézése mellõzhetõ.

67.§ (1) A perben meghatalmazottként eljárhat:

a) a félnek a 13.§ (2) bekezdésében megjelölt hozzá-

tartozója;

b) a fél pertársa, továbbá pertársának törvényes kép-

viselõje vagy meghatalmazottja;

c) az ügyvéd és az ügyvédi iroda;
d) állami szerv (közigazgatási szerv, intézet, intéz-

mény, hivatal stb.) ügyintézõje az állami szerv te-
vékenységével kapcsolatos ügyekben;

e) a helyi önkormányzat képviselõ-testületének, illet-

ve a helyi kisebbségi önkormányzatnak a tagja, a
jegyzõ, a fõjegyzõ, a képviselõ-testület hivatalának
ügyintézõje, a kerületi hivatal elöljárója, ügyinté-

zõje a helyi önkormányzatot, kisebbségi önkor-
mányzatot, továbbá azok szerveit érintõ perekben;
a megyei (fõvárosi) közigazgatási hivatal ügyinté-
zõje a hivatalt érintõ perekben;

f) a szakszervezet a saját tagjának perében, valamint

a külön jogszabályban meghatározott perekben;

g) az érdek-képviseleti célra alapított szervezet saját

tagjának olyan perében, amelynek tárgya a szerve-
zet alapszabályában meghatározott érdek-képvise-
leti célok körébe vonható;

h) a szövetkezet ügyintézésre jogosult tagja vagy al-

kalmazottja a szövetkezet pereiben;

a gazdálkodó szervezet, valamint az egyéni vállal-
kozó alkalmazottja munkáltatójának gazdasági te-
vékenységével kapcsolatos perekben, a gazdálkodó
szervezet jogtanácsosa (jogi elõadója) pedig azok-
ban a perekben is, amelyekben külön jogszabály a
képviseletre feljogosítja;

akit erre külön jogszabály feljogosít.

(2) A perben a gazdálkodó szervezet jogtanácsosát (jogi
elõadóját) az ügyvéd jogállása illeti meg.

68.§ em lehet meghatalmazott:

a) aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be;
b) akit jogerõs bírói ítélet a közügyektõl eltiltott;
c) akit a bíróság jogerõsen gondnokság alá helyezett.

93.§ (1) A beadványokon fel kell tüntetni a bíróságot,
amelyhez a beadványt intézik, továbbá a felek nevét, la-
kóhelyét és a per tárgyát, a folyamatban levõ ügyekben
pedig ezenfelül a bírósági ügyszámot is.
(2) A beadványokat a per bíróságánál eggyel több pél-
dányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekel-
ve van; ha több félnek közös képviselõje (meghatalma-
zottja) van, részükre együttesen egy példányt kell számí-
tásba venni. A beadvány mellékleteinek egy-egy másola-
tát csatolni kell a beadvány többi példányához is.
(3) Ügyvédi képviselet esetében az ügyvédnek a beadvány
minden példányát aláírásával kell ellátnia; egyébként a
beadvány elsõ példányát a 196.§-nak megfelelõen kell ki-
tölteni.

96.§ (1) Az idézésben fel kell tüntetni az eljáró bírósá-
got és a bírósági ügyszámot, a felek nevét, perbeli állását
és a per tárgyát, valamint a kitûzött tárgyalás (meghall-
gatás) idejét és helyét.

103.§ (1) A határidõket napok, hónapok vagy évek sze-
rint kell számítani.
(2) A napokban megállapított határidõbe a kezdõnap
nem számít bele. Kezdõnap az a nap, amelyre a határidõ
megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körül-
mény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidõ
azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdõnapnak

A 2005. évi IX. törvény függeléke

megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik,
a hó utolsó napján.
(4) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti napra esik,
a határidõ csak az azt követõ legközelebbi munkanapon
jár le.
(5) A határidõ az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz
intézett beadvány elõterjesztésére és a bíróság elõtt tel-
jesítendõ cselekményre megállapított határidõ azonban
már a hivatali idõ végével lejár.

104.§ (1) A bíróság az általa megállapított határidõt fon-
tos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidõ – meg-
hosszabbítással együtt – negyvenöt napnál hosszabb nem
lehet, kivéve, ha a szakértõi vélemény elkészítése hosz-
szabb határidõt tesz szükségessé. A törvényben megálla-
pított határidõt csak a törvényben meghatározott eset-
ben lehet meghosszabbítani.
(2) Ha a meghosszabbítást a fél kéri, kérelmét a határidõ
lejárta elõtt kell elõterjesztenie; a kérelem tárgyában a bí-
róság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.

116.§ A jegyzõkönyvben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;
b) a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;
c) a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét,

továbbá kezdõ és befejezõ idõpontját;

d) a bírák, a jegyzõkönyvvezetõ és a tolmács nevét;
e) a jelenlevõ feleknek és képviselõiknek nevét és

perbeli állását;

f) zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.

117.§ (1) A jegyzõkönyvben röviden le kell írni az eljárás
menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy,
hogy a jegyzõkönyv alapján azt is meg lehessen állapíta-
ni, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki kö-
vetelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy
kijelentés pontos szövege jelentõs, azt szó szerint kell
jegyzõkönyvbe venni.
(2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzõkönyvben:

a) a tárgyalás megkezdésének kitûzött és tényleges

idõpontját;

b) a felek által elõadott vagy a periratokból felolvasott

lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a
felek tényállításait és bizonyítási indítványait, va-
lamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet,
úgyszintén a korábbi kérelmektõl és nyilatkoza-
toktól való eltéréseket, illetõleg valamely nyilatko-
zatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását
vagy megtagadását;

c) az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint

a tanúk vallomását, a szakértõk véleményét és a
szemle eredményét;

d) a keresettõl való elállást, továbbá az elismerést és

a jogról való lemondást, illetõleg a felek között lét-
rejött egyezséget;

e) a pervezetés és rendfenntartás körében tett intéz-

kedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének meg-
történtét, valamint a bíróság által az eljárás folya-
mán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének
megtörténtét.

(3) A felek beadványának, a szakértõk véleményének
vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy
másolatnak csatolása esetében a jegyzõkönyvben csupán
ennek megtörténtére kell utalni.
(4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült vala-
mely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak
jegyzõkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben le-
het mellõzni, ha a bíróságnak az illetõ körülmény vagy
nyilatkozat megtörténtérõl nincs tudomása.
(5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzõkönyvet kell
készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, en-
nek a jegyzõkönyvbõl ki kell derülnie.

118.§ (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzõkönyvet egyide-
jûleg, hangfelvétel esetén pedig legkésõbb nyolc munka-
napon belül el kell készíteni. Ha a jegyzõkönyv hangfel-
vétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzõkönyv írás-
ba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról,
hogy az elkészült jegyzõkönyvet mikor és hol tekinthetik
majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzõkönyvet
az írásba foglalást követõ további tizenöt napon belül
kézbesíti, ha törvény a jegyzõkönyv megküldését írja elõ.
(2) A jegyzõkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével
a felek megjegyzései alapján is kiegészíthetõ és módosít-
ható; a felek erre vonatkozó kérelmét – annak elutasítása
esetén – a jegyzõkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás
folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell töröl-
ni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.
(3) Ha a jegyzõkönyv elkészítésére nem az eljárási cse-
lekménnyel egyidejûleg kerül sor, az eljárási cselekmé-
nyen jelen lévõ felek – amennyiben a jegyzõkönyv ré-
szükre kézbesítésre kerül – a kézbesítéstõl számított 8
napon belül, ha pedig a jegyzõkönyv a felek részére nem
kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytõl szá-
mított 15 napon belül a jegyzõkönyv kijavítását, kiegészí-
tését kérhetik.
(4) A jegyzõkönyvet és az esetleges módosításokat az el-
járó bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ
írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke
a jegyzõkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzõ-
könyvet helyette – helyettesi minõségének feltüntetésé-
vel – a tanács egyik tagja írja alá.
(5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése
hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történõ át-
tétele során a jegyzõkönyvvezetõ helyett a leírást végzõ
bírósági alkalmazott jár el, és aláírásával igazolja, hogy a
leírást a hangfelvételnek megfelelõen készítette el.

133.§ (1) A tárgyalást az elnök vezeti. A törvény keretei
között az elnök szabja meg azoknak a cselekményeknek

A 2005. évi IX. törvény függeléke

a sorrendjét, amelyeket a tárgyaláson teljesíteni kell. A
felekhez, valamint az elnök által kihallgatott más szemé-
lyekhez kérdéseket a bíróság tagjain kívül a felek és kép-
viselõik is intézhetnek.
(2) Az elnök ügyel arra, hogy a tárgyalás ne terjedjen ki
az üggyel összefüggésben nem álló körülményekre, és az
ügyre nem tartozó, úgyszintén a kihallgatott személy be-
folyásolására alkalmas kérdés feltevését, illetõleg az arra
való feleletet megtiltja.

134.§ (1) A tárgyalás rendjének fenntartásáról az elnök
gondoskodik.
(2) Az elnök a hallgatóság körébõl a tizennyolc éven aluli
személyeket eltávolíthatja.

138.§ (1) Az elsõ tárgyalás kezdetén a felperes vagy az
elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet. Ezután a
felperes nyilatkozik arra nézve, hogy a keresetlevélben
elõadott keresetét változatlanul fenntartja-e, illetõleg,
hogy azt miként módosítja vagy változtatja meg.
(2) Ha a tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a kereset-
levelet nem kell felolvasni, illetõleg ismertetni.

139.§ A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elõ
ellenkérelmét, amely vagy a per megszüntetésére (157.§)
irányul, vagy érdemi védekezést, illetve ellenkövetelést
(viszontkereset, beszámítás) tartalmaz a felperes kereseti
kérelmével szemben. Az ellenkérelemben elõ kell adni az
annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

140.§ (1) Ha az alperes ellenkérelmében a per megszün-
tetését kéri (157.§), a bíróság mindenekelõtt ebben a
kérdésben tárgyal és határoz.

141.§ (1) Ha a bíróság a pert nem szünteti meg, az ügyet
érdemben tárgyalja, s ha a tényállás már az elsõ tárgyalá-
son kideríthetõ, nyomban érdemben határoz. A bíróság a
jelenlevõ felek meghallgatása alapján megállapítja azokat
az adatokat is, amelyek a végrehajtási eljárásban az érde-
kelt azonosságának megállapításához szükségesek (szü-
letési hely, idõ, anyja neve, lakóhely, munkahely; gazdál-
kodó szervezet esetében a bankszámla száma és a szám-
lát vezetõ pénzintézeti szerv neve).
(2) A bíróság – ha ez a tényállás megállapításához szük-
séges –, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és
lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállítá-
sait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a
gondos és az eljárást elõsegítõ pervitelnek megfelelõ idõ-
ben elõadni, illetve elõterjeszteni. Ha a bizonyítás lefoly-
tatása az elsõ tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges,
vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elha-
lasztása mellett elrendelheti a per további elõkészítését.
(3) Írásbeli elõkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a
felet jogi képviselõ képviseli, vagy ha a félnek, illetve

képviselõjének az írásbeli elõkészítés nem okoz különö-
sebb nehézséget.
(4) Írásbeli elõkészítés esetében az erre vonatkozó iratot,
ha a bíróság másként nem rendelkezik, a tárgyalási idõ-
köz elsõ harmadában, az ellenfélnek arra vonatkozó nyi-
latkozatát pedig oly idõben kell a bíróságnál elõterjeszte-
ni, hogy arra a vele szemben álló fél a tárgyaláson nyilat-
kozhassék.
(5) A tanács elnöke az elõkészítõ iratok és a rendelkezés-
re álló egyéb adatok alapján – amennyiben ez a per eldön-
téséhez szükségesnek mutatkozik – a tárgyalás folytatá-
sára kitûzött határnapra a tanúkat, illetve a feleket sze-
mélyes megjelenési kötelezettséggel megidézi, és ha az
irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti [192.§ (1)
bek.], a bizonyító fél kérelmére beszerzi a bizonyítékul
szolgáló iratokat.
(6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatá-
nak elõadásával, bizonyítékainak elõterjesztésével – a (2)
bekezdésben elõírt kötelezettsége ellenére – alapos ok
nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhí-
vása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél elõadásának,
elõterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha ál-
láspontja szerint a fél elõadásának, elõterjesztésének be-
várása a per befejezését nem késlelteti.

147.§ (1) Az elsõ fokú ítélet hozatalát megelõzõ tárgya-
lás berekesztéséig az alperes a felperes ellen viszontkere-
setet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a fel-
peres keresetével azonos vagy azzal összefüggõ jogvi-
szonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló
követelés a felperes kereseti követelésével szemben be-
számításra alkalmas. A bíróság érdemi tárgyalás nélkül
végzéssel elutasíthatja a viszontkeresetet, ha nyilvánvaló,
hogy a fél azt azért terjesztette elõ késedelmesen, hogy a
per befejezését hátráltassa.

148.§ (1) A bíróság a per bármely szakában megkísérel-
heti, hogy a felek a jogvitát vagy a vitás kérdések egy ré-
szét egyezséggel rendezzék.
(2) Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a bíróság
azt végzéssel jóváhagyja, ellenkezõ esetben pedig a jóvá-
hagyást megtagadja, és az eljárást folytatja.
(3) A bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a
hatálya, mint a bírói ítéletnek; a jóváhagyó végzés ellen
beadott fellebbezésnek az egyezség végrehajtására nincs
halasztó hatálya.

149.§ (1) A bíróság, ha az ügy eldöntése érdekében cél-
szerûnek látja, elrendelheti, hogy a perben érvényesített
egyes követelések vagy a megosztható követelések egyes
részei, valamint általában a perben eldönthetõ egyes
vitás kérdések elkülönítve kerüljenek tárgyalásra.
(2) A bíróság együttes tárgyalás és eldöntés végett elren-
delheti az elõtte folyamatban levõ olyan perek egyesíté-
sét, amelyeknek tárgya egymással összefügg.

A 2005. évi IX. törvény függeléke

152.§ (1) Ha a per eldöntése olyan elõzetes kérdés elbí-
rálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás büntetõbí-
rói vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a
per tárgyalását ennek az eljárásnak jogerõs befejezéséig
felfüggesztheti. Ha ez az eljárás még megindítva nincs, a
büntetõeljárás megindításáról hivatalból üldözendõ bûn-
cselekmény esetében a bíróság gondoskodik, egyébként
pedig az eljárás megindítására megfelelõ határidõt tûz ki.
Ha a határidõ eredménytelenül telik le, a tárgyalást foly-
tatni kell.
(2) A bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per
eldöntése olyan elõzetes kérdés elbírálásától függ, amely-
nek tárgyában más polgári per vagy a bíróság hatásköré-
be tartozó más polgári eljárás már folyamatban van.
(3)

153.§ (1) Ha a per eldöntése házasság létezésétõl vagy
érvényességétõl, illetõleg gyermek családi jogállásának
bírói megállapításától függ, és ez iránt per van folyamat-
ban, a tárgyalást annak jogerõs eldöntéséig fel kell füg-
geszteni.
(2) Ha a per eldöntése házasság érvényességétõl függ, a
tárgyalást akkor is fel kell függeszteni, ha az érvénytele-
nítési per még nincs folyamatban, de annak megindításá-
ra a felek valamelyike jogosult; ebben az esetben a tár-
gyalás felfüggesztésével egyidejûleg az érvénytelenítési
per megindítására megfelelõ határidõt kell kitûzni, annak
sikertelen letelte után azonban a felfüggesztett tárgyalást
folytatni kell.
(3) A gyermek tartása iránt indított pernek az (1) bekez-
dés alapján való felfüggesztése nem akadályozza, hogy a
bíróság a gyermek részére ideiglenes intézkedéssel tartás-
díjat állapítson meg. Szükség esetében a bíróság az ideig-
lenes tartás megállapítása felõl hivatalból is határozhat.

154.§ (1) Ha a felet katonai szolgálatra hívják be, a bíró-
ság a pert felfüggesztheti, kivéve a tartásdíj iránt indított,
valamint az olyan pereket, amelyeknek gyors elbírálásá-
hoz különleges érdek fûzõdik.
(2) Az (1) bekezdés esetében a bíróság a per felfüggesz-
tésérõl, illetõleg továbbfolytatásáról a fél katonai elöljá-
róját is értesíti.

155.§ (1) A tárgyalás felfüggesztésével minden határidõ
megszakad; a felfüggesztés megszûnésétõl a határidõ új-
ra kezdõdik.
(2) A felfüggesztés tartama alatt tett minden bírói ren-
delkezés, úgyszintén a felek által teljesített minden per-
beli cselekmény hatálytalan, kivéve a felfüggesztéssel, il-
letõleg az annak megszüntetésével kapcsolatos bírói ren-
delkezéseket és perbeli cselekményeket.
(3) Felfüggesztést rendelõ bírósági határozat ellen külön
fellebbezésnek van helye; a bíróság az ilyen határozatot
maga is megváltoztathatja.

163.§ (1) A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények
megállapítása végett bizonyítást rendel el.
(2) A bíróság az ellenfél beismerése, mindkét fél egyezõ
vagy az egyik félnek az ellenfél által bírói felhívás [141.§
(2) bekezdése] ellenére kétségbe nem vont elõadása foly-
tán valónak fogadhat el tényeket, ha azok tekintetében
kételye nem merül fel.
(3) A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket
valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is,
amelyekrõl a bíróságnak hivatalos tudomása van. Ezeket
a tényeket a bíróság akkor is figyelembe veszi, ha azokat
a felek nem hozták fel, köteles azonban a feleket e té-
nyekre a tárgyaláson figyelmeztetni.

164.§ (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általá-
ban annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében
áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.

167.§ Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyíta-
ni, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be
kell jelentenie a tanúk nevét, foglalkozását és pontos cí-
mét, vagy pedig a tanúkat a tárgyalásra elõ kell állítania.

168.§ (1) A tanút az elnök idézi meg. Az idézésben
(96.§) meg lehet jelölni azokat a körülményeket is, ame-
lyekre a tanú kihallgatása szükségesnek mutatkozik, s a
tanút fel lehet hívni, hogy meghatározott feljegyzéseit,
iratait vagy a bizonyításnál felhasználható egyéb tárgyait
hozza magával.
(2) Ha a tanú a fél által bejelentett adatok téves volta mi-
att nem volt megidézhetõ, a bíróságnak a tanú ismételt
megidézése elõtt meg kell vizsgálnia, hogy a fél téves be-
jelentése nem a per elhúzását célozta-e. Ugyanez áll ak-
kor is, ha a fél az olyan tanút, akinek elõállítására vállal-
kozott, a tárgyalásra nem állítja elõ.

169.§ (1) Azt, akitõl testi vagy szellemi fogyatkozása mi-
att helyes vallomás nem várható, tanúként kihallgatni
nem lehet.
(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott,
nem hallgatható ki olyan kérdésrõl, amely államtitoknak
vagy szolgálati titoknak minõsül, vagy amelyre az üzleti
titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed, ki-
véve, ha az a közérdekû adatok nyilvánosságára és a köz-
érdekbõl nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi ren-
delkezések alapján nem minõsül üzleti titoknak.
(3) A titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgá-
ló viszony megszûnése után is fennmarad.
(4) Azt, hogy a titoktartás alól való felmentésre az egyes
esetekben mely hatóság vagy szerv illetékes, a Kormány
rendelettel határozza meg.
(5) Azokat a kérdéseket, amelyekre a felmentést kérik, a
felmentésre irányuló megkeresésben meg kell jelölni.
(6) A jelen § ellenére kihallgatott tanú vallomása bizo-
nyítékként figyelembe nem vehetõ.

A 2005. évi IX. törvény függeléke

170.§ (1) A tanúvallomást megtagadhatja:

a) a felek bármelyikének a 13.§ (2) bekezdésében

megjelölt hozzátartozója;

b) az, aki a tanúvallomás folytán magát vagy a 13.§

(2) bekezdésében megjelölt hozzátartozóját bûn-
cselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kap-
csolatos kérdésben;

c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hi-

vatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúval-
lomással titoktartási kötelességét sértené meg, ki-
véve ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette;

d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítõi

eljárásban eljárt közvetítõ, szakértõ.

(2) Ha a tanú több pertárs közül nem valamennyivel áll
a 13.§ (2) bekezdésében megjelölt viszonyban, a tanúság-
tételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha a
vallomás nem különíthetõ el.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján a tanúságté-
tel nem tagadható meg, ha a kérdés:

a) olyan jogügyletre vonatkozik, amelynél a tanú

mint valamelyik fél képviselõje vagy mint ügyleti
tanú maga is közremûködött, vagy amelynél vala-
melyik fél a tanúnak képviselõje volt, vagy ha a ta-
nú a kérdéses jogviszonyban a felek valamelyiké-
nek jogelõdje;

b) a tanú családtagjának származására, házasságára,

életbenlétére, halálára, kiskorú családtagjának el-
helyezésére, kiadására vagy családi viszonyon ala-
puló vagyonjogi ügyre vonatkozik.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében a tanút men-
tességére kihallgatása elõtt, illetõleg mihelyt a mentes-
ség kiderül, figyelmeztetni kell. Ennek megtörténtét, va-
lamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát a jegy-
zõkönyvbe fel kell venni.
(5) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való ala-
pos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy a (4)
bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú
vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehetõ.

171.§ (1) Ha a tanú a 169.§ értelmében nem hallgatható
ki, vagy a 170.§ alapján nem akar vallomást tenni, ezt a
bíróságon a kitûzött határnap elõtt is bejelentheti. A
170.§ esetében a megtagadás okát a bejelentéssel egyide-
jûleg elõ kell adni és egyben valószínûsíteni kell. A bíró-
ság egyéb valószínûsítõ adat hiányában a tanút a megta-
gadás okára nézve ki is hallgathatja.
(2) Abban a kérdésben, hogy a tanúságtétel megtagadásá-
nak helye van-e (170.§), a kihallgatást foganatosító bíróság
határoz; határozathozatal elõtt a feleket – ha jelen vannak
– meg kell hallgatni. Ha a tanúkihallgatást megkeresés
útján foganatosítják (202.§), a perbíróság a megkeresett
bíróság határozatát – kérelemre – megváltoztathatja. A
kérelemnek a tanú kihallgatására halasztó hatálya van.
(3) A perbíróságnak vallomástételre kötelezõ határozata
ellen a tanú fellebbezéssel élhet.

172.§ (1) A tanú a tárgyaláson és a bizonyítási eljárásnál
kihallgatása elõtt nem lehet jelen, s kihallgatása után
csak a bíróság engedélyével távozhatik el.
(2) A kihallgatás megkezdése elõtt a tanút figyelmeztet-
ni kell a hamis tanúzás következményeire.

173.§ (1) A kihallgatás kezdetén a tanútól meg kell kérdez-
ni a nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét,
foglalkozását, valamint azt, hogy a felekkel milyen viszony-
ban van, s hogy ennek folytán vagy más okból nem elfo-
gult-e. Ezekre a kérdésekre a tanú akkor is köteles válaszol-
ni, ha egyébként a vallomástétel megtagadására jogosult.
(2) Ezután a tanút részletesen ki kell hallgatni, tisztázva
azt is, hogy az általa elõadottakról miként szerzett tudo-
mást.
(3) A tanút az elnök hallgatja ki. A bíróság többi tagja is
jogosult a tanúhoz kérdéseket intézni. Kérdéseket a felek
indítványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre meg-
engedheti, hogy a tanúhoz közvetlenül is intézhessenek
kérdéseket. A fél részérõl indítványozott vagy a tanúhoz
közvetlenül intézett kérdés megengedhetõsége felõl az
elnök határoz.
(4) Ha a tanú vallomása más tanúnak vagy a személyesen
meghallgatott félnek elõadásával ellentétben áll, az ellen-
tét tisztázását szükség esetében szembesítéssel kell meg-
kísérelni.

174.§ (1) A tanú a kihallgatása alkalmával a birtokában
levõ okiratot, illetõleg annak a peres ügyre vonatkozó ré-
szét köteles a bíróság rendelkezésére megtekintés végett
bemutatni, kivéve ha az okiratot perben nem álló harma-
dik személy nevében tartja birtokában. Ha a tanú az oki-
rat bemutatását alaptalanul megtagadja, a tanúságtétel
megtagadásának következményeit (185.§) kell megfele-
lõen alkalmazni.
(2) A bíróság szükség esetén elrendelheti az okirat máso-
latának (kivonatának) az iratokhoz való csatolását. Ha a
tanú a másolatot (kivonatot) csatolni nem tudja, annak
elkészítésérõl a bíróság gondoskodik.

175.§ (1) A kihallgatás után a tanú elõtt a jegyzõkönyvbe
vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha a felolvasást
sem a tanú, sem a felek nem kívánják. A felolvasás meg-
történtét vagy annak mellõzését a jegyzõkönyvben fel
kell tüntetni.
(2) Ha a tanú a vallomás felolvasásakor vallomását kiigazít-
ja vagy kiegészíti, azt szintén jegyzõkönyvbe kell foglalni.

206.§ (1) A bíróság a tényállást a felek elõadásának és a
bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egy-
bevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk
összességében értékeli, és meggyõzõdése szerint bírálja el.

213.§ (2) A bíróság egyes kereseti kérelmek felõl vagy a
kereseti kérelemnek önállóan elbírálható egyes részei felõl

A 2005. évi IX. törvény függeléke

külön ítélettel (részítélet) is határozhat, ha ebben a vonat-
kozásban további tárgyalásra nincs szükség, és ha a többi
kereseti kérelem vagy a beszámítási kifogás eldöntése vé-
gett a tárgyalást el kell halasztani. A részítélet a késõbb
hozott ítélettel a beszámítási kifogásra, illetõleg a viszont-
keresetre vonatkozó tárgyalás eredményéhez képest ha-
tályon kívül helyezhetõ, vagy megfelelõen módosítható.
(3) Ha a keresettel érvényesített jog fennállása és a felpe-
rest ennek alapján megilletõ követelés összege (mennyi-
sége) tekintetében a vita elkülöníthetõ, a bíróság a jog
fennállását ítélettel elõzetesen is megállapíthatja (köz-
bensõ ítélet). Ebben az esetben a tárgyalás a követelés
összegére (mennyiségére) vonatkozóan csak a közbensõ
ítélet jogerõre emelkedése után folytatható.

214.§ (2) A fiatalabb bíró az idõsebbet megelõzõen sza-
vaz, az elnök utolsónak adja le szavazatát. A szavazásnál
kisebbségben maradó bíró jogosult írásbafoglalt külön-
véleményét zárt borítékban az okirathoz csatolni. A ta-
nácskozásról készült jegyzõkönyvet és a különvéleményt
csak a perorvoslat tárgyában eljáró bíróság, a fegyelmi el-
járás kezdeményezésére jogosult személy, – fegyelmi el-
járás során – a fegyelmi bíróság, valamint a Legfelsõbb Bí-
róság jogegységi eljárás kezdeményezésére jogosult, illet-
ve a jogegységi eljárást lefolytató tanácsa tekintheti meg.

219.§ (1) Kézbesítés útján kell közölni:

a) az ítéletet a felekkel;
b) a tárgyaláson hozott végzést azzal a féllel, aki a tár-

gyalásra nem volt szabályszerûen megidézve;

c) a tárgyalás folyamán hozott olyan végzést, amely

új határnap kitûzésére vonatkozik, vagy amely el-
len külön fellebbezésnek van helye, azzal a féllel,
aki a tárgyalást elmulasztotta (135.§);

d) a tárgyaláson kívül hozott végzést az érdekelt féllel;
e) az eljárás során hozott minden határozatot azzal a

személlyel, akinek érdekében az ügyész, illetõleg a
külön jogszabállyal erre feljogosított szervezet az
eljárást megindította.

220.§ (1) Az írásbafoglalt ítéletnek tartalmaznia kell:

a) a bíróság megjelölését és a bírósági ügyszámot;
b) a feleknek és képviselõiknek nevét, lakóhelyét és

perbeli állását;

c) a per tárgyának megjelölését;
d) az ítélet rendelkezõ részét és indokolását;
e) az ítélethozatal helyének és idejének megfelelõ

keltezést.

221.§ (1) Az ítélet indokolásában röviden elõ kell adni a
bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó
bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jog-
szabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg
kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket
a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett,

végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíró-
ság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy ame-
lyek miatt a felajánlott bizonyítást mellõzte.

222.§ (1) A végzésekre a 220.§ megfelelõen irányadó az-
zal, hogy a feleknek és képviselõiknek lakóhelyét a vég-
zésben csak a szükséghez képest kell feltüntetni, továb-
bá, hogy megindokolni csak olyan végzést kell, amely kü-
lön fellebbezéssel megtámadható. Az egyezséget jóváha-
gyó végzést nem kell megindokolni.
(2) A tárgyaláson hozott végzéseket a bíróság a tárgyalási
jegyzõkönyvbe is belefoglalhatja; ebben az esetben a vég-
zésnek csupán a rendelkezõ részt és az indokolást kell
tartalmaznia.

227.§ (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelke-
zik, a bíróság a saját határozatához abban a perben,
amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat ki-
hirdetésétõl kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem
volt, annak közlésétõl kezdve.

228.§ (1) Az a határozat, amely fellebbezéssel nem tá-
madható meg, kihirdetésével (218.§) emelkedik jogerõ-
re; azok a határidõk azonban, amelyeket a határozat jog-
erõre emelkedésétõl kell számítani, a határozatnak a fél-
lel történt közlésétõl (219.§) kezdõdnek.

229.§ (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott
ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból
származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideért-
ve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indít-
hassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással
szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerõ).

250.§ A másodfokú bíróság a 240-242.§-okban foglalt
rendelkezéseket a szükséghez képest a tárgyalásra került
ügyekben is megfelelõen alkalmazza.

251.§ (1) Ha a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alap-
ján a 157.§ értelmében megszünteti, az elsõfokú bíróság
ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében,
amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül he-
lyezi.
(2) Ha a per megszüntetésének alapjául szolgáló hiány
pótolható vagy az eljárás jóváhagyásával orvosolható, a
felet erre a per megszüntetése elõtt – megfelelõ határidõ
kitûzésével – fel kell hívni.

252.§ (1) A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéle-
tét – a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetõ-
leg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül
– végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsõfokú bírósá-
got a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára
utasítja, ha az elsõfokú bíróság nem volt szabályszerûen
megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró

A 2005. évi IX. törvény függeléke

vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró
ok áll fenn.
(2) A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéletét – a
fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetõleg a
fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – vég-
zéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsõfokú bíróságot
a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára
utasíthatja, ha az elsõfokú eljárás lényeges szabályainak
megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, il-
letõleg kiegészítése.
(3) Ha a bizonyítási eljárásnak nagyterjedelmû vagy tel-
jes megismétlése, illetõleg kiegészítése szükséges, anél-
kül azonban, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt felté-
telek fennállanának, a másodfokú bíróság az elsõfokú bí-
róság ítéletét – mindenkor a fellebbezési (csatlakozó fel-
lebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai
között – hatályon kívül helyezheti, és az elsõfokú bírósá-
got ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb
határozat hozatalára utasíthatja.
(4) A hatályon kívül helyezõ végzésnek tartalmaznia kell
az elsõ fokú ítélet ismertetését, a hatályon kívül helyezés
okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó utasításokat. A
másodfokú bíróság a jelen § esetében csupán a perkölt-
ség összegét állapítja meg, a költség viselésének kérdésé-
ben pedig az elsõfokú bíróság határoz. A másodfokú bí-
róság elrendelheti, hogy a pert az elsõfokú bíróság másik
tanácsa vagy azonos hatáskörû más bíróság tárgyalja.

253.§ (1) A másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás
alapján, ha nem a törvény megelõzõ rendelkezései sze-
rint kell határoznia, az ügy érdemében dönt.
(2) Ha az elsõfokú bíróság ítélete érdemben helyes, a
másodfokú bíróság ezt helybenhagyja, ellenkezõ esetben
az elsõfokú bíróság ítéletét egészben vagy részben meg-
változtatja, illetõleg közbensõ ítéletet vagy részítéletet
hoz.
(3) A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéletét csak
a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fel-
lebbezési ellenkérelem korlátai között (247.§) változtat-
hatja meg, e korlátok között azonban a perben érvénye-
sített jog, illetõleg az azzal szemben felhozott védekezés
alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, ame-
lyekben az elsõfokú bíróság nem tárgyalt, illetõleg nem
határozott. A másodfokú bíróság a fellebbezési (csatlako-
zó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem

korlátaira tekintet nélkül határoz a le nem rótt illeték, va-
lamint az állam által elõlegezett és meg nem térült költ-
ség megfizetésérõl.
(4) Ha a közbensõ ítélet elleni fellebbezés elbírálása után
a követelés összegére (mennyiségére) nézve a tárgyalást
folytatni kell, a másodfokú bíróság az iratokat az elsõfo-
kú bíróságnak küldi meg. Így jár el a másodfokú bíróság
akkor is, ha a keresetet elutasító ítélet elleni fellebbezés
folytán a 213.§ (3) bekezdése alapján közbensõ ítéletet
hoz.

254.§ (1) A másodfokú bíróság az elsõfokú bíróság ítéle-
tével együtt a per folyamán hozott egyéb határozatokat is
felülbírálja, kivéve azokat, amelyek ellen fellebbezésnek
egyáltalában nincs helye, vagy amelyek külön fellebbe-
zéssel támadhatók meg.
(2) A másodfokú bíróság az egyezséget jóváhagyó végzé-
sében megállapítja, hogy az elsõfokú bíróság fellebbezés-
sel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott ítéleti ren-
delkezése abban a részében, amelyre az egyezség vonat-
kozik, hatályát veszti.
(3) Az eljárást befejezõ határozatban az elsõfokú bírósá-
got meg kell nevezni, és ügyszámát is fel kell tüntetni. Ha
a másodfokú bíróság az elsõ fokú ítéletet indokai alapján
hagyja helyben, a másodfokú ítélet indokolásában csupán
erre a körülményre kell utalnia.
(4) A másodfokú eljárás befejezése után az iratokat a bí-
róság legkésõbb harminc napon belül megküldi az elsõ-
fokú bíróságnak. A másodfokú eljárást befejezõ határoza-
tot a felekkel kézbesítés útján az elsõfokú bíróság közli
az iratoknak az elsõfokú bírósághoz való érkezését köve-
tõ legkésõbb tizenöt napon belül. Ha a másodfokú bíró-
ság a határozata kihirdetését elhalasztotta [218.§ (1)
bek.], a már írásba foglalt határozatát a jelenlévõ felek-
nek nyomban kézbesíti és ezt a jegyzõkönyvben is feltün-
teti.

255.§ (1) Az eljárás szünetelésének a fellebbezési eljá-
rásban a 137.§ (1) bekezdésének b) pontja alatti esetben
nincs helye.
(2) Ha a per szünetelés folytán megszûnik (137.§), a fel-
lebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott elsõ
fokú határozatok, illetõleg az elsõ fokú határozatoknak a
fellebbezéssel (csatlakozó fellebbezéssel) megtámadott
részei (rendelkezései) hatályukat vesztik.

A 2005. évi IX. törvény függeléke

2000. ÉVI I. TÖRVÉNY

AZ EGYHÁZ HÁZTARTÁSÁRÓL

A Magyarországi Evangélikus Egyház háztartását Isten
gondviselõ szeretetére alapozza, anyagi erejét az evangé-
lium hirdetésére és a szeretet gyakorlására fordítja. Hívei
az egyházat hitbõl és egyházszeretetbõl tartják fenn. Anya-
gi hozzájárulásuk is segíti az egyházat küldetésének betöl-
tésében. Az egyház valamennyi önkormányzattal rendel-
kezõ szervezeti egységének és intézményének önálló ház-
tartása van, tehát a maga terhét hordozza, de ugyanakkor
hordozza a többiek terhét is, anyagilag is támogatva a
segítségre szorulót és az egyház egészének szolgálatát.

I. fejezet

Általános rendelkezések

Gazdálkodás az egyház vagyonával

1.§

(1) Minden egyházi és egyház által alapított jogi

személy, valamint önálló jogi személyiséggel nem rendel-
kezõ egyházmegyék és egyházkerületek és ezek minden
önálló képviselettel rendelkezõ szervezete vagyonával, a
világi és egyházi törvények keretei között önállóan ren-
delkezik.
(2) Vagyona fenntartásáról, bevételei elõteremtésérõl,
gazdálkodásáról és ezek ellenõrzésérõl a kölcsönös teher-
viselés elvének érvényesítése mellett szabadon és felelõs-
séggel dönt.
(3) Minden, a vonatkozó szabályrendeletben meghatáro-
zott összeghatárokat meghaladó ingó és ingatlan vagyon
értékesítése elõtt a felettes egyházi önkormányzati testü-
let jóváhagyását kell kérni.
(4) Egy adott egyházi önkormányzati szint illetékes tes-
tülete egy beruházás indításához szükséges döntését
csak abban az esetben hozhatja meg, ha rendelkezik a be-
ruházási szabályrendeletben megjelölt illetékes egyházi
gazdasági és szakmai hozzájárulásokkal.
(5) Az egyházi ingatlanok és ingóságok védelme érdeké-
ben minden egyházi önkormányzati szinten, fegyelmi fe-
lelõsség terhe mellett gondoskodni kell a vagyonbiztosí-
tásról.

2.§

(1) Minden egyházi jogi személy köteles ingó- és

ingatlan vagyonát számon tartani és azokban a változáso-
kat folyamatosan átvezetni.
(2) A vagyon nyilvántartására leltárt kell készíteni. A va-
gyonnyilvántartás alapján

a) az ingatlan vagyont négyévenként,
b) az ingó vagyont évenként leltározni kell.

Költségvetés és zárszámadás

3.§

(1) Az egyház minden önállóan gazdálkodó szer-

vezetének évenként az összes bevételt és kiadást részle-
tesen tartalmazó költségvetést kell készítenie, amely
alapján gazdálkodását végzi.
(2)

A költségvetést a vonatkozó szabályrendeletben meg-

határozott határidõig kell az illetékes presbitériumnak
elfogadnia.
(3) A kiadási oldalon várható 20%-ot meghaladó túllépés
esetén pótköltségvetést kell készíteni.
(4) A pótköltségvetést az illetékes presbitérium jóváha-
gyása után azonnal fel kell terjeszteni az illetékes egyházi
önkormányzathoz.

4.§

(1) Az egyház minden önállóan gazdálkodó szer-

vezetének éves beszámolót, benne az adott év költségve-
tésével azonos szerkezetû zárszámadást kell készítenie
gazdálkodásáról.
(2)

A zárszámadást és a zárómérleget a vonatkozó sza-

bályrendeletben meghatározott határidõig kell az illeté-
kes presbitériumnak elfogadnia.
(3) A zárszámadás elkészítésekor minden esetben szöve-
ges kiértékelést is kell készíteni, ahol a költségvetéstõl
való eltéréseket és a rendkívüli eseményeket indokolni,
dokumentálni kell.

5.§

(1) Az elfogadott költségvetést, valamint zárszám-

adást (a zárómérleggel együtt) haladéktalanul kell meg-
küldeni jóváhagyásra a felsõbb egyházi önkormányzatnak.
(2) Ha a jóváhagyó formai vagy tartalmi hiányosságot
észlel, felhívja a készítõt hiánypótlásra, javításra.
(3) Súlyosnak minõsíthetõ hibánál (pl.: ellentmondás az
egyházi vagy állami törvényekkel, közegyházi tartozás) a
beterjesztés nem hagyható jóvá.
(4)

Amennyiben a költségvetés vagy a zárszámadás jóvá-

hagyását az arra illetékes testület elutasítja, úgy errõl az
érintett presbitériumot, valamint az országos irodát

írásban értesíteni kell.
(5) Amennyiben 30 napon belül a jelzett hiányosságok
pótlása nem történik meg, úgy a felettes egyházi önkor-
mányzat javaslatára az országos iroda

felfüggeszti a köz-

ponti támogatások folyósítását.

Kihirdette az EK. II. évf. 3. sz. Hatályos: 2000. április 18-tól. Egysé-

ges szerkezetbe foglalta a 2000. évi XIV. törvény. Hatályos: 2001. ja-
nuár 1-tõl.

Módosította a 2003. évi II. törvény 14.§-a. Hatályos: 2003. június

10-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (1) bekezdése, valamint a

2005. évi II. törvény 2.§-a. Hatályos: 2006. január 1-tól.

Módosította a 2002. évi III. törvény 52.§-a és a 2003. évi II. törvény

15.§-a. Hatályos: 2003. június 10-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (2) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 1.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január 1-

tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január 1-

tõl.

(6) A gyülekezetek és intézményeik költségvetését és zár-
számadását az illetékes egyházmegye a vonatkozó sza-
bályrendeletben meghatározott határidõig hagyja jóvá.

6.§

(1)

A költségvetés, a zárszámadás és a zárómér-

leg formai követelményeit, és ezek elfogadásának, jóvá-
hagyásának határidejét tartalmazó szabályrendeletet az
országos iroda

– figyelemmel a hatályos állami és egy-

házi jogszabályokra – készíti el, az országos közgyûlés
hagyja jóvá és küldi meg az egyházi szervezeteknek.
(2) Minden egyházi önkormányzat elnöksége félévenként
köteles beszámolni a presbitériumnak a költségvetés idõ-
arányos teljesítésérõl.
(3) Az elfogadott és jóváhagyott költségvetést, valamint
zárszámadást az e törvényben szabályozott módon nyil-
vánosságra kell hozni.

Az egyházi gazdálkodás ellenõrzése

7.§

(1) Az egyház önkormányzati testületei számvevõ-

szék útján gondoskodnak saját, illetve intézményeik gaz-
dálkodásának belsõ ellenõrzésérõl és alávetik magukat a
felsõbb szintû egyházi ellenõrzésnek.
(2) A számvevõszék taglétszáma 3–7 fõ, elnöke gazdasá-
gi végzettségû egyháztag. Egyházközségekben, ahol ez a
követelmény nem biztosítható, ott gazdasági munkakör-
ben tapasztalatot szerzett egyháztag is lehet az elnök.
(3)

Az adott egyházkormányzati szint számvevõszéke

félévente legalább egyszer köteles – de mindenkor jogo-
sult – megvizsgálni az illetékességi területén mûködõ
szervezeti egységek, gazdálkodó szervezetek és intézmé-
nyek könyveit és számadását. A magasabb egyházkormány-
zati szint legalább három évenként köteles a felügyeleté-
re bízott szervezeti egységek, gazdálkodó szervezetek és
intézmények gazdálkodását ellenõrizni. Az ellenõrzés so-
rán a számvevõszék vizsgálja, hogy a szervezeti egység,
gazdálkodó szervezet, illetve intézmény gazdálkodása
megfelel-e a költségvetésnek és a pénzügyi elõírásoknak.
(4) A számvevõszék munkáját teljes ülésen vagy kikül-
döttei útján végzi. Megállapításairól minden esetben írá-
sos jelentés készül a presbitérium részére, megjelölve a
javasolt intézkedést. Ha határidõn belül az intézkedésre
nem kerül sor, jelenti a közvetlen felettes egyházkor-
mányzati szint elnökségének.
(5) Hûtlen kezelés esetén a számvevõszék haladéktalanul
javaslatot tesz az illetékes egyházi vezetõnek az érintett
tisztségviselõ felfüggesztésérõl.

(6) Szükség esetén a számvevõszék külsõ vizsgálatot is
indítványozhat.

8.§

Ha bárki az állami vagy egyházi jogszabályok meg-

sértését észleli a gazdálkodási folyamat során, köteles azt
az érintettel, majd a felettes egyházi önkormányzati szint
elnökségével tudatni. Ha a jogszabálysértést ez után sem
orvosolják, az észlelõ, illetve az illetékes elnökség eljá-
rást kezdeményez az illetékes egyházi bíróság elõtt.

Kölcsönös teherhordozás az egyházban

9.§

(1) Az egyház tagjai anyagilag hozzájárulnak egy-

házközségük fenntartásához.
(2) Minden egyházközség anyagilag hozzájárul a felsõbb
önkormányzati szintek mûködéséhez, az egyházi intéz-
mények fenntartásához, lehetõségei szerint a gazdasági-
lag erõtlen egyházközségek támogatásához.
(3) Azok a személyek és hozzátartozóik, akik nem vesz-
nek részt a gyülekezet anyagi terheinek rendszeres hor-
dozásában, de egyes esetekben kazuális szolgálatokat
kérnek, az illetékes presbitérium által meghatározott
összeget tartoznak a gyülekezetnek megfizetni.
(4) Aki valamely egyházi testület megbízásából végez
munkát, jogosult megfelelõ illetményre, de legalább fel-
merült költségeinek megtérítésére.

10.§ (1) Az egyházközségek a felsõbb szintek gazdálko-
dásához éves járulék, kötelezõ és nem kötelezõ offertóri-
umok, valamint adományok révén járulnak hozzá. Az or-
szágos járulék összegérõl és elosztásának elveirõl – a te-
herbíró képesség figyelembe vételével – az országos gaz-
dasági bizottság javaslata alapján az országos presbitéri-
um dönt.

(2) Bármely önkormányzati szervezet meghatározott cél-
lal és módon adományozásra hívhatja fel az egyháztago-
kat és az egyházközségeket. Az így befolyt összegeket
csak a meghirdetett célra lehet felhasználni. Az esetleges
többlet felhasználásáról az illetékes presbitérium dönt.

11.§ (1) Az országos egyház által elõírt befizetéseket az
egyházmegye gyûjti össze és továbbítja az országos iro-
dához

(2) A kötelezõen elrendelt offertóriumokat minden egy-
házközség köteles meghirdetni és a meghatározott mó-
don befolyt összegeket, hiánytalanul – 14 napon belül –
továbbítani az egyházmegye felé.
(3) A közegyházi befizetések elmulasztása fegyelmi vét-
ségnek minõsül, amiért az egyházközség elnöksége felel.

Az egyház háztartásáról

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (3) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

Módosította a 2000. évi II. törvény 36.§-a. Hatályos: 2000. április

18-tól.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január

1-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 2.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Módosította a 2002. évi III. törvény 53.§-a. Hatályos: 2002. már-

cius 5-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január

1-tõl.

Az eljárást az egyházmegye elnöksége hivatalból indítja
meg.

12.§ (1) A központi támogatások elosztásáról az orszá-
gos gazdasági bizottság javaslata alapján az országos
presbitérium dönt.

A támogatási kérelmek formai kö-

vetelményeit az országos egyház szabályrendeletben ha-
tározza meg.
(2) Támogatás csak részletes költségvetéssel alátámasz-
tott, és a felettes önkormányzati szint véleményezésével
ellátott írásbeli kérelemre adható.
(3) A kérelmezõnek a döntés meghozatalához valós ada-
tokat kell szolgáltatnia az indoklásban. Valótlan adatok
közlése esetén a kérelmezõ egy évre kizárásra kerül a tá-
mogatandók körébõl.
(4) A támogatás feltétele, hogy a kérelmezõ maga is te-
vékenyen hozzájáruljon a kívánt cél eléréséhez (saját for-
rás, saját tevékenység).
(5)

Nem kaphat támogatást az az egyházi szervezet,

amelynek közegyházi tartozása van, illetve költségvetésé-
nek, vagy zárszámadásának jóváhagyását a felsõbb egyhá-
zi önkormányzat elutasította, és a támogatások meg-
szüntetésére javaslatot tett az országos irodának

13.§ (1) Az országos presbitérium által megítélt támo-
gatásokat az országos iroda

kezeli, utalja, felhasználását

rendszeresen ellenõrzi.
(2) A felhasználást követõen a támogatottnak a kapott
támogatással tételesen el kell számolni. A nem rendelte-
tésszerûen felhasznált támogatást (vagy annak arányos
részét) vissza kell fizetni. El nem fogadott elszámolás a
támogatásból való két év kizárást von maga után.
(3) Ha az ellenõrzés vagy elszámolás során jogszabály-
sértésre derül fény, az ellenõrzõ, illetve elszámoltató –
egyeztetés után – köteles eljárást kezdeményezni az ille-
tékes egyházi, indokolt esetben a világi hatóság elõtt.

A gazdálkodás eljárási rendje

14.§ (1) Az egyházi szervezetek kifizetéseket – a jóvá-
hagyott költségvetések keretein belül – csak utalványo-
zásra teljesíthetnek.
(2) Saját személyére szóló utalványozást senki nem vé-
gezhet. Utalványozásra jogosultak:

a) egyházközségeknél: az elnökség egyik tagja,
b) egyházmegyéknél: az elnökség egyik tagja,
c) egyházkerületeknél: az elnökség egyik tagja,

d) országos egyháznál: az országos iroda igazgatója

vagy távollétében helyettese,

e) intézményeknél: a szervezeti és mûködési szabály-

zatban meghatározott személyek.

(3)

Az egyházkerületek kifizetéseivel kapcsolatos utal-

ványozási rendet országos szabályrendelet a (2) bekezdés
d) pontjától eltérõen is meghatározhatja.
(4)

Az országos egyháznál és intézményeknél az utalvá-

nyozás csak ellenjegyzés mellett történhet. Az országos
egyháznál az országos gazdasági igazgató, intézmények-
nél a gazdasági vezetõ jogosult az ellenjegyzésre.

15.§ (1) Minden egyházi önkormányzatnak és intéz-
ménynek rendelkeznie kell elfogadott és jóváhagyott

a) szervezeti és mûködési szabályzattal,
b) iratkezelési szabályzattal,
c) pénzkezelési szabályzattal,
d) leltározási, értékelési és selejtezési szabályzattal.

(2)

Az elkészítendõ szabályzatok elveit országos sza-

bályrendelet határozza meg, és ezeket egészítik ki az
egyes egyházi szervezetek.
(3) Minden, intézménnyel rendelkezõ egyházi önkormány-
zat saját szervezeti és mûködési szabályzatában rögzíti
azt, hogy milyen fenntartói jogokat ad át intézménye
igazgatótanácsának.
(4) Az elkészített és elfogadott szabályzatokat a közvet-
len felettes testület hagyja jóvá.

Egyéb rendelkezések

16.§

(1) Bármely egyházi önkormányzat közgyûlése ala-

pítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hozhat lét-
re, amennyiben ez nem veszélyezteti a létrehozó önkor-
mányzat mûködését.
(2) A létrehozáshoz a felsõbb egyházkormányzati szint
presbitériumának elõzetes engedélye szükséges.
(3) Ezen szervezetek vezetõje csak szakirányú végzettsé-
gû szakember lehet.
(4) A gazdálkodási tevékenységbe bevont vagyon(tár-
gyak) köre az alapító okiratban szigorúan elhatárolandó.
(5) Az alapító okiratban szabályozni kell az alap, kiegé-
szítõ és vállalkozási tevékenységek megnevezését, gaz-
dálkodási jogkörét, a keletkezõ nyereség felhasználási
módját, az esetleges veszteség kezelésének kérdéseit, a
megszüntetés módját és eseteit. Az alapító okiratban biz-

2000. évi I. törvény

Módosította a 2002. évi III. törvény 53.§-a. Hatályos: 2002. már-

cius 5-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 3.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január

1-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január

1-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 11.§-a. Hatályos: 2006. január

1-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 4.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Számozását módosította a 2001. évi IV. törvény 4.§-a. Hatályos:

2001. október 22-tõl.

Módosította a 2000. évi II. törvény 37.§-a, valamint a 2005. évi II.

törvény 3.§-a. Hatályos: 2006. január 1-tõl.

A 16-17.§-t módosította a 2003. évi II. törvény 16.§-a. Hatályos:

2003. június 10-tõl.

tosítani kell, hogy az alapító egyházi önkormányzat leg-
alább évenként egyszer információkat kapjon a gazdálko-
dás eredményérõl.

17.§ (1)

Az egyházi szervezetek által alapított vagy az

egyház tagjai által egyházi célok megvalósítására létreho-
zott alapítványok támogatása egyházi költségvetés terhé-
re abban az esetben történhet, ha az alapítvány alapító
okirata alapján biztosított, hogy a létrejövõ vagyontár-
gyak az egyház érdekét szolgálják, és ez az alapítvány
megszûnése esetén is megvalósul.
(2) Az egyházi célú alapítványok támogatásának további
feltétele, hogy az alapítvány és az illetékes egyházi önkor-
mányzat között együttmûködési megállapodás jöjjön létre.

II. fejezet

Az egyházközségek gazdálkodása

18.§ (1)

Az egyházközség és intézményei az e törvény

3.§ (1) és (2) bekezdése alapján az éves gazdálkodását
meghatározó költségvetést készítenek, melyet az egyház-
község presbitériuma fogad el a vonatkozó szabályrende-
letben meghatározott idõpontig.
(2) Az elfogadott költségvetést az egyházközség elnöksé-
ge jóváhagyásra haladéktalanul megküldi az illetékes
egyházmegye presbitériumának.
(3) A költségvetés elfogadásáig a gyülekezet és intézmé-
nyei az elõzõ évi jóváhagyott költségvetés idõarányos ré-
szével gazdálkodnak.

19.§

(1) Az egyházközség és intézményei éves bevétele-

it és kiadásait tartalmazó – az e törvény 4.§ (1) bekezdé-
sében meghatározott – zárszámadását, valamint záró-
mérlegét az egyházközség presbitériuma fogadja el a vo-
natkozó szabályrendeletben meghatározott idõpontig.
(2) Az elfogadott zárszámadást (a zárómérleggel együtt)
jóváhagyásra haladéktalanul meg kell küldeni az illetékes
egyházmegye presbitériumának.

20.§

Az egyházközség és intézményei jóváhagyott költ-

ségvetéseit és zárszámadásait, valamint zárómérlegeit
nyilvános hirdetésben, gyülekezeti közgyûlésen, esetleg
gyülekezeti újságban kell nyilvánosságra hozni.

21.§ (1) Az egyházközség vagyonleltárának összeállítá-
sáért az egyházközség elnöksége, az intézmény vagyon-
leltárának összeállításáért az intézmény vezetõje felelõs.

(2)

Az összeállított vagyonleltárt az egyházközség pres-

bitériuma hagyja jóvá, jóváhagyás után a vagyonleltár egy
példányát az éves zárszámadás mellékleteként továbbíta-
ni kell az illetékes egyházmegyének.

22.§ (1) Az egyházfenntartási hozzájárulás fizetésének
rendjére és mértékére az országos egyház közgyûlése, il-
letve az egyházmegye közgyûlése ad ajánlásokat.
(2) Az egyházközség – az ajánlások alapulvételével – ma-
ga határozza meg az egyházfenntartási hozzájárulás mér-
tékét, melynél figyelembe veszi tagjainak jövedelmi és
anyagi viszonyait.
(3) Az egyházközség az egyházfenntartói hozzájárulás
mértékét évente köteles felülvizsgálni és aktualizálni.
(4) Az egyházközség az egyházfenntartói hozzájárulást
egyes tagjaival szemben méltányosságból, esetenkénti el-
bírálással mérsékelheti.

23.§ (1)

Az egyházfenntartási hozzájárulás rendszeres

beszedéséért a felügyelõ és a gondnok felel.
(2) Az egyházközség pénztárosa anyagi és büntetõjogi fe-
lelõsség terhe mellett végzi az egyházközség pénztárának
kezelését.
(3) Az elnökség tagjai önállóan, a presbitérium a szám-
vevõszék útján ellenõrzik a pénzkezelés rendjét, annak
törvényességét.

24.§ (1) Az egyházközség a törvények által elõírt kere-
tek között vagyont szerezhet, elidegeníthet, új épületeket
létesíthet, épületeket alakíthat át.
(2)

Az egyházközség az egyházmegye elnökségének elõ-

zetes engedélye alapján jogosult hitelek felvételére, ha a
hitelek törleszthetõsége biztosított.

25.§ Az egyházközségi számvevõszék illetékességi kö-
rébe tartozik

a) az egyházközség gazdálkodásának folyamatos el-

lenõrzése,

b) az egyházközségek által alapított, illetve tulajdo-

nában lévõ intézmények, vagy gazdálkodási egysé-
gek gazdálkodásának ellenõrzése.

III. fejezet

Az egyházmegyék gazdálkodása

26.§ (1) Az egyházmegye az e törvény 3.§ (1) és (2) be-
kezdése alapján éves gazdálkodását meghatározó költség-
vetést készít, melyet az egyházmegye presbitériuma a vo-

Az egyház háztartásáról

Módosította a 2005. évi II. törvény 4.§-a. Hatályos: 2006. január 1-tõl.

Módosította a 2003. évi II. törvény 17.§-a. Hatályos: 2003. június

10-tõl.

Módosította a 2003. évi II. törvény 18.§-a. Hatályos: 2003. június

10-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (6) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (7) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (8) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (9) bekezdése. Hatályos:

2000. december 1-tõl.

natkozó szabályrendeletben meghatározott idõpontig fo-
gad el.
(2) Az elfogadott költségvetést az egyházmegye elnöksé-
ge haladéktalanul megküldi jóváhagyásra az országos
presbitériumnak.
(3) A költségvetés elfogadásáig az egyházmegye az elõzõ
évi jóváhagyott költségvetés idõarányos részével gazdál-
kodik.

27.§

(1) Az egyházmegye éves bevételeit és kiadásait

tartalmazó – az e törvény 4.§ (1) bekezdésében meghatá-
rozott – zárszámadást és zárómérleget az egyházmegye
presbitériuma a vonatkozó szabályrendeletben meghatá-
rozott idõpontig fogadja el.
(2) Az elfogadott zárszámadást haladéktalanul meg kell
küldeni jóváhagyásra az országos presbitériumnak.

28.§ (1) Az egyházmegye vagyoni és pénzügyi termé-
szetû ügyeinek elõkészítésére gazdasági bizottságot alakít.
(2) Az egyházmegyei elnökség vagyoni és pénzügyi ter-
mészetû ügyet kizárólag a gazdasági bizottság vélemé-
nyével együtt terjeszthet a presbitérium elé.
(3) Az egyházmegyei gazdasági bizottság vezetõje gazda-
sági végzettségû egyháztag legyen. A bizottság legalább
három tagból áll, amelynek egy tagja lelkész.
(4) Az egyházmegyei gazdasági bizottság döntés-elõké-
szítõ jogkörrel rendelkezik. Ezen jogkörön belül:

a) bármely ügyet önállóan a presbitérium elé terjeszt-

het, amely az egyházmegye vagyonkezelési körébe,
háztartásába tartozik,

b) az egyházmegyei presbitérium vagy az egyházme-

gyei közgyûlés napirendjén szereplõ gazdasági
ügyeket elõzetesen véleményezi,

c) javaslatot készít az egyházmegyei presbitérium ré-

szére az országos támogatások egyházmegyei szin-
tû felosztására,

d) a gyülekezetek országos egyház által elosztható

forrásból történõ támogatási igényeit véleményezi.

(5) Az egyházmegyei gazdasági bizottság az egyházme-
gye elnöksége vagy a gyülekezetek kérésére a gyülekeze-
tek vagyoni és pénzügyi természetû ügyei lebonyolításá-
ban szakmai tanácsot ad.

29.§ (1) Az egyházközségeknek az egyházmegye gaz-
dálkodásához való rendszeres évi hozzájárulásának mér-
tékét az országos presbitérium és az egyházmegyei gaz-
dasági bizottság javaslatainak figyelembevételével az egy-
házmegyei presbitérium hagyja jóvá.
(2) A hozzájárulás mértékének megállapításánál figye-
lemmel kell lenni az egyházközségek teherbíró képessé-
gére és tehervállalására, továbbá az arányosság elvére.

30.§

(1)

Az egyházmegyék költségvetésének és éves

beszámolójának formai követelményeit az országos iroda
elõterjesztése alapján az országos presbitérium határoz-
za meg.
(2)

Az egyházmegye költségvetését és zárszámadását az

egyházmegyei presbitérium fogadja el és az országos
presbitérium hagyja jóvá.

31.§ (1) Az egyházmegyei számvevõszék illetékességi
körébe tartozik

a) az egyházmegye gazdálkodásának folyamatos el-

lenõrzése,

b) az egyházmegye által alapított, illetve a tulajdoná-

ban lévõ intézmények és gazdálkodási egységek
gazdálkodásának ellenõrzése.

(2)

Az egyházmegyei számvevõszék ellenõrzi az egyház-

községek presbitériumai által elfogadott költségvetése-
ket és zárszámadásokat, és javaslatot tesz az egyházme-
gyei presbitérium felé azok elfogadásáról.

IV. fejezet

Az egyházkerületek gazdálkodása

32.§

(1) Az egyházkerületek bevételei és kiadásai önál-

ló tételként az országos egyházi költségvetésben és zár-
számadásban szerepelnek. Önálló költségvetéssel és zár-
számadással az egyházkerületek nem rendelkeznek.
(2)

Az egyházkerületek gazdálkodásának elveit és for-

mai szabályait az egyházkerületek közgyûléseinek javasla-
ta alapján elfogadott országos szabályrendelet szabályozza.

33.§ Az egyházkerület gazdálkodását az országos szám-
vevõszék ellenõrzi.

V. fejezet

Az országos egyház gazdálkodása

34.§ (1)

Az országos egyház e törvény 3.§ (1) és (2)

bekezdése alapján éves gazdálkodását meghatározó költ-

2000. évi I. törvény

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (10) bekezdése. Hatá-

lyos: 2000. december 1-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (11) bekezdése. Hatá-

lyos: 2000. december 1-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 5.§-a. Hatályos: az általános

tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legké-
sõbb 2006. december 15-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 5.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (12) bekezdése. Hatá-

lyos: 2000. december 1-tõl.

Módosította a 2001. évi IV. törvény 6.§-a. Hatályos: 2001. október

22-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 6.§-a. Hatályos: az általános

tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legké-
sõbb 2006. december 15-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 7.§-a. Hatályos: az általános

tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legké-
sõbb 2006. december 15-tõl.

ségvetést készít. A költségvetés elfogadásáról a zsinat az
országos presbitérium javaslata alapján törvényt hoz.
(2) Az országos egyház a rendelkezésére álló forrásokból
az intézmények biztonságos mûködése céljából céltarta-
lékot képez, mely fedezetül szolgál

a) az ingó és ingatlan vagyonban bekövetkezõ, elõre

nem látott, üzemelésgátló és vis maior tényezõk
elhárítására, valamint

b) pályázati úton országos „nagy rendezvények” lebo-

nyolításának anyagi fedezetére.

A céltartalék mértékét és a rendezvények megnevezését
az országos egyház évenként szabályrendeletben rögzíti.
(3) A költségvetés elfogadásáig az országos egyház az
elõzõ évi jóváhagyott költségvetés idõarányos részével
gazdálkodik.

35.§

Az országos egyház e törvény 4.§ (1) bekezdése

alapján elkészített éves beszámolója elfogadásáról a zsi-
nat az országos presbitérium elõterjesztése alapján dönt.
Az országos presbitérium az elõterjesztéshez beszerzi az
országos számvevõszék véleményét.

36.§

(1) Az országos egyház gazdasági irányítására vo-

natkozó döntések elõkészítését az országos gazdasági bi-
zottság végzi.
(2) A bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt az
országos irodaigazgató vagy megbízottja.

(3) A zsinat és az országos presbitérium napirendjére ke-
rülõ gazdasági természetû ügyeket az országos gazdasági
bizottság elõzetesen véleményezi.
37.§

Az országos presbitérium az országos gazdasági

bizottság elõterjesztése alapján dönt az egyházmegyék
éves támogatási keretének elosztásáról. A döntés elõkészí-
tése során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) az egyházközségek száma,
b) az egyháztagok száma,
c) az ellátandó feladatok.

38.§

(1) Az országos egyház közvetlen irányítása alá

tartozó, önálló gazdálkodással rendelkezõ intézmények
és szervezetek költségvetését és zárszámadását az orszá-
gos presbitérium – az illetékes intézmények igazgatóta-
nácsa véleményének figyelembe vételével – hagyja jóvá.
(2) Ezen intézmények és szervezetek gazdálkodásának
ellenõrzését az országos számvevõszék végzi.

39.§

Az országos presbitérium által jóváhagyott vala-

mennyi költségvetés és zárszámadás fõbb számait az egy-
ház hivatalos lapjában kell nyilvánosságra hozni.

40.§

Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba,

egyúttal hatályon kívül helyezi az 1997. évi IX. törvényt.

Az egyház háztartásáról

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (14) bekezdése, valamint

a 2005. évi II. törvény 8.§-a. Hatályos: az általános tisztújítás során
megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legkésõbb 2006. decem-
ber 15-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 9.§-a. Hatályos: az általános

tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legké-
sõbb 2006. december 15-tõl.

Módosította a 2005. évi II. törvény 10.§-a. Hatályos: az általános

tisztújítás során megválasztott zsinat hivatalba lépésétõl, de legké-
sõbb 2006. december 15-tõl.

Módosította a 2000. évi XII. törvény 24.§ (15) bekezdése. Hatá-

lyos: 2000. december 1-tõl.

Módosította a 2002. évi IV. törvény 2.§ (1) bekezdése. Hatályos:

2002. június 5-tõl.

Hatályos: 2000. április 18-tól.

Elõszó

Zsinati hitvallás

1997. évi I. törvény
a Magyarországi Evangélikus Egyházról

2005. évi III. törvény
az egyházi szolgálatról és az egyházi szolgálatot
végzõkrõl

Elsõ rész – Bevezetõ rendelkezések 6
Második rész – A lelkészi szolgálat általános

keretei 6

Harmadik rész – Lelkészi szolgálat az egyház-

községben 11

Negyedik rész – Lelkészi szolgálat magasabb szintû

egyházi önkormányzatoknál, egyházi intézmények-
nél valamint egyházi egyesületeknél 16

Ötödik rész – A nemlelkészi egyházi szolgálat  17
Hatodik rész – Felkészítés az egyházi szolgálatra  18
Hetedik rész – Záró rendelkezések  19

2005. évi IV. törvény
az egyház szervezetérõl és igazgatásáról

Elsõ rész – Az egyházközség  20
Második rész – Az egyházmegye  25
Harmadik rész – Az egyházkerület  29
Negyedik rész – Az országos egyház  32
Ötödik rész – Záró rendelkezések  39
Melléklet  39

2005. évi V. törvény
az egyházi szolgálat külön területeirõl

2005. évi VI. törvény
az egyházi jogszabályokról

2005. évi VII. törvény
a választásokról és a szavazásról

Elsõ rész – Általános rendelkezések 49
Második rész – A gyülekezeti lelkész választása 51
Harmadik rész – Közgyûlési és testületi

választások 52

Negyedik rész – Püspök, esperes, országos felügyelõ,

egyházkerületi felügyelõ, egyházmegyei felügyelõ
választása 54

Ötödik rész – A közgyûlésekrõl és testületi ülésekrõl

szóló általános rendelkezések 56

Hatodik rész – Záró rendelkezések 58

2005. évi VIII. törvény
az egyház intézményeirõl

Elsõ rész – Általános rendelkezések  59
Második rész – Az egyes intézmények  63
Harmadik rész – Záró rendelkezések  71